// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Kinek kell félnie a távolmaradók miatt?

// HIRDETÉS

Mindenki a fanyalgó jobboldali szavazókat mozgósítja. Pedig lehet, hogy Victor Ponta népét kellene...

A szociológiai elemzések néha meglepetéseket okoznak. Íme, egy nagyon érdekes példa. Eluralkodott az a benyomás, hogy inkább a PSD-ellenes ellenzék soraiban kereshetők azok, akik nem vesznek részt a választásokon. Kialakult valamikor ez a kép a „kényes” választókról, akik távolmaradásukkal tiltakoznak, és azóta mindenki

a „hipsztereket” és a „korporatistákat”

vádolja a politikai felelősségérzet hiányával. Ezt bizonyítja, hogy a távolmaradás elleni minden kampány szinte kizárólag a PSD-ellenes választónak szól. Azt is feltételezhetnénk, hogy e „civil” kampányoknak éppen az ellenzék mozgósítása a célja, és nem általában véve a távolmaradás visszaszorítása. Meglehet. Mindenesetre, az egyoldalú viszonyulás egyértelműen kiderül az üzenetek stílusából és a hangoztatott előfeltevésekből.

Az egyik ilyen kampány résztvevője, például, azt mondja: „Különben is, nem tartom megoldásnak a szemlélődő undort, vagy a halovány blazírtságot.” Egy másik szintén ezt mondja: „Az elnökválasztási szavazás többet jelent egy egyszerű gyakorlatnál. Lehetőséget ad (…) a visszavonulásra való hajlam és az emberen eluralkodó undor legyűrésére.” Kétértelmű üzenetek is vannak: „Az a tény, hogy már a hivatalos választási kampány előtt mocskos támadások indultak, (…) mint amilyen a fedett tiszt stb., (…) – alapjában véve – a 2014-es elnökválasztás tétjét mutatja: röviden, a demokratikus haladás és a botrányban, manipulálásban, hatalommal való visszaélésben való stagnálás között kell majd választanunk.”

Mindezeket a „semleges” biztatásokat oly módon fogalmazzák meg, hogy azok többségükben a PSD-re szavazó választók számára érzékelhetetlenek. Következésképpen a PSD-ellenesség marad a domináns, mind a használt szavakban, mind a megfogalmazott gondolatokban. Közismert, hogy nem a PSD-s választó „visszavonult”, „megundorodott”, „blazírt”, vagy „megcsömörlött”. Mindezek a „jobboldal” választóira jellemzőek, vagy legalábbis olyan jellemvonások, melyeket ők tulajdonítottak maguknak kitartóan és nyilvánvaló gőggel.

Egy másik, talán még érthetőbb példát képviselnek a Pro Democraţia kampányának keretében készített szpotok, melyeknek Ştefan cel Mare és Mihai Viteazul a főszereplői, akik hűséges szárnysegédjeikkel beszélgetnek. Szemrehányásokat tesznek azoknak, akik „minden hétvégén túrázni mennek”, ezzel nyilvánvalóan a jobboldal bukaresti szavazóira utalva, akiket mozgósítani igyekeznek azokkal szemben, „akik amúgy is sokkal többen vannak”. Egy másik azt mondja, hogy a „vitézek” megtagadják a harcot, mert „ha belemászol a sárba, nem kerülheted el, hogy összepiszkold magad”.

Kétségtelen, hogy ez a meggyőzési kampány a PSD-s választóknak („azok többen vannak”) hátat fordítva zajlik, és kizárólag a kisebbségben lévő „jobboldal”-nak szól.

De ha nem az a céljuk, hogy burkoltan a választási kampányhoz járuljanak hozzá, akkor meglehet, rossz irányba céloznak ezekkel a biztatásokkal. Barbu Mateescu, a választások témája iránt állandó érdeklődést tanúsító szociológus azt állítja, a közvélemény-kutatások elemzéséből az derül ki, hogy sokkal inkább a kormányzati jelölt választói azok, akik haboznak megjelenni a választáson. A Victor Pontára szavazni akarók száma nem kevesebb, mint

egymilliós ingadozást mutat,

Klaus Johannis-szal szemben, aki úgy tűnik, egy határozottabb és állandóbb szavazói rétegnek örvendhet. Az ő esetében az ingadozás, állítólag, csak két-háromszázezer szavazót jelenthet.

Következésképpen, ha ezek a kampányok a távolmaradást általában véve akarják visszaszorítani, akkor hibáznak, ha csak Johannis vagy Macovei szavazóihoz szólnak. Amennyiben pedig pártos motivációjuk van, akkor meglehet, üresjáratnak bizonyulnak, mert úgy tűnik, a célközönség már így is eléggé határozott.

A távolmaradókkal, állítja az idézett szociológus, inkább Victor Pontának van valódi gondja. Ez is magyarázza azt a rendeletet, mely lehetővé tette a politikai vándorlást és a kampány kellős közepén a helyi közigazgatásnak adott összegeket is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS