És hogy is lehettek románok a nem-románok, és mégis hogy volt mindenki román, ha mégsem, szóval ilyen világos ez a történet.
Homály fedi azoknak a vajdáknak, vagy vezetőknek az etnikai származását, akik az első román pre-állami, majd a középkori állami formációkat vezették. Egyes jelek szerint türk eredetűek, vagyis kunok, bolgárok, vagy kazárok voltak.
A középkori Európában sokszor megesett, hogy a feudális államok alapítói nem voltak őshonosok, hanem egy rájuk telepedett idegen rétegből származtak. Ilyen a középkori Anglia esete, melyet hosszú ideig az 1066-os hódítás nyomán megérkezett frank-normann királyság vezetett.
Hasonló a helyzet a viking dinasztiák által alapított és vezetett orosz fejedelemségekkel, de a középkori Magyarországgal is, mely francia, vagy német származású dinasztiák alatt érte el gazdasági és katonai csúcspontját.
Úgy tűnik, a román államok sem képeztek kivételt. A régi krónikák, de egyes román történészek is olyan valóságról beszélnek, mely nem szerepel a történelemtankönyvekben. Úgy tűnik, hogy a románok első, krónikák által is igazolt vezetői türk eredetűek voltak.
A románok erdélyi önszerveződéséről és jelenlétéről az elsők között és rendkívül részletesen (a legvalószínűbb módon) III. Béla király (névtelen) titkára számolt be a XII. században írt Gesta Hungarorumban. (A román történészek jelentős része megfellebbezhetetlen dokumentumként hivatkozik erre a honfoglalás után több mint 200 (!) évvel írt és ezért bizonytalan hitelességű kódexre – a szerk.) E beszámolóban, ahogy az a tankönyvekben is szerepel, az erdélyi románok három vezetője szerepel. Ménmarótról, Gyaluról és Gládról van szó. Miközben az egyértelmű, hogy miféle népességeket vezetett a három dux (herceg v. fejedelem), mivel világosan arról írnak, hogy vlachok és szlávok keverékéről van szó, közülük kettő etnikai származását homály fedi. (Ezek a „vlachok” valószínűleg valójában blakok, tehát a szerző egy másik nép jelenlétével akarja bizonyítani a románok erdélyi elsődlegességét. A szerző hasonló „mélységű” eszmefuttatása itt, egyes állításainak rövid kritikája itt olvasható – a szerk.). De Gyalu, a Szamos környéki fejedelem egyértelműen román (?! – a szerk).
Ezt maga Anonymus is kijelenti – „Gyalu, valami oláh.” (A román történetírásban még forráshamisítással is zajló „múltépítés” egyik „méltó” példája itt olvasható. Ennek keretében olvasható Szilágyi Sándor történész Anonymus-kritikája, aki – többek között – a következőket írta: „Gelou oláh fejedelemsége világosan a meseországba tartozik” – a szerk.) Ezzel szemben a névtelen krónikás Ménmarótról azt állítja, hogy igazából türk, semmiképpen sem vlach szokásai voltak. A krónikás voltaképpen Marótról beszél, aki a kazárok, egy türk törzs ura volt, és akinek az unokája Ménmarót, aki a Körösök vidéke felett uralkodott és igazi háremet tartott fenn. „Azt a földet továbbá, amely a Tisza és az Erdély felé elterülő Igyfon-erdő közé esik, a Maros folyótól a Szamos folyóig Marót vezér foglalta el, kinek az unokáját a magyarok Mén-Marótnak mondták, mégpedig azért, mert több asszonya volt; ezt a földet az a népség lakta, amelyet kozárnak mondanak”, írta Anonymus (a fordítás forrása – a szerk.).
Ezek a beszámolók Ménmarót kazár származására utalnak, de a talányt szintén Anonymus mélyíti tovább, aki azt mondja, hogy Ménmarót „bolgár szívvel” válaszol Árpádnak. Sőt, amikor Anonymus a Ménmarót uralma alá tartozó Bihar meghódításáról ír, megfeledkezik a fejedelem háreméről és egyetlen feleséget tulajdonít neki (ha Anonymus ilyen „feledékeny” volt, akkor hogyan lehetne a többi állítására is úgy építkezni, ahogy egyes román történetírók teszik?! – a szerk.) és arra is kitér, hogy Ménmarót a konstantinápolyi császárnak volt alávetve. A feltételezések szerint Ménmarót neve, mint ahogy az etnikai származása is türk eredetű. De pontos bizonyítékok nincsenek.
Az erdélyi románok felett uralkodó, bizonytalan etnikai származású fejedelem Glád is, akinek a neve szintén nem román. A XII. századi magyar krónikás róla egyértelműen kijelenti, hogy Vidinből származik és egy bolgárokból, kunokból és vlachokból (itt újra bizonytalan, hogy a vlach az nem blakot jelent-e valójában – a szerk.) álló sereget vezet. Sőt, a Maros környéki erdélyi terület ura, de nincsenek egyértelmű utalások az eredetére. „Azt a földet végül, amely a Maros folyótól egészen Orsova váráig terül el, egy bizonyos Galad nevű vezér, aki Bodony várából jött, foglalta el a kunok segítségével. Az ő ivadékából született Ajtony, (…)”, írta Anonymus (a fordítás forrása – a szerk.).
