// 2024. november 26., kedd // Virág
Európai Unió

Marine Le Pen megmondja a tutit! (INTERJÚ)

// HIRDETÉS

De tényleg. Mindenről: unió, migráció, globalizáció, hidegháború. De még a fociról is. A foci, kérem, hazafias sport. Pont.

A Nemzeti Front párt elnöke, Marine Le Pen úgy véli, egy Marian Munteanu profilú jelölt elindulása a főpolgármesterségért folyó választási versenyben annak bizonyítéka, hogy egyre több országban a nacionalista diskurzusú személyek mellett döntenek a pártok. Sőt, Le Pen az Adevărulnak adott exkluzív interjújában támogatja a PNL döntését, hogy Munteanut indítja jelöltként Bukaresten.

Több ország nacionalista pártjai – Marine Le Pennel az élen – találkoztak Sinaián szombaton, hogy a migránsválság, a terrorista merényletek és a jobboldali radikális politikai erők felerősödése közepette az európai projekt végéről beszéljenek. A Nemzetek és Szabadságok Európája frakciójához tartozó Laurenţiu Rebega euroképviselő meghívására érkezett olyan pártok képviselői, mint a franciaországi Nemzeti Front vagy az olaszországi Északi Liga, melyeket bizonyos idegengyűlölő hangsúlyú kijelentések miatt szélsőjobboldaliaknak neveznek, egyhangúan kijelentették, hogy Európa sodródik és az európai államoknak többé nem kellene a brüsszeli vezetőkre hallgatniuk.

A Romániába először ellátogató Marine Le Pen volt a konferencia fő szónoka, és arra bátorította a jelenlevőket, csatlakozzanak egy erős nacionalista párt létrehozásához, mely ellensúlyozná a parlamenti politikai pártokat.

A Nemzeti Front vezetője interjút adott az Adevărulnak, melyben a romániai bírálóiról, a korrupció és az európai intézmények elleni harcról, az igazságtalanul szélsőjobboldaliként megbélyegzett pártjáról és a nacionalista pártok, illetve jelöltek európai megerősödéséről is beszélt, ami Bukarestben is látható, ahol a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) egy vitatott diskurzusú személyt indít.

Adevărul: Hat hónappal ezelőtt az önök frakciójának már volt egy eseménye Romániában. Arra nem jött el. Hogyan és ki győzte meg, hogy most eljöjjön?

Marine Le Pen: Akkor is azt reméltem, hogy eljuthatok ide, de nem volt lehetséges. Tele volt a naptáram (Franciaországban decemberben regionális választások voltak – a szerz.). Örülök, hogy most sikerült eljönnöm. Laurenţiu Rebega meghívására jöttem. Fontos, hogy ki tudom fejezni támogatásomat Rebega iránt. Amit itt csinál, bátor tett, mert igazi politikai alternatíva akar lenni és ilyet akar felépíteni Romániában. Ő és a Romániába érkezett nacionalista pártok képviselői egy hazafias szervezetekből álló dinamikus csoport tagjai, melyek el akarnak határolódni mindattól, ami az EU-n belül történik.

„Romániai bírálóim antidemokratikusak”

Sinaiai jelenléte kapcsán az Európai Néppárthoz és a szociáldemokrata frakcióhoz tartozó román euroképviselők levelet intéztek a Külügyminisztériumhoz, melyben azt kérték, hogy Románia foglaljon állást az ön itteni jelenlétével szemben. Röviden, szélsőségességgel vádolják önt. Ön szerint miért ennyire ellenségesek önnel?

Mert ahhoz a rendszerhez tartoznak, mely évek óta ellenőrzése alatt tartja az országokat, és mert az az érdekük, hogy semmi sem változzon. Ők a gazdasági nagyhatalmak, a multik és a mélységesen antidemokratikus Európai Bizottság által irányított politikai rendszer védelmezői. Viselkedésük antidemokratikus. A demokrácia azok elfogadását követeli meg, akik nem értenek egyet veled, nem pedig annak megakadályozását, hogy beszéljenek. Mi (a Nemzetek és Szabadságok Európája frakció – a szerz.) a szabad népeket képviseljük. Ők ezt nem akarják. Legyen világos, mi vagyunk az emberek védelmezői, nem ők.

Ismeri azokat az euroképviselőket?

Ismerem őket, de inkább nem mondok róluk véleményt. Jobb így.

Járt már Romániában?

Először vagyok Romániában, de vannak kapcsolataim ezzel az országgal. Van egy román származású régi barátnőm, aki ugyanakkor a Nemzeti Front alelnöke is: Marie-Christine Arnăutu (jelenleg FN-s euroképviselő – a szerz.).

Egy magát nacionalistának nevező párt vezetője. Pont akkor jött Romániába, amikor a legnagyobb jobboldali párt egy nyílt nacionalizmusa miatt bírált jelöltet javasolt a bukaresti főpolgármesteri tisztségre. Marian Munteanut. Napirenden van azzal, ami Romániában történik?

Nem kísértem figyelemmel ezt az ügyet, de igyekszem figyelemmel kísérni a romániai politikát. Azt hiszem, az utóbbi időben az EU egész területén egy igazi nacionalista áramlat felerősödése tapasztalható. Jó dolog, hogy ilyen emberek is legyenek a politikában, akiknek nacionalista és a nép felé forduló diskurzusuk van. Azt a nacionalizmust, amiről beszélek, az EU totalitárius sodródásával szembeni ellenállásként lehet értelmezni. Az EU mindent az Európai Bizottságon, európai direktívákon keresztül akar diktálni. Hol marad az államok szuverenitása? Az európai intézmények állandó zsarolásnak vetik alá a nemzetállamokat, ahogy az Görögországgal, Portugáliával történt. A pénzcsap elzárásával fenyegetőznek, ha az EU-dogmákkal ellentétes döntéseket hoznak. Ez elfogadhatatlan, tűrhetetlen. Csalódott vagyok amiatt, ami történik. Tudni kell: az egész szuverenitás a nép döntéshozatali képességéből fakad. Csak ő, a nép dönthet. Senki más nem dönthet az emberekről.

„A Nemzeti Front nem szélsőséges párt”

Az ellenfelek többsége és a közvélemény jelentős része szerint ön szélsőséges pártot vezet. Hogyan tesz különbséget a nacionalizmus és a szélsőségesség között? Manapság mindkettő ugyanoda vezet?

Ez téves. A Nemzeti Front nacionalista párt, mely szembemegy a rendszerrel. Ezért tartják szélsőségesnek. Betartjuk a demokratikus játékszabályokat, részt veszünk a választásokon és ezek révén akarunk hatalomra kerülni. Itt nincs szó semmilyen szélsőségességről. A szélsőségesség olyan valami, ami a Nemzeti Frontra nem jellemző. Az ellenfelek a lejáratásunkra használják a szélsőséges kifejezést. Félnek tőlünk. Nincs semmilyen szélsőjobboldaliság a programunkban.

A Mi Európánk – a nemzetek Európája konferenciára érkezett Romániába. Mit jelent a nemzetek Európája és ez a szuverenitás, amiről gyakran beszél?

A nemzetek Európája a népek, a független államok Európája, melyek csak azokat a döntéseket alkalmazzák, melyek megfelelnek az érdekeiknek. Lehet szó együttműködésről a népek között, de ezek egy-egy pontosan meghatározott ügyre vonatkoznak és senkivel szemben sem lehet korlátozásokat bevezetni. Egy konzultatív struktúrát is létre lehetne hozni, például. A nemzetek képviselői időnként találkozhatnának valahol, hogy megbeszéljenek dolgokat. Ilyen Európát akarok. Nem azt az EU-t, amit én az Európai Szovjetuniónak nevezek, abban az értelemben, hogy az a célja, hogy minden állam elveszítse identitását, lemondjon a szabadságáról és a demokráciáról. Nem akarok ilyen iga alatt élni. A szuverén államok azok, melyek csakis a saját érdekük szerint döntenek, nem mások érdekei szerint, ahogy most az EU-ban történik.

A Schengen-övezet Európa kudarca

A menekültválság közepette lezárulnak a határok. Hogyan látja Európa és az EU jövőjét?

Mindig is elleneztem a Schengen-övezet gondolatát. Egy ország olyan, mint egy ház. Amikor annak a háznak te vagy a tulajdonosa, jogod van eldönteni, ki jöhet be hozzád és ki nem. Ezt bizonyos kritériumok szerint eldöntheted. Így van ez egy ország esetében is. Schengen eltörölte az EU belső határait. Ezért szembesülünk egy nem nagy, hanem gigantikus migránsválsággal, mely tovább súlyosbodott az utóbbi hónapokban és gazdasági, identitási téren veszélybe sodorja Európát. Az EU képtelen válaszolni erre a válságra. Schengen kudarc. Európa kudarc. A következő a lényeges kérdés: mi az EU nagy sikere?

A nyugati országokat – Franciaország, Belgium – terrorista támadások érték, miközben Közép- és Kelet-Európában egyelőre nyugalom van. Mi, románok is számítsunk terrorista támadásokra, vagy túl kicsik vagyunk a terroristák által a nagyhatalmakkal folytatott háborújához?

