Mindenki a fanyalgó jobboldali szavazókat mozgósítja. Pedig lehet, hogy Victor Ponta népét kellene...
A szociológiai elemzések néha meglepetéseket okoznak. Íme, egy nagyon érdekes példa. Eluralkodott az a benyomás, hogy inkább a PSD-ellenes ellenzék soraiban kereshetők azok, akik nem vesznek részt a választásokon. Kialakult valamikor ez a kép a „kényes” választókról, akik távolmaradásukkal tiltakoznak, és azóta mindenki
vádolja a politikai felelősségérzet hiányával. Ezt bizonyítja, hogy a távolmaradás elleni minden kampány szinte kizárólag a PSD-ellenes választónak szól. Azt is feltételezhetnénk, hogy e „civil” kampányoknak éppen az ellenzék mozgósítása a célja, és nem általában véve a távolmaradás visszaszorítása. Meglehet. Mindenesetre, az egyoldalú viszonyulás egyértelműen kiderül az üzenetek stílusából és a hangoztatott előfeltevésekből.
Az egyik ilyen kampány résztvevője, például, azt mondja: „Különben is, nem tartom megoldásnak a szemlélődő undort, vagy a halovány blazírtságot.” Egy másik szintén ezt mondja: „Az elnökválasztási szavazás többet jelent egy egyszerű gyakorlatnál. Lehetőséget ad (…) a visszavonulásra való hajlam és az emberen eluralkodó undor legyűrésére.” Kétértelmű üzenetek is vannak: „Az a tény, hogy már a hivatalos választási kampány előtt mocskos támadások indultak, (…) mint amilyen a fedett tiszt stb., (…) – alapjában véve – a 2014-es elnökválasztás tétjét mutatja: röviden, a demokratikus haladás és a botrányban, manipulálásban, hatalommal való visszaélésben való stagnálás között kell majd választanunk.”
Mindezeket a „semleges” biztatásokat oly módon fogalmazzák meg, hogy azok többségükben a PSD-re szavazó választók számára érzékelhetetlenek. Következésképpen a PSD-ellenesség marad a domináns, mind a használt szavakban, mind a megfogalmazott gondolatokban. Közismert, hogy nem a PSD-s választó „visszavonult”, „megundorodott”, „blazírt”, vagy „megcsömörlött”. Mindezek a „jobboldal” választóira jellemzőek, vagy legalábbis olyan jellemvonások, melyeket ők tulajdonítottak maguknak kitartóan és nyilvánvaló gőggel.
Egy másik, talán még érthetőbb példát képviselnek a Pro Democraţia kampányának keretében készített szpotok, melyeknek Ştefan cel Mare és Mihai Viteazul a főszereplői, akik hűséges szárnysegédjeikkel beszélgetnek. Szemrehányásokat tesznek azoknak, akik „minden hétvégén túrázni mennek”, ezzel nyilvánvalóan a jobboldal bukaresti szavazóira utalva, akiket mozgósítani igyekeznek azokkal szemben, „akik amúgy is sokkal többen vannak”. Egy másik azt mondja, hogy a „vitézek” megtagadják a harcot, mert „ha belemászol a sárba, nem kerülheted el, hogy összepiszkold magad”.
Kétségtelen, hogy ez a meggyőzési kampány a PSD-s választóknak („azok többen vannak”) hátat fordítva zajlik, és kizárólag a kisebbségben lévő „jobboldal”-nak szól.
De ha nem az a céljuk, hogy burkoltan a választási kampányhoz járuljanak hozzá, akkor meglehet, rossz irányba céloznak ezekkel a biztatásokkal. Barbu Mateescu, a választások témája iránt állandó érdeklődést tanúsító szociológus azt állítja, a közvélemény-kutatások elemzéséből az derül ki, hogy sokkal inkább a kormányzati jelölt választói azok, akik haboznak megjelenni a választáson. A Victor Pontára szavazni akarók száma nem kevesebb, mint
Klaus Johannis-szal szemben, aki úgy tűnik, egy határozottabb és állandóbb szavazói rétegnek örvendhet. Az ő esetében az ingadozás, állítólag, csak két-háromszázezer szavazót jelenthet.
Következésképpen, ha ezek a kampányok a távolmaradást általában véve akarják visszaszorítani, akkor hibáznak, ha csak Johannis vagy Macovei szavazóihoz szólnak. Amennyiben pedig pártos motivációjuk van, akkor meglehet, üresjáratnak bizonyulnak, mert úgy tűnik, a célközönség már így is eléggé határozott.
A távolmaradókkal, állítja az idézett szociológus, inkább Victor Pontának van valódi gondja. Ez is magyarázza azt a rendeletet, mely lehetővé tette a politikai vándorlást és a kampány kellős közepén a helyi közigazgatásnak adott összegeket is.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.