Az egész székely autonomista hiszti lassan elmúlik, a magyar nemzetiségű román állampolgároknak másra van szükségük, véli a trikolór megmondóember.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 10-én tartotta meg a Székely Szabadság Napja nevű eseményt, amihez a történelem egy szerencsétlen esetét használta fel, amikor a Habsburgok kivégeztek öt, a rezsimmel szembeforduló negyvennyolcas székely forradalmárt. Más szóval, a Székely Szabadság Napjának történelmi szempontból semmi köze sincs Romániához, ennek ellenére az SZNT néhány éve minden áron menetelést akar végezni a Székelyföld (sic!) (a szerző következetesen kisbetűvel írja a szót – a szerk.) területi autonómiájáért.
Izsák Balázs, az SZNT elnökének, Tőkés László, az Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsa (helyesen: Erdély Magyar Nemzeti Tanács – a szerk.) elnökének, és a közismert spanyol régióból származó José María Etxabarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselőjének részvétele ellenére a szervezőknek
Különben azóta, hogy az SZNT kitalálta ezt az autonómiamenetelést, a résztvevők száma évről évre csökken, ami egyetlen dolgot bizonyít… azt, hogy az egyszerű magyar számára a területi autonómiának már nincs semmi jelentősége, mert őt, valószínűleg ugyanúgy, mint a többi románt, sokkal jobban érdekli annak a megyének a fejlődése, ahol él. És akkor miért erőlteti az SZNT egy ilyenfajta menetelés megtartását Marosvásárhelyen, egy olyan város központjában, ahol nagyon jól tudjuk, milyen feszültségek voltak a múltban a románok és a magyarok között? Lehet, hogy meg kell mutatnia a FIDESZ-es fejesek, a tevékenységét finanszírozó magyar párt vezetői előtt, hogy milyen akciókba fekteti be a kapott összegeket. Főleg, hogy Magyarország miniszterelnökének,
ahogy arról az Agerpres által idézett MTI magyar hírügynökség beszámolt.
Vagy talán azért, mert az autonómia effektív megvalósítása a székelyföld jövendőbeli „Parlamentje” szerepet biztosítaná az SZNT tagjainak, az ezzel járó összes előnnyel és haszonnal a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenlegi vezetői számára. Vagy talán azért, mert az esemény kapcsán a magyar szélsőséges szervezetek effektív módon lehetőséget kapnak ideológiáik zavartalan terjesztéséhez, melyek – egyes esetekben – terrorista jelleget is öltenek… mint például Beke István börtönből küldött levele, akit 2018-ban közösség elleni merénylet miatt ítéltek el, miután Románia Nemzeti Napján (2015. december 1-én, Kézdivásárhelyen) próbált meg felrobbantani egy barkácsolt bombát. A levélben, amelyet a rendezvényen is felolvastak, ez az alak nemcsak a kérdéses cselekményekkel kapcsolatosan mentegetőzött, de azzal is vádolta a román hatóságokat, hogy a kisebbség egyes vezetői elleni erőszakos fellépéseikkel megpróbálják megfélemlíteni a magyar kisebbség tagjait.
A résztvevők alacsony száma annak a bizonyítéka, hogy
a modern és európai magyar kisebbség tagjainak pedig más dolgokra van szükségük, melyekkel az olyan vezetők, mint a mostaniak, nem számolnak. Meggyőződésünk, hogy egy közvélemény-kutatás elkészítése a magyar etnikumúak körében minden további nélkül bebizonyítaná, hogy sokkal sürgetők gondok nyomasztanak minden hargitai és kovásznai magyart… meggyőződésünk, hogy egy jobb élet, a vásárlóerő növekedése, hatékonyabb oktatási és egészségügyi rendszer jelentik a kisebbség számára valóban fontos dolgokat, a területi autonómia valószínűleg csak a végére marad, az egyebek között…
Függetlenül attól, hogy tetszik-e ez a magyar szervezeteknek, vagy sem, új szellő kezdenek fújdogálni, a magyar lakosság a vezetők új nemzedékét hívja színpadra, akik nyugalomért és kohézióért küzdenek és akik elszakadnak Budapesttől és a nacionalizmustól.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.