Lucian Boia, Orbán Viktor, Soros György, Vitéz Mihály és Cuza – hát mi történik itt, kérem szépen?
Jelen szöveg a Contributors.rooldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Magyarország elnöke néhány napja kitüntette Lucian Boia történészt és professzort. Alig olvastam el a cikket, máris mindenféle üzenetek érkeztek hozzám, egy részük szemrehányó, másik részük diadalmaskodó volt. Lényegében ugyanarról szóltak. Vagyis: „Látod, igazam volt! Tudtam én, amit tudtam, amikor arra figyelmeztettem, hogy többé ne írj Boia könyveiről, és főleg nem dicsérő módon. A magyarok, Orbán (Viktor, persze) embere, Soros embere, most pedig megkapta a jutalmát. Megint az ő malmára hajtottad a vizet!”.
Őszintén, fogalmam sincs, milyen viszonyban van Magyarország elnöke Orbán Viktor kormányfővel, akiről viszont nagyon is jól tudom, hogy kibékíthetetlen ellensége a milliárdos Soros Györgynek. Azt is tudom, hogy a mai budapesti hatóságok szemében
nem másért, de azonnal kétkulacsos játékkal vádolnának. Ami azt is jelenti, hogy teljes mértékben lehetetlen lenne kitüntetést kapnod a magyaroktól, egyszerűen azért, mert a szomszédos országban nagyjából minden, fű-fa-akármi, Orbán Viktor szigorú ellenőrzése alatt áll.
De nem az ilyenfajta logikai és ténybeli bukfencek érdekelték azokat, akik az én leszidásomra használták ki Boia úr kitüntetését. Ők a szememet akarták a huszonötödik órában felnyitni. És meg akarták nekem erősíteni, hogy
Ebből fakadnak a Vitéz Mihály által 1600-ban végrehajtott Egyesülésre vonatkozó ellenséges állításai, például, ebből fakad mindaz, amit Boia bizonyos erdélyi térségek, régiók és városok elrománosításának műveletéről írt, ami különösen Nicolae Ceauşescu uralma idején vált maximálisan elsődlegessé a kommunisták számára, ebből fakadnak ugyanezen Boia úr 1918. december 1-i Egyesüléssel kapcsolatos hazafiatlan vélekedései. Mely kijelentések olyan esszékben kaptak helyet, melyek – többek között – még azt a marxista tanítást sem veszik figyelembe, hogy a történelmet a tömegek csinálják és azt sem, amit ugyanezek a marxista-leninisták a személyiségek történelemben betöltött szerepéről mondtak.
Rendben, fogadjuk el,
a mostani kitüntetés pedig csak egy jelképes jutalom az irredenta szándékaiknak és törekvéseiknek tett szolgálatért.
De mit kezdjünk Cristian Tudor Popescu úrral, aki két-három nappal ezelőtt egy kitűnő és mítosztalanító cikket tett közzé arról, hogy miként történt meg az első Egyesülés, az 1859. január 24-i, de arról is, hogy miként reagált jászvásári Cuza trónfosztása után, de a mai Moldváról is?
feketén fehéren, hogy „nagy író, nagy unióellenes, elkeseredett idegengyűlölő” volt. A kitüntetés valószínűleg a Szputnyik kiadványtól érkezik majd.
A viccet félretéve, azt hiszem ahelyett, hogy egyre mélyebbre süllyednénk a gyanakvások őrült, felelőtlen forgatagában, végtelenül jobban tennénk, ha észrevennénk, hogy a mai középiskolások már nem nagyon tudják, hogy kicsoda volt Vitéz Mihály, Constantin Brâncoveanu, Cuza vagy I. Károly király! Vagy Gheorghiu-Dej, Petru Groza, vagy akár Nicolae Ceauşescu. Ami a román oktatás nyilvánvaló züllésének és a tantervben a történelemre szánt óraszám felelőtlen lecsökkentésének a nyilvánvaló következménye. És azt is vegyük észre, milyen siralmas állapotban vannak egyes régi román tartományok, akár Moldvában, akár Erdélyben.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
A Szuperliga 11. fordulójában összecsapó Sepsi OSK–Dinamo labdarúgó-mérkőzésen Demjén Ferenc, a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja is jelen lesz – szúrta ki a Sepsi Rádió.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.