Ha kevésbé hasonlítana, a magyarokkal se lenne annyi baja. És nekünk se velük. Talán.
Ronald Inglehart amerikai kutató szerint az országok közötti különbségek 70 százaléka a hagyományos és szekuláris, valamint a túlélési és emancipációs értékekhez való viszonyulásból származik. Az egyik végletet a muzulmán Afrika, a másikat a protestáns Európa jelenti. A következőkben megtudhatja, hol helyezkedik el ezen a térképen Románia.
Ronald Inglehart amerikai kutató két tengely mentén csoportosítja az országokat: az egyik a hagyományos és a szekuláris értékeket állítja szembe egymással, a másik pedig a túlélési és az emancipációs értékeket.
az iszlamista afrikai országok (hagyományos, túlélési fázisban lévő államok) és a protestáns Európa (szekuláris, előrehaladott emancipációs szakaszban lévő országok) jelentik.
„Ronald Inglehart és Christian Welzel nagyszámú ország/kultúra profilját készítette el. A kutatók két tengely mentén helyeztek el az eredményeket, összefoglalva a World Values Survey adatait, mely profil megmagyarázza az elemzett országok/kultúrák közötti különbségek változatosságának 70 százalékát: (1) hagyományos értékek (pl. vallás, házasság, nemzeti büszkeség, engedelmesség) vs szekuláris értékek (pl. ráció, humanizmus, tolerancia) és (2) túlélési értékek (pl. fizikai és gazdasági biztonság) vs önkifejezési értékek (pl. az esélyegyenlőséggel, szabadsággal, autonómiával stb. kapcsolatos emancipációs értékek)”, mutat rá Daniel David kutató A román nép pszichológiájában (Psihologia poporului român). A World Values Survey az értékeket, valamint a társadalmi és politikai életre gyakorolt hatásukat tanulmányozó kutatók csoportja. Inglehart térképe 2015-ös adatok alapján készült.

A „hagyományos vs szekuláris értékek” tengely -2,5-től (ehhez olyan országok állnak közel, mint Katar, Ghána, Jordánia) +2,5-ig terjed (ehhez Japán, Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország, Hollandia, Németország állnak közel). Románia ezen a tengelyen valahol a -0,5 és 0,0 értékek által határolt intervallum közepén található, olyan országok társaságában, mint Indonézia, Ciprus, Dél-Afrika, Chile, Észak-Írország, Argentína, Lengyelország.
A „túlélési vs önkifejezés (emancipációs) érték” tengely -2,5-től (ehhez Tunézia, Moldova Köztársaság, Ukrajna, Bulgária, Fehéroroszország, Irak, Marokkó) +2,5-ig terjed (Svédország, Dánia, Norvégia, Izland, Kanada, Ausztrália). Románia valahol a -1,0 és -1,5 értékek közötti intervallumon belül található, olyan országok társaságában, mint Bosznia, Örményország, Palesztina, Grúzia, Szerbia).
„Románia olyan országnak tűnik, mely a túlélési fázisban és a hagyományos értékek (például vallás, család) és a szekuláris értékek (mint a tolerancia) közötti átmeneti fázisban található, de a hangsúly még a hagyományosokon (valláson, családon) van. A túlélési értékek erősen a gazdasági és fizikai biztonsági igény kielégítésére sarkallnak minket, önbizalomhiány által jellemzett etnocentrizmussal”, szögezi le Daniel David.
Kicsoda Daniel David?
Daniel David (sz. 1972. november 23-án, Szatmárnémetiben) egyetemi tanár, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Klinikai Pszichológiai Részlegének alapító igazgatója, az International Institute for the Advanced Studies of Psychotherapy and Applied Mental Health igazgatója, a Romániai Pszichológusok Kollégiuma Kolozsvári tagozatának (2004–2012), valamint a Romániai Kognitív és Viselkedési Pszichoterápiai Egyesület (2000–2011) igazgatója. Jelenleg (2009-től) a New York-i neves orvosi intézet, az Icahn School of Medicine at Mount Sinai docense és a New York-i Albert Ellis Institute kutatási programjának igazgatója.
A címet a szerkesztőség adta. Fotó: adevarul.ro
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.