Victor Ponta ismét előrukkolt a közigazgatási reform ötletével. Kérdés, hogy a magyar érdekképviseletet érdemes-e bevonni a vitába.
Jelen szöveg a Covasnamedia.ro oldalán közölt cikk fordítása.
Victor Ponta, a Nagylelkű megoldást kínál nekünk a román állam fennmaradására. Megoldása nem újdonság, ő csak újra napirendre tűzné egy jövendőbeli közvitán Románia területi átszervezését. Vajon miért tör ránk időnként a vágy, hogy területileg átszervezzük az országot? Mert egy rakás pénzt adnak a nagyobb város méretű megyéknek, haszontalan bürokratáknak, nem hatékony intézményeknek. Mert meg kellene reformálni a központi és helyi közigazgatást. Mert a polgármesteri hivatalok 80 százaléka becsődölt. Mert az állam bevételének negyede egy felesleges és nem hatékony közigazgatási apparátusra megy el.
De Victor, te miért nem hajtottad végre ezt az átszervezést? Automatikusan ez a kérdés jut az ember eszébe. Nem mondjuk ki, meg tudjuk érteni, egyesek később ébrednek, tapasztalatra van szükségük és ezért nem lehet őket elítélni. Az a fontos, hogy végül felébrednek – másokkal ellentétben, akik egész idő alatt létfontosságú kormányfői, elnöki, szenátori, képviselői, miniszteri és más fontos köztisztséggel járó karosszékekben alszanak.
Victor Ponta
Ez egy jelentős csökkentés. Ha engem kérdeznek, szerintem is szükség lenne a csökkentésre. Ugyanakkor a megvalósításához azt is tudnunk kellene, hogy kinek lesz bátorsága „felszámolni” 36 megyét, 36 helyi közigazgatást, és utcára tenni több tízezer közalkalmazottat? Melyik kormány, melyik párt, melyik kormányfő, melyik ország- vagy pártelnök fosztja meg magát nagyjából kétmillió lehetséges szavazótól, azokétól, akik a „túlélési recept” miatt az utcára kerültek?!
Nem látom egy ilyenfajta megállapodás megvalósíthatóságát, mert az alkotmányt is módosítani kellene. Így aztán Ponta úr ötlete a „kampányjátékok” kategóriájában marad. A választók számára jól hangzik, mint a különleges nyugdíjak szenátus által nemrég megszavazott megadóztatása, vagy a közalkalmazotti bérek megkétszerezése-megháromszorozása, vagy a nyugdíjpont 500 lejes megemelése. Egyesek működnek, mások nem. Például egészséges gazdasági növekedés nélkül nem emelheted a végtelenségig a nyugdíjpont értékét. Mint ahogy a jelenségek gondos és hosszas előkészítése nélkül sem hajthatsz végre határmódosításokat és pénzügyi forradalmakat.
Egyszerűen azért, mert azt kockáztatod, hogy ezzel eltemetsz egy amúgy jó és szükséges dolgot.
Az világos, hogy Victor Pontának távlati tervei vannak. Az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége) elkerülhetetlen szétesése, a PSD-s (Szociáldemokrata Párt) elégedetlenkedők és a Tăriceanu-párt gazdátlanul tévelygő tagjainak elcsábítása nyomán Ponta jelentős baloldali politikai erővé szeretne válni a jövendőbeli parlamentben. Majd 2024-ben mindent megnyerni, amit csak lehet: az államfőválasztást, a helyhatóságit és a parlamenti választást.
Valójában
ha nem lennének emlékeink. De kínoznak bennünket az emlékek, nem tudunk megszabadulni a hazug Pontát ábrázoló régi és kompromittáló képektől, élénk emlékeink vannak a mindenféle mocskos politikai játékokba és ügyletekbe belekeveredett Pontáról, az áruló Pontáról, az intrikus Pontáról, az opportunista Pontáról, a tudatlan Pontáról, az elkergetett Pontáról. Most miért hinnénk neki? Íme, egy kérdés, amire már tudom a választ: mert már komoly tapasztalatra tett szert, mert időre volt szüksége, hogy megértse.
Csakhogy ez nem tűnik elégségesnek ahhoz, hogy átengedjük Romániát egy totalitárius hajlamú baloldalnak, amelyik már eddig is nagyon sok rosszat tett az országnak. Szeretem azt hinni, hogy a román állam képes lesz megállni a saját lábán és még a „megmentő” Ponta nélkül is tud majd virágozni. Mert különben ez azt jelentené, hogy semmi szükségünk nincs a jobboldali pártokra, melyek most a románok többségének reményeit és bizalmát begyűjtik. Ami nem jelenti azt, hogy a következő években nem kellene megvitatni, kigondolni és megvalósítani egy közigazgatási reformötletet. Végső soron, ha a PNL (Nemzeti Liberális Párt), az USR–PLUS szövetség és a Pro Románia meggyőző többséget szereznek, ki akadályozhatná meg őket e reform végrehajtásában?
ami nem hiszem, hogy lehetséges lesz; tehát… a közigazgatási reformot az RMDSZ bevonása nélkül kell végrehajtani.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
… egy Kolozs megyei polgármestert börtönbüntetésre ítéltek okirat-hamisításért… és egy apukát nem és nem kényszerített a bíróság, hogy több tartásdíjat fizessen a megszabottnál.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.
Több mint 1400 riasztás érkezett tavaly a Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrséghez. A bejelentések között egészen szokatlan esetek is akadtak: volt olyan, akit egy esküvős limuzin vagy épp egy macska zavart, más a szomszéd sültje miatt tett panaszt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.