Még utóda, Ajtony neve is türk hangzású. Ezért gyanítják, hogy Glád bolgár eredetű volt, aki az Árpádtól elszenvedett vereség után bolgár területre vonult vissza.
A korai középkori krónikák által említett egyéb román vezetők a dobrudzsaiak, akiket Anna Komnéné, I. Alexiosz (v. Alexiosz Komnénosz – a szerk.) bizánci császár művelt lánya említ. Alexiasz című művében apja tetteiről számolt be és a dobrudzsai vlachok vezetőiként említi Tatost, Seslavot és Saceát. A középkori bizánci krónikás, Zonaras Tatosról egyértelműen kijelenti, hogy besenyő etnikumú.
Constantin Giurescu történész azt állítja, hogy a Seslav egyértelműen szláv eredetű név, csak Sacea esetében merülhet fel az a gyanú, hogy román származású lehet. „De biztos-e ezen szerveződések román jellege? Kutatásaink, sajnos, nem teszik lehetővé ennek megerősítését”, írta Constantin C. Giurescu A románok történelmében. (Furcsa ez az óvatosság a román történetírás magyarellenes vonulatának e „jeles” képviselőjétől, aki Erdély esetében ennél sokkal ködösebb „bizonyítékokkal” is megelégszik – a szerk.) Míg a három vezető által vezetett dobrudzsai lakosok román származása mellett számos megalapozott bizonyítékot fel lehet sorakoztatni (?! – a szerk.), ugyanezt nem lehet elmondani Tatos, Seslav és Sacea etnikai eredetéről.
Az akadémikus és más körökben vita folyik Havasalföld első fejedelmek eredetéről, akik voltaképpen megalapították a Kárpátoktól délre található középkori román államot. I. (Alapító) Basarab Jánosról és apjáról, Tihomirről van szó. Neagu Djuvara történész, aki munkáiban számos, többek között írásos dokumentumokkal támasztja alá állításait, a Thocomerius – Fekete Vajda (Negru Vodă), kun származású vajda Havasalföld kezdeti korszakában (Thocomerius - Negru Vodă, un voivod de origine cumană la începuturile Ţării Româneşti) című könyvében azt állítja, hogy Tihomir kun eredetű, vagyis azokból a harcias türk lovasokból álló nemzetségből származik, mely jó ideig uralma alatt tartotta a Kárpátok ívének külső oldalát.
Neagu Djuvara a legendás Fekete Vajdát, a Fogarasból elindulva „honfoglaló” és Havasalföldet megalapító Tihamérrel, pontosabban Thocomerius-szal azonosítja. Ez a legendában Fekete Vajdának is nevezett Thocomerius kun származású. Ő volt I. Basarab János apja, ahogy az a magyar királyi udvar egyik dokumentuma is bizonyítja: „Királyi parancsra összegyűlt seregünk elindulva királyságunk egyes peremvidékeire értünk, melyeket jogtalanul birtokolt Havasalföldön Basarab, a szakadár, Thocomerius fia”, áll egy 1332-ben, vagyis két évvel a posadai katasztrófa után Károly Róbert udvarában készült dokumentumban. Ugyanakkor a román történész azt állítja, hogy Thocomerius a kun nyelvben, Toq-tamir formában edzett vasat jelent.
Ugyanakkor azt is feltételezik, hogy származása sokkal összetettebb, kun-tatár, ugyanis Tihomir, I. Basarab apja Möngke Temür, az Aranyhorda kánjának, Dzsingisz kán utódának egyik fia volt. Ez magyarázhatná a kun vérű Kun László magyar királlyal fenntartott szoros kapcsolatot és a könnyű áthaladást a tatár és kun területeken, majd Fogarason Havasalföldig.
Egy sor történész azonban vitatja ezt az elméletet és egy csoport a Román Akadémia és az Erdélyi Tanulmányok Központ (Centrul de Studii Transilvane) támogatásával még DNS-vizsgálatokat is végzett. Pontosabban DNS-mintákat vettek és vizsgáltak meg a Curtea de Argeş-i Szent Miklós templom 10. számú sírjából, melyben a feltételezések szerint, Vlaicu Vajda, I. Basarab egyik unokája nyugszik. A DNS-vizsgálat eredményei állítólag azt bizonyították, hogy nem kun eredetű. Ennek ellenére továbbra sem sikerült megfejteni Tihamér etnikai eredetének talányát.
A szakértők többsége egyetért abban, hogy a korai középkorban a román fejedelemségek területén rengeteg vándorló népesség megfordult. Ez a terület a kunok, a besenyők és a bolgárok uralma alatt állt, de ezt – természetesen – nem effektív uralomként kell értelmezni, hanem inkább befolyási övezetként. Ahogy arra Constantin C. Giurescu is rámutatott, a kunok és a besenyők nagyjából 300 évig tartották uralmuk alatt a területet.
Elképzelhető, hogy az őshonos románok ezekből a katonailag fejlettebb népességekből fogadtak el maguk felett álló vezető réteget, hogy megvédjék őket más expanziós tendenciáktól. Sőt, a türk vezetőréteg már addigra letelepedett életmódot folytatott és az esetek többségében átvette a kereszténységet.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Eközben a pozícióhalmozásnak (is) hadat üzenő Bolojan épp halmozza a pozíciókat, a PSD-ben pedig dúl a belső hatalmi harc.
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.