// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Kettős mérce

Kinek adta el magát és kinek a kitüntetettje Cristian Tudor Popescu úr?

// HIRDETÉS

Lucian Boia, Orbán Viktor, Soros György, Vitéz Mihály és Cuza – hát mi történik itt, kérem szépen?

Jelen szöveg a Contributors.rooldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Magyarország elnöke néhány napja kitüntette Lucian Boia történészt és professzort. Alig olvastam el a cikket, máris mindenféle üzenetek érkeztek hozzám, egy részük szemrehányó, másik részük diadalmaskodó volt. Lényegében ugyanarról szóltak. Vagyis: „Látod, igazam volt! Tudtam én, amit tudtam, amikor arra figyelmeztettem, hogy többé ne írj Boia könyveiről, és főleg nem dicsérő módon. A magyarok, Orbán (Viktor, persze) embere, Soros embere, most pedig megkapta a jutalmát. Megint az ő malmára hajtottad a vizet!”.

Őszintén, fogalmam sincs, milyen viszonyban van Magyarország elnöke Orbán Viktor kormányfővel, akiről viszont nagyon is jól tudom, hogy kibékíthetetlen ellensége a milliárdos Soros Györgynek. Azt is tudom, hogy a mai budapesti hatóságok szemében

nem lehetsz egyszerre Orbán és Soros embere is,

nem másért, de azonnal kétkulacsos játékkal vádolnának. Ami azt is jelenti, hogy teljes mértékben lehetetlen lenne kitüntetést kapnod a magyaroktól, egyszerűen azért, mert a szomszédos országban nagyjából minden, fű-fa-akármi, Orbán Viktor szigorú ellenőrzése alatt áll.

De nem az ilyenfajta logikai és ténybeli bukfencek érdekelték azokat, akik az én leszidásomra használták ki Boia úr kitüntetését. Ők a szememet akarták a huszonötödik órában felnyitni. És meg akarták nekem erősíteni, hogy

Lucian Boia aszerint írja a könyveit, ahogy Budapest diktálja neki.

Ebből fakadnak a Vitéz Mihály által 1600-ban végrehajtott Egyesülésre vonatkozó ellenséges állításai, például, ebből fakad mindaz, amit Boia bizonyos erdélyi térségek, régiók és városok elrománosításának műveletéről írt, ami különösen Nicolae Ceauşescu uralma idején vált maximálisan elsődlegessé a kommunisták számára, ebből fakadnak ugyanezen Boia úr 1918. december 1-i Egyesüléssel kapcsolatos hazafiatlan vélekedései. Mely kijelentések olyan esszékben kaptak helyet, melyek – többek között – még azt a marxista tanítást sem veszik figyelembe, hogy a történelmet a tömegek csinálják és azt sem, amit ugyanezek a marxista-leninisták a személyiségek történelemben betöltött szerepéről mondtak.

Rendben, fogadjuk el,

Lucian Boia úr véglegesen és visszavonhatatlanul eladta magát a magyaroknak,

a mostani kitüntetés pedig csak egy jelképes jutalom az irredenta szándékaiknak és törekvéseiknek tett szolgálatért.

De mit kezdjünk Cristian Tudor Popescu úrral, aki két-három nappal ezelőtt egy kitűnő és mítosztalanító cikket tett közzé arról, hogy miként történt meg az első Egyesülés, az 1859. január 24-i, de arról is, hogy miként reagált jászvásári Cuza trónfosztása után, de a mai Moldváról is?

Popescu úr Ion Creangáról is írt, akiről „volt pofája” olyasmiket írni

feketén fehéren, hogy „nagy író, nagy unióellenes, elkeseredett idegengyűlölő” volt. A kitüntetés valószínűleg a Szputnyik kiadványtól érkezik majd.

A viccet félretéve, azt hiszem ahelyett, hogy egyre mélyebbre süllyednénