Nem veszed le a turbánodat az udvaromban? Odaszegezem a fejedhez! Ennyi!
„Mit teszünk, ha az Iszlám Állam győz?”, kérdezte nemrég egy amerikai politológus, azt javasolva, hogy más forradalmi mozgalmakhoz hasonlóan kezeljük ezt is pragmatikusan. De összehasonlítható-e a mostani barbárság a bolsevizmussal?
Néhány nagy-britanniai turistanő beszámolójából az derül ki, hogy a bataclani gyilkosok nem elégedtek meg ártatlan emberek tömeges lekaszálásával vagy azzal, hogy nem törődtek egyes férfiak hősies próbálkozásával, akik a barátnőjüket próbálták megvédeni. Képesek voltak azzal foglalkozni, hogy felkoncolják a sebesülten a padlón fekvőket, hogy megbizonyosodjanak arról, tényleg megölték őket.
Az elkövetett szörnyűségek az iszlamista terrorizmus kórjával évtizedek óta szembesülő szíriaiak, nigériaiak, szomáliaiak, vagy afgánok és pakisztániak, illetve az izraeliek számára egyáltalán nem meglepő mérete az európaiakat megdöbbentette. Az európaiak – ha a Holokauszttól eltekintünk – a tatárok, a hunok és talán III. Karóbahúzó Vlad (Vlad Ţepeş) óta nem szembesültek
Miből fakad ez? Nem a szegénységből, az amerikai imperializmusból, a nyugati dekadenciából, az izraeli–palesztin konfliktusból vagy az iraki invázióból, bár felerősítette a nyugat-európaiak AEÁ iránti szolidaritásának hiánya, amikor az megbuktatta Szaddám Husszeint, illetve az Eufrátesz és Tigris közé telepített AEÁ-erők elhamarkodott visszavonása. Mindenekelőtt a Korán és az úgynevezett haditokba összegyűjtött muzulmán hagyományok szó szerinti olvasatából. De primer, középkorias mohamedán forrásokra összpontosító reakciós gondolkodásból is, mely meghatározza a fanatikusok korábbi nemzedékeinek az iszlamista szélsőségesség jelenlegi „kalifátusa” felé vezető pályáját.
Amúgy a nyugat, a civilizáció nyugati értelmezése elleni harag egyáltalán nem újdonság. A középkori és poszt-középkori dzsihádista hagyományokból táplálkozva a világháborúk közötti időszakban kezdett megnyilvánulni, olyan egyiptomi gondolkodók írásaiban, mint Haszan al-Banna, aztán megnyilvánult Szajid Kutb, az al-Husszeini jeruzsálemi mufti és Hitler szövetségében, hogy végül testet öltsön a szaúdi vahabitizmusban és a Muzulmán Testvériség palesztin leágazásában, a Hamaszban, egyes helyeken iszlamizmussal váltva fel a nacionalizmust, mint például Khomeini ajatollah révén Iránban.
Az oroszok afganisztáni veresége, az iráni forradalom exportja és a szovjet birodalom összeomlása döntő módon járult hozzá az iszlám fundamentalizmus és az ideológiailag azt alátámasztó terrorizmus globális tényezővé válásához, melyet előbb az al-Kaida, majd a belőle kivált egyik csoportosulás, az Iszlám Állam képviselt. Mindezek elég időt vettek igénybe ahhoz, hogy egyes tényleg avatott megfigyelők és kutatók megértsék és meggyőző módon leírják az iszlamista terrorizmust.
Bernard Lewis amerikai professzor bevetette óriási logikai és részletes, megbízható orientalista és arabista információforrásait, hogy hasznosan tanulmányozhassa azoknak a frusztrációknak és ellenséges érzéseknek a gyökereit, melyek együttesen alkotják az általa Iszlám válságnak nevezett jelenséget, ami, különben, a 2003-ban megjelent könyvének címét is adta. Lewis nemcsak hitelesen, de lenyűgözően profetikus pontossággal is írta le a (helyi és globális) terrorizmus tagjainak és szponzorainak mozgatórugóit, céljait és típusait, melyekből olyan hálózatok épülnek ki, mint az al-Kaida, vagy újabban a még ennél is vadabb Iszlám Állam.
Ő világított rá a kérdés fő összefüggésére, illetve megoldására is. Elutasítva azt a gyakran hangoztatott, de hamis meggyőződést, hogy egy globális, végső soron a modernizálás arab világon belüli kudarcából keletkezett gondot regionális szinten meg lehetne oldani, Bernard Lewis az amerikaiak iraki katonai hadjárata előtt azt javasolta, hogy a muzulmán világban
Hiszen ennek hiányában az űrt a zsarnokságok és a „kalifátus”, mint új totalitárius entitás kiépítésére törekvő terrorizmus tölti ki, melynek nemcsak a nyugatiak lesznek az áldozatai, hanem a muzulmánok is.
Lewisnak nyilvánvalóan igaza volt. Az államok és a titkosszolgálatok vezetőinek nemcsak bátorságot kellene gyűjteniük, de úgy kellene tanulmányozniuk Bernard Lewis művét, mint elemistáknak az ábécét. Márpedig teljesen megfeledkeztek róla, ugyanúgy, mint a III. Karóbahúzó Vlad udvarába érkezett híres török küldöttek a diplomáciai szabályokról: elfelejtették levenni turbánjukat a román uralkodó előtt, és arra ébredtek, hogy büntetésül a fejükre szegezték azokat.
Csak a rafinált plagizálók és más szerencsétlen szakértők nem feledkeznek meg Lewisról. Legutóbb a rosszhírű Stephen Walt használta fel, bár nem jelezte, hogy idézi. Walt nemrég ezt kérdezte a Foreign Policy folyóiratban:
Azon a lehetőségen túllépve, hogy a kérdés az iszlamista kihívással szembeni öngyilkos önfeladásra irányuló lehetséges vágyakat fejezhet ki, a szerző más korszakok forradalmáraihoz hasonlítja az ISIS-t. Például a francia jakobinusokhoz és Lenin bolsevikjaihoz, kijelentve, hogy a nyugatnak nem szárazföldi csapatokat kellene küldenie az iszlám állam szétverésére, hanem türelmesen fel kellene fegyverkeznie és úgy kellene tennie, ahogy az AEÁ is tett hajdanán a kommunista Oroszországgal.
Márpedig a militáns iszlámizmust Lewis hasonlította a francia és az orosz forradalomhoz. Akit Walt a cikkében elfelejtett megemlíteni. A politológusnak nem ez az első kihágása. Az egyre szemtelenebb antiszemita publicisztika művelői által imádott professzor (Kennedy School of Government) 2006-ban nagy hullámokat keltett. Chicagói kollégájával, John Mearsheimerrel együtt közzétett egy aljas esszét a Harvard Egyetem honlapján. A bármely tucatnáci ízlésének is megfelelő Az izraeli lobbi és az AEÁ politikája című szövegük azt a „túlzottnak” feltételezett hatást ítélte el, melyet egy állítólagos zsidó „befolyás” gyakorol az amerikai diplomáciára.
Melyet a szerzők nemcsak „egyedülállónak” minősítettek a lobbik között, de olyannak is, mely képes képzelt „károkat okozni Amerika érdekeinek”. Ahelyett, hogy bármely magára is valamit adó tudóshoz hasonlóan érvekkel támasztották volna alá a tézisüket, a két professzor a – Der Spiegel német folyóirat értékelése szerint – „nem túlságosan burkolt” anticionista véleményüket bizonyos „másodlagos források” pilléreire építették fel. Nevezetesen gyanús újságcikkekből vett idézetekre. A Harvard Egyetem akkor szokatlan lépést tett. A neves intézmény egyértelműen elhatárolódott kettejük „dolgozatától”. A Harvard, kiemelve, hogy személyes (az egyetem véleményét nem tükröző) véleményről van szó, eltávolította logóját a honlapon közzétett szövegről.
Ma minden eddiginél világosabb, hogy mind taktikailag, mind stratégiailag, de etikailag, politikailag és filozófiailag is – a Nyugatnak rendkívül sokat kell tanulnia az izraeliektől. Tapasztalatuk szerint a terrorizmus elleni rendőri, pénzügyi-gazdasági és kulturális harc
De folyamatos, hosszú távú erőfeszítést igényel, és egy sor áldozatot a személyi szabadságok terén, amit a nyugat-európaiak – a kelet-európaiakkal vagy az amerikaiakkal ellentétben – eddig határozottan elutasítottak, a figyelmeztetések hosszú sora ellenére, melyek a Charlie Hebdo folyóirat elleni merényletben csúcsosodtak ki. Így aztán a nyugati vezetőknek a terrorista kihívásra válaszul talán nem ártana egy Vlad Țepeș-féle mentalitásinfúzió.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.