// 2024. október 22., kedd // Elod
Románia

Kis magyar kisebbségi útmutató tudatlan román sajtósok számára

Egyben reflexió arra is, milyen tökéletesen tiszteletben tartják a románok a magyar kisebbség jogait.

Florin Negruţiu úr közzétett egy cikket a republica.ro-n, melyben arra panaszkodott, hogy a bukaresti amerikai nagykövet a székely zászlóval jelent meg egy fényképen. Az újságíró azt állítja, hogy ezzel a teljesen helytelen gesztussal megsértették a románok érzéseit.

A szerző abból a gondolatmenetből indul ki, hogy a székelyek zászlója nem egyszerűen egy darab textil, hanem olyan

erős jelkép, mely fenyegetést és sértést jelent a románokra nézve.

De felmerül a kérdés, hogy ezt ki állapította meg? A magyar kisebbség? A román többség? A román sajtó? Teljesen ostoba dolog a konföderációs zászlóhoz való hasonlítás: a székelyek zászlója sohasem erről szólt, a nap és a félhold jelképként Románia címerében is szerepel. Különben teljesen önkényes az, ahogy a román sajtó megállapította a magyar jelkép sértési értékét. Ugyanezt a gondolatmenetet követve akár Románia zászlójáról is megállapíthatnánk, hogy sértés a magyar kisebbségre nézve, hiszen az Új Jobboldal (ND) rendszeresen ezzel vonul fel Csíkszeredában, miközben azt

">skandálja, hogy „Kifelé a magyarokkal az országból”, nem igaz?

A román sajtóban gyakran felbukkanó másik gyakori tévedés

egyenlőségjelet tenni az autonómia és az elszakadás között.

Ha támogatod a területi autonómiát, akkor automatikusan szélsőséges vagy. A román újságok egyöntetűen figyelmen kívül hagyták, hogy az RMDSZ javaslatának első cikkelye szerint Székelyföld „az egységes és oszthatatlan Románián belüli” régió. Szintén teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a nemzeti kisebbségek különféle autonómiaformákat kaptak Finnországban, Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban. Persze nem kell mindenkinek kötelező módon egyetértenie a magyarok követeléseivel, de az újságíróknak kötelességük tájékozódni, valamint helyesen tájékoztatni a közvéleményt erről a témáról. A román sajtó eddig ebben kudarcot vallott: sohasem közölt konkrét adatokat, kizárólag véleményeket és előítéleteket, ezzel aláásva a vonatkozó vitát és félrevezetve a közvéleményt. Így jutottunk oda, hogy lehetetlenség normális vitát folytatni arról, hogy mit feltételez a területi autonómia.

Ha egy újságíró tisztességesen tájékozódni szeretne,

akkor megtudná, hogy nagyon sok európai országban büszkén használnak a székely zászlóhoz hasonló regionális és nemzeti jelképeket. A Stade de France-on, a 2015-ös francia kupadöntő alkalmából

">elhangzott a breton himnusz (breton nyelven), mert az egyik döntős arról a vidékről származott. És senki sem háborodott fel ezen, ahogy az Romániában történni szokott, amikor a stadionban elhangzik a székely himnusz. Különben a román állam döntése, hogy tiltja a nemzeti jelképek megjelenítését, mélységesen antidemokratikus és diszkriminatív, amit az Európai Bizottság rasszizmus és intolerancia elleni legutóbbi jelentésében is megemlítettek, mely jelentésről nagyon kevés szó esik a román közéletben.

Tekintettel arra, hogy szó esett a románok érzékenységéről, beszéljünk egy kicsit a magyar kisebbség érzékenységeiről is. Románia abban a paradigmában él, mely szerint a demokrácia azt jelenti, hogy egy ötfős csoportból négy tökéletesen demokratikusan eldöntheti, hogy melegebb tájakra küldheti az ötödiket. A többség kihirdeti, hogy egy jelkép sértő és betiltja azt, a többség diktálja, hogy milyen mértékben és körülmények között alkalmazza a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó törvényeket,

a többség eldönti, hogy mit lehet megvitatni egy kisebbséggel, teljesen demokratikus módon betapasztva a száját.

Néhány konkrét példával fogom bizonyítani a fentieket.

Marosvásárhelyen (ahol a lakosok 45 százaléka magyar, a többi román) évek óta kérik a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezését. A város mára negatív példa arra, hogy Románia miként tartja be a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának aláírásával vállalt kötelezettségeit (erről a jelentésről is túl keveset beszélnek). Mivel a helyi hatóságok évek óta elutasítják a magyar nyelv közterületi használatának biztosítását, állampolgárok egy csoportja 2015-ben úgy döntött, hogy kétnyelvű utcanévtáblákat helyez el a saját magánterületén. A helyi rendőrség erőből lépett és felszólította őket, hogy távolítsák el a táblákat, ellenkező esetben 30.000 lejes bírságot rónak ki rájuk. A helyi rendőrség túlbuzgóságában olyan polgároknak is felszólítást küldött, akiknek a magánterületén olyan táblák voltak, amelyeket még az RMDSZ-es polgármester idejében helyeztek el. Szintén Marosvásárhelyen a székely zászló magánterületen történt kifüggesztése 30.000 lejes bírság kirovásához vezetett.