Az a véleményem, hogy egyetlen ország sincs védve a terrorista támadásoktól. Nem látom, miért lenne az Románia. Nem? Minden ország veszélyben van, amelyek területén fundamentalista hálózatok alakulnak ki és nem tudok egyetlen egyet sem, ahol ne lennének ilyen hálózatok. Ezért azon a véleményen vagyok, hogy határozott harcot kell folytatni a fundamentalista iszlamisták ellen. A franciaországi és belgiumi törvények lazaságát drágán megfizette ez a két nép: a francia és a belga. A kormányzás előrelátást jelent. Jelenleg a hatóságoknak lépéseket kell tenniük annak elkerülésére, hogy népeink újra a politikai iszlám akcióinak áldozataivá váljanak.

„Az Oroszországgal szembeni szankciók az EU aberrációi”

Milyen kapcsolatot kellene fenntartania az EU-nak Oroszországgal? Meg kellene szavazni egy új szankciócsomagot Oroszországgal szemben?

Nem! Aberrációk ezek a szankciók. Olyan világot akarok, melyben több hatalmi pólus van. És minden országot hagyni kell, hogy eldöntse, milyen kapcsolatokat akar más államokkal. Mindenki döntse el, hogy együtt akar-e működni az Egyesült Államokkal, Oroszországgal vagy Kínával. Azt hiszem, hogy az EU – az Egyesült Államok biztatására – több éve „hidegháborút” folytat. Ez nem szolgálja az EU érdekét, sem a geostratégiai, sem a gazdasági érdekét. Pacifikálnunk kell kapcsolatainkat Oroszországgal. Itt nincs szó egy Oroszországgal szembeni alávetettségi kapcsolatról, mert mi senkinek sem vetjük alá magunkat, hanem egy egyenlőségen és tiszteleten alapuló kapcsolatról. Szerintem nyilvánvaló, hogy Európának minden érdeke ahhoz fűződik, hogy újraindítsa gazdasági kapcsolatait Oroszországgal.

Európában dicsérik Romániát a korrupció elleni harcban elért eredményekért. Napirenden van az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság tevékenységével?

Franciaországban is harcolunk a korrupció ellen. Mindenhol harc folyik a korrupció ellen. Az EU bizarr leckéket ad másoknak. Az EU jó és rossz pontokat osztogat a korrupcióellenes harcot illetően, mintha a nemzetek kisgyermekek lennének. Ezeket a pontozásokat olyan megfontolások szerint adják, melyek nem az erkölccsel kapcsolatosak, hanem inkább gazdasági, az azon államokkal kapcsolatos érdekeken alapulnak. Azt hiszem, minden országnak belülről, az általa eldöntött módszerekkel kell harcolnia a korrupció ellen. Ez a – mondhatni neokolonialista – viselkedés, melyet az EU néhány országgal szemben tanúsít, véleményem szerint, ezekkel szembeni lenézésről árulkodik.

„Franciaországban senki sem száll szembe a korrupcióellenes harccal”

A legutóbbi GRECO-jelentés (melyet az Európa Tanács korrupciós jelenséget megfigyelő szerve készít – a szerz.) azért bírálja Franciaországot, mert nem tesz eleget a korrupció elleni harcban. Itt az olyan gondokról van szó, mint a befolyással való üzérkedés, a pártok és a politikai kampányok átlátható finanszírozása. Mivel magyarázza ezt?

Nem értem ezt a jelentést, mert Franciaországban megfelelően figyelemmel kísérik a politikai pártok finanszírozását. Van egy különleges bizottság is, mely ezzel a pénzügyi résszel foglalkozik: a Kampányszámlák Országos Bizottsága (Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques). Minden szinten folyamatos a korrupció elleni harc. Nem hiszem, bárki is szembeszállna a korrupcióellenes harccal.

Elmondhatjuk, hogy Romániában hatékonyabb a korrupció elleni harc, mint Franciaországban?

Nem tudok véleményt mondani erről, mert nem rendelkezem elég eszközzel az összehasonlításhoz. Egyértelmű, hogy a Franciaországban a korrupció ellen tett lépések néha inkább csak egy hatékony kommunikációval kapcsolatosak, nem feltétlenül az eredményekkel. De megismétlem: a korrupció elleni harc nehéz munka, amit a hatóságoknak kell elvégezniük.

Franciaország Romániával játssza a nyitómérkőzést a 2016-os Európa-bajnokságon? Megnézi?

Óóó (nevet)! Remélem, hogy lesz időm. Pozitív dolog ez a nemzetek közötti versengés. A népek a sporton keresztül közelebb kerülnek egymáshoz. Az ilyen események kapcsán, mint amilyen az Euro2016 is, a népek kimutathatják a néha elfeledett, sőt a brüsszeliek által bírált hazafiságukat.

 

A címet a sszerkesztőség adta. Fotó: dailystormer.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS