Az emberek azt kérdik, mire vágynak a felelős politikusok, mivel a felajánlott megoldások nem egy legitim és működőképes kormány irányába mutatnak.
A szöveg a Libertatea oldalon megjelent cikk fordítása.
A múlt hét minden egyes napján átlag 270 ember halt meg a koronavírus-fertőzés következtében, a hivatalos adatok szerint. Ez kétszer annyi, mint a rákos daganatok okozta halálesetek száma: augusztusban 130 ember hunyt el rákban, az Országos Statisztikai Intézet hétfői közleménye értelmében.
A bennünket sújtó tragédia közepette bármire szükség van, simlis megoldásokon kívül. Szintén hétfőn Klaus Iohannis Dacian Cioloșt jelölte ki egy új kormány alakítása céljából. A parlamentben 14 százalékot birtokló párt vezetője csak akkor hozhat létre többséget, ha tárgyalóképes „centrista” (például Belgiumban ez a helyzet), továbbá, ha az elnök támogatja. Nem ez a helyzet.
Cioloș pártjának távolról sincs tömegbázisa. Az USR nem győzött meg elég szavazót, és ez nem a szavazók hibája. Az emberek nem részesültek a jó adminisztráció gyümölcseiből.
Cioloș mandátuma illúzió, az elnök tudja ezt és örül is neki. Klaus Iohannis politikai nyúlványai, Rareș Bogdan és Florin Cîțu már elkezdték szívatni az USR-t. Talán nem tudatosul bennük, talán nem érdekli őket, de nem csak Cioloșt gyomrozzák, a demokratikus módszereket is kifigurázzák. Nagyon jól megválasztották a pillanatot.
A választási részvétel akkora, mint az átoltottsági arány, 30% körül
Románia bizalmi válságban szenved, ami az általános értékeket illeti, legyen szó tudományról vagy az államvezetés demokratikus módszereiről. Három emberből kettő visszautasítja az oltást, de a választási részvételt is (a 2020-as parlamenti választásokkor 33,24% volt a részvételi arány). Ilyen körülmények között hatalmas erőfeszítésre lett volna szükség a csúcspolitikusok részéről, hogy az undor szintje csökkenjen. És mi történik? Napjaink vezérei pont az ellenkezőjét cselekszik.
Beszélni kell Oroszország és Kína érdekeiről, ami a kelet-európai demokráciák megrendítését illeti. Az autokráciák szándéka az, hogy a kelet-európai kudarcok tükrözzék a liberalizmus tehetetlenségét az emberek életét javító megoldások terén. A Románia demokráciába vetett bizalmának rombolásán ügyködő összes „számlafelelős” közül a moszkvaiak és pekingiek nyertek a lottón. Oly mértékben segíti őket a bukaresti politikai elit, hogy a legbriliánsabb autokrata terv sem sodorhatta volna a dolgokat ilyen ragyogó holtpontra.
A diktatúráknak most csak arra kell figyelniük, nehogy valamiképpen akadályozzák a mi demokrácia-romboló demonstrációnkat. És ami jön, az még rosszabb lesz, mielőtt jobb lehetne, ha egyáltalán eljutunk odáig, ami nem biztos.
Pár perccel Dacian Cioloș jelölése előtt az államelnök rámutatott néhány égető problémára, amelyek működőképes kormányt igényelnek. Egy komoly értelemben elképzelhető kormányra, ezt elfelejtette hozzátenni. A problémák között a helyreállítási terv (PNRR) összegeit is említette az elnök. Azokra a pénzekre utalt, amelyek elvették a politikai elit eszét.
Két amerikai közgazdász, Jeffrey D. Sachs és Andrew M. Warner már 25 évvel ezelőtt bebizonyította egy azóta klasszikussá vált tanulmányban, hogy – kontraintuitív módon – a bőséges forrásokkal rendelkező országok hajlamosak nehezebben korszerűsödni politikailag, továbbá fejlődni gazdaságilag. Ha valaki kormányon van és bőséges forrásokkal rendelkezik, hajlik a költekezésre ahelyett, hogy keményen dolgozzon, helyes mechanizmusokat hozzon létre, amelyek később jólétet eredményeznek.
Romániában ez történt a természeti erőforrásokkal. A forrásgazdagság együtt járt nálunk az emberek szegénységével. És elképzelhető, hogy az a 80 milliárd euró, amiről éppen álmodunk, a demokrácia látszatát fogja finanszírozni egy korszerű politikai intézményekkel rendelkező egészséges környezet helyett. Ugyanazt fogjuk csinálni, amit eddig, csak több pénzzel.
Városaink koszos reklámfelületein már megjelentek a gyengén megvilágított, pixeles reklámok (lásd még, Pac-Man), amelyeken az áll, hogy NextGeneration EU. Ez az európai támogatási program neve. Erről álmodik jó néhány politikus, no meg az üzleti partnereik.
Ezért a pénzért folynak a vég nélküli játszmák, amelyek elmélyítik az emberek szabadságba vetett bizalmatlanságát. Egy nagymenőkből álló kormány: úgy tűnik, ez a felelős politikusok minden vágya.
Amikor Iohannis Cioloșt jelölte, nem tett egyebet, mint hogy mímelje a demokráciát. Ez egy hamis játék, amelyet nem ő talált ki, de rendesen megtanulta. És az áldemokrácia az az eszköz, amelyet a szabadság ellenségei alkalmaznak, amikor épp nem tudnak máshoz nyúlni.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.
Gondolatok a Botond Nagy Ilja próféta című előadása körül kialakult botrány kapcsán.
Valóságos arzenált találtak a nyomozók Horațiu Potra zsoldosvezér és cimborái lakásán: nagy kaliberű és hatótávolságú lőfegyvereket, köztük géppuskát és gránátvetőt foglaltak le.
Egy női kórházigazgató pedig azért rúgta ki a sürgősségi osztály női vezetőjét, mert szerinte csak egy férfi tudná jól elvégezni ezt a feladatot.
Érezteti a hatását a nagy havazás: egy fa eltávolításán dolgozik a Hargita megyei tűzoltóság gyergyószentmiklósi kirendeltségének egyik egysége, ugyanis a 12C jelzésű országúton, a Gyilkos-tó térségében. A fa az úttestre dőlt, akadályozva a közlekedést.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy az európai katonai tervezők egy hónapon belül kidolgozhatják az Ukrajnában állomásozó külföldi csapatkontingens telepítésének részleteit.
Tizenöt évig sértetlenül lobogott a tusnádi közbirtokosság épületénél elhelyezett székely és magyar zászló – egészen péntek reggelig, ekkor vették észre a községbeliek, hogy a lobogókat letörték. A Steaua Bukarest szurkolói lehetnek a tettesek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.