Kell-e Romániának a közös pénz? Úgy tűnik, igen. Is. Meg nem is.
Veszélyes csapdának viszonyulhat Románia áttérése az euróra. A szükséges monetáris és költségvetési kritériumok már jövőre elérhetők. A gyakorlatban azonban, figyelmeztet az államfő, fennáll az a veszély, hogy nem leszünk felkészültek és ugyanolyan sorsunk lesz, mint más, az egységes pénzre nem elég felkészült országoknak, például Görögországnak, Portugáliának, vagy Spanyolországnak.
Románia jövőre teljesíteni fogja az euró-övezethez csatlakozáshoz szükséges öt kritériumot, de ez nem elég, mert a gazdasági versenyképesség rendkívül fontos elem, mondta tegnap Jászvásáron (Iaşi) Románia elnöke, Traian Băsescu.
„Ami az euró-övezetet illeti, azt hiszem, Románia jövőre minden kritériumot teljesít, az öt maastrichti kritériumot (…). Románia jelenleg négyet teljesít az öt kritériumból, de az euró-övezetbe bekerült más államok tapasztalata azt mutatja, hogy nem elégséges az öt kritérium teljesítése”, mondta az államfő.
Traian Băsescu hozzátette, hogy voltak olyan államok, melyek bekerültek az euró-övezetbe és aztán képtelenek voltak tartani az ütemet ebben a rendkívül erős versenyt támasztó övezetben, mert a gazdaságaik nem voltak versenyképesek, példaként Görögországot, Portugáliát és Spanyolországot említve.
Az államfő kihangsúlyozta, hogy az euróra való áttéréshez kötelező egy rendkívül fontos elem: a gazdasági versenyképesség. De elmondta, hogy e tekintetben van ok a derűlátásra. Románia elküldte az Európai Bizottságnak az új, 2014–2017-es időszakra vonatkozó konvergencia-programot, arról értesítve a brüsszeli hivatalosságokat, hogy az euró átvételének kötelezettsége 2019. január 1-től „válik majd megvalósítható és szükséges célkitűzéssé”. Románia Nemzeti Bankjának kormányzója, Mugur Isărescu május elején kijelentette, hogy egy olyan ambiciózus célkitűzés rögzítése, mint az euró 2019-es bevezetése jótékony hatású lehetne, mozgósíthatná az országot, de ehhez a politikusoknak alaposan meg kell érteniük a szükséges erőfeszítéseket, egyértelmű közbülső határidőket kell megállapítani és széles körű politikai és társadalmi konszenzusra van szükség.
Mit keres Románia az euró-övezetben?
Aura Socol közgazdaságtan professzor egyike azoknak a szakértőknek, akik a közéletben ismételten felhozták az egységes európai pénz bevezetésének témáját. „A válság bebizonyította, hogy az euró bevezetése sokkal többet jelent, mint bizonyos konvergencia-kritériumok teljesítését, akár névlegesek, akár valósak is ezek. A tudományos tanulmányok azt mutatják, hogy az euró-övezet tagállamai kölcsönösen nyerhetnek majd egy közös pénzzel, de csak akkor, amikor a gazdasági struktúráik hasonlóak lesznek. Mert az euró-övezetben hozott döntések nem az egyes gazdaságok sajátosságait veszik figyelembe, hanem „már hasonlóaknak feltételezett gazdasági struktúrák”-nak szólnak, írja a sajtóban megjelent egyik elemzésében.
A közgazdász szerint technikai elemzést kell készíteni, amiben olyan kérdésekre kell válaszolni, mint: Mennyire hasonlít a román gazdaság struktúrája az euró-övezethez tartozó államokéhoz? Hogyan állunk az euró-övezettel meglévő strukturális konvergencia tekintetében? Az euró-övezetben keletkező sokkok milyen mértékben terjednek át Romániára? Miként válaszol a román gazdaság az ilyenfajta sokkokra? Az elemzésre azért van szükség, mert Románia még mindig nehezen tud igazítani a nemzetgazdaságán, ami a román gazdaság kitettségét mutatja az aszimmetrikus sokkokkal szemben. Ezen kívül a tanulmányok azt mutatják, hogy Románia még nem rendelkezik (az elvesztett árfolyammal szembeni) alternatív eszközökkel a makrogazdasági szintű stabilizáláshoz. Sem a gazdaság struktúrája, a bérek rugalmassága, a termelési tényezők mobilitása, az üzleti ciklusok konvergenciája, a pénzügyi piacok integráltsága, a ciklusok hasonlósága szempontjából, de a fiskális stabilizálási mechanizmusokat illetően sem, mondja a közgazdász.
Az euró bevezetésének hatásai
Negatívak
Az árak „kerekítése” csak a fogyasztók rovására történik.
Csak jövedelemcsökkentésekkel és adóemelésekkel megvalósítható kiigazítások.
A Nemzeti Bank elveszíti a függetlenségét, az állam már nem tud szükség esetén pénzhez jutni.
Pozitívak
Csökken a határokon átnyúló tranzakciók költsége.
Kisebb banki illetékek.
Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Szombat reggel pedig újabb erdélyi városban láttak medvét.
Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.
Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.
Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.