Mennyit is hoz a konyhára a migránscsempészet?

„A migránsok több mint 90 százaléka elsősorban a szervezett bűnözői hálózatok segítségével érkezik Európába. Arra számítunk, hogy a jövőben a migrációs útvonalak mentén lévő országok által végzett ellenőrzés fokozása miatt is nőni fog a számuk… az útvonalak jövőbeni diverzifikációjára számítunk, ahogy a csempészek a szolgáltatásaikat az ellenőrzési lépések megnövekedő számához igazítják és új bejutási útvonalakat találnak az EU felé.”

Ez az első és legaggasztóbb következtetése egy figyelmeztető célú jelentésnek, melyet az Interpol és az Europol szakértői állították össze szakszerűen, és melyet néhány napja hoztak nyilvánosságra.

Íme, az exodus fő útvonalai:

És íme, miként artikulálódik rendkívül aggasztó módon a szervezett bűnözés nemzetek feletti hálózatainak tevékenysége, melyek most is a fő útvonalak mentén működnek, előbb „összegyűjtő” központokat hozva létre a származási területeken vagy a fő tranzitpontoknál, minél közelebb az EU területéhez. Aztán hasonló központok jelennek meg az EU különböző országaiban is (látni fogják, hogy van egy Románia területén is, a hatóságainknak – talán – van ezzel kapcsolatosan valamilyen mondanivalója?), ahol a belső migrációs útvonalak szétágaznak, miután az emberek megérkeztek az EU területére és ahonnan őket „belső hálózatok” veszik át, hogy aztán különböző országok felé osszák szét őket, nagyon messze a határőrzéssel megbízott hatóságok ellenőrző hálójától.

A jelentés szerint nagyjából 250 ilyen „átvevő központról” van szó,

melyeket szervezett bűnözői hálózatok vezetnek, „170 az EU-n belül és 80 az európai területen kívül”. E téren a tevékenység pénzügyi komponense is rendkívül releváns, tekintettel arra, hogy 2015-ben több mint 1 millió migráns lépett be az EU területére, akik 3.200 és 6.500 USD közötti összegeket fizettek fejenként. Ebből az következik, hogy a teljes éves árbevétel nagyjából 6 milliárd USD lehet. És ezeket az összegeket hagyományosan zömmel készpénzben fizetik ki, általában az út egy-egy szakaszának végén, vagy – ritkábban – a végső úti cél elérésekor. A többi elfogadott fizetési módszer között van az is, ha a már az EU-ban tartózkodó család állja a költségeket, vagy a Hawala néven ismert alternatív bankhálózatok igénybe vétele, melyeknek főleg Törökországban, Irakban vagy más közel-keleti országokban vannak „irodáik”.

A csempészhálózatok szállítójárművekből, menekülttáborokhoz hasonló közbülső központokból álló rendkívül kiterjedt rendszert használnak, és főleg dokumentumokat biztosítanak ahhoz, hogy minden egyes csoport minél könnyebben átjusson az ellenőrzési pontokon. Ez újabb és nagyon súlyos belbiztonsági aspektust vet fel az európai térség összes országa számára, mert a migránsok közül nagyon sokan nem rendelkeznek a szükséges dokumentumokkal, és így a szervezett bűnözői hálózatokhoz fordulnak vagy hamisított okiratokért, vagy igaziakért (lopott útlevelek, vagy azonosító dokumentumok), melyekben csak a fényképeket cserélik ki.

Ezért kerülik a határátkelőket és helyezik előtérbe a buszos vagy vonatos közlekedéseket, mert itt csak egy szűrőellenőrzés vagy vasúti őrjárat általi igazoltatás veszélye áll fenn. Mindkét esetben közismert, hogy ezek nehezen vagy egyáltalán nem férhetnek hozzá a központi adatbázisokhoz és az idő sürgetése miatt gyorsan dolgoznak, ami jelentősen növeli annak esélyét, hogy (a migránsok –a szerk.) észrevétlenül maradnak.

Az Europol/Interpol jelentés megjegyzi azt is, hogy a művelet haszonrátájának növelése érdekében „a dokumentumokat esetenként egyszerűen csak bérbe adják egy migránsnak, hogy csak az útnak egy bizonyos szakaszában használja fel, majd aztán egy összekötő személynek leadják” és visszakerül a kiindulási pontba, ahol egy újabb migránsnak adják el. Ezáltal a „migránsok többször is identitást válthatnak az Európába vezető út során és ugyanazokat a dokumentumokat többször is felhasználhatják más és más migránscsoportok esetében”.

A jelentés szerint 2015-ben 220 csempészt azonosítottak, akiknek 20 százaléka szakosodott embercsempészetre, 18 százaléka pedig okirat-hamisító. A szervezett bűnözői hálózatoknak – általában – nincs fix profiljuk, a lehetőségektől függően nyújtanak ilyenfajta szolgáltatásokat, a migránsokkal folytatott csempészetet összekötve a kábítószer-, fegyver- vagy a Nyugat-Európa különböző országaiban működő illegális munkaerő-piacokra szánt embercsempészettel.

Jövőbeni trendek és kockázatok

- általában véve az EU-ba igyekvő migránsok számának növekedése várható. Csak Líbiában 800.000 migráns várja a lehetőséget, hogy elinduljon Európa felé;

- arra számítunk, hogy 2016-ban az Európába igyekvő migránsok több mint 90 százaléka az embercsempészek szolgáltatásait veszi majd igénybe. Ezzel együtt nő majd az általuk Európában nyújtott szolgáltatások szintje, miközben több EU-s ország lezárja majd a határait;

- a profi szervezett bűnözői hálózatok fokozatosan az összes eseti hálózatot bekebelezik. Ez a jelenség már nagy léptékben látszik Törökországban, Egyiptomban és Líbiában. És továbbterjedhet;

- növekedni fog a csempészhálózatok fejlődésével kapcsolatos „polibűnözés”szintje. Arra számítunk, hogy a kérdéses hálózatok tevékenységének elősegítéséhez fejlődni fog az okirat-hamisítás. A migránsok célországaiban a feketepiaci kizsákmányolásuk szintjének növekedésére számítunk.

Ezeket az előrejelzéseket nagyon is komolyan kell venni, főleg, hogy az EU–Törökország kapcsolat továbbra is rendkívül bizonytalan és bármikor újra megnyílhat a migráció csapja a balkáni útvonal mentén. De a nyár közeledtével fokozódik a Földközi-tenger középső részén tevékenykedő hálózatok reaktiválásának veszélye, melyek kihasználhatják a líbiai káoszt.

Mit fog Európa tenni? Többek között, egy nagyon fontos júniusi csúcstalálkozóra várva, közvetlenül a határellenőrzéssel és ugyanakkor a belső gazdasági migrációval kapcsolatos törvénykezdeményezéseket készít elő. Olyan lépéseket, melyekről akkor fogunk részletesen beszélni, amikor bemutatjuk az európai kancelláriáknak most elküldött bizalmas dokumentumokat, melyek egy része igazán szenzációs és előrevetítik azt, ami egy igazi „európai erőd” lehet majd.

Csakhogy tekintettel arra, hogy a mai napig jelentős eltérések vannak abban, ahogy több európai állam a migrációs kérdéshez viszonyul, nagyon is elképzelhető, hogy folytatódni fognak a nézetkülönbségek, és ez akadálya lesz egy koherens európai politikának. Főleg, ha – ahogy arra egyes források számítanak – nagy veszekedés következik amiatt, hogy a Bizottság továbbra is fenntartja a kötelező migránskvótákra vonatkozó javaslatát.

Időközben az új áradatok már létrejöttek, mint amilyen a líbiai is, a „nyári útvonalak” aktiválódására várva, ami 2016-ra a tavalyi drámai számadatok megkétszereződését vetíti előre…

EDOC_May-2

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotók: ekathimerini.com, adevarul.ro