Ne gondolják, hogy valamilyen sovén jelképek megjelenítésének tilalmára vonatkozó törvényre hivatkoztak. Távolról sem. Valaki feltúrta a román törvényeket, a reklámeszközök elhelyezéséről és engedélyezéséről szóló 185/2013. számú törvényben megtalálta a kiskaput, és mindkét esetben erre hivatkoztak. El kell ismernem, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jogászai nagyon találékonyak és hozzáértők, ezért elérték, hogy mindkét esetben Nagyváradon is átvették a modelljüket.

Szintén Marosvásárhelyen, néhány kétnyelvű iskolában egyáltalán nincsenek magyar nyelvű feliratok, amiért az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) már bírságokat is kirótt. Amikor a tanárok megpróbáltak kihelyezni ilyen feliratokat, átiratot kaptak a polgármesteri hivataltól, melyben az állt, hogy az iskolákban „olyan anyagokat terjesztenek, melyek célja destabilizálni a polgártársak közötti harmóniát és egyetértést”. Más szóval,

a többség demokratikus módon kihirdette, hogy a magyar nyelv sértés

a Marosvásárhelyen élő 55 százaléknyi román etnikumúra nézve és destabilizálja a polgárok közötti harmóniát és egyetértést.

Hargita és Kovászna megyékben több tucat per indult azért, hogy a középületek homlokzatáról eltávolítsák a magyar nevüket és a helyi hatóságok sokat el is vesztettek ezek közül. Egy részüket a kormánymegbízotti hivatalok indították, másokat jóindulatú polgárok, akik a térségbeli román kisebbség jogait akarják megvédeni.

Az egyik legutóbbi, szerintem botrányos eset a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Főgimnáziumé, melyről a város polgármestere éppen az amerikai nagykövettel folytatott találkozója után beszélt. Egy bizonyos szervezet a magyar név eltávolítását követeli az épület homlokzatáról, arra hivatkozva, hogy sérti a román nyelv hivatalos államnyelvi jellegét. Nem számít, hogy az épület több mint 100 éves és történelmi műemlék és egy magyar középiskola székhelye és a bejáratnál román nyelvű felirat is létezik a törvény előírása szerint. Az a fontos, hogy ne „sértsék meg” a térségbeli román kisebbség érzékenységét, nem igaz? A per most előzetes panasztevési szakaszban van, és nagyon valószínű, hogy a román bíróságok a már közismert modell szerint a magyar felirat eltávolításáról fognak dönteni.

A sepsiszentgyörgy Székely Mikó Kollégium épülete. A Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) azt követeli, hogy távolítsák el a Székely Mikó Kollégium feliratot és helyezzenek el egy román megnevezést is tartalmazó táblát (blog.activewatch.ro/Google Street View)

Ennek a székelyföldi harcnak valójában semmi köze sincs a térségbeli román kisebbség védelméhez.

A „Székely Mikó Kollégium” felirat semmilyen formában nem sérti a románok nyelvi jogait és semmilyen érzékenységet sem kellene sértenie. Ezeknek a lépéseknek a magyar kisebbség megalázása a célja, a román állam abszolút dominanciájának érvényesítésével. Ez pedig a jelképek megsemmisítésével, a történelmi műemlékek módosításával történik, mert – a törvény szerint – a magyar feliratnak muszáj a román alatt lennie. Nem attól jobbra vagy balra, hanem feltétlenül alatta. És ezekben a lépésekben a román igazságszolgáltatás megbízható szövetségese ezeknek a jóakaróknak, akik – nyilvánvalóan – a magyar sovinizmussal harcolnak.

Ezért aztán nagyon is jogos Antal Árpád polgármester kijelentése, amely szerint a székely zászló a román állam magyar kisebbséggel szembeni tiszteletlenségének a jelképe. És az amerikai nagykövetet is megértem, aki azt mondta, hogy „összezavarodott” a találkozó után: furcsa dolog ilyenfajta helyzetek létezése egy olyan államban, amely azt állítja magáról, hogy tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek minden jogát. Ami pedig az erről író újságírókat illeti, nagy részük minimális erőfeszítést sem tesz azért, hogy tájékozódjon a magyar kisebbség gondjairól, mely gondok nagyon is valósak. Ez pedig az újságírói szakmára nézve is sértés.

(A címet és felvezetőt a szerkesztőség adta.)

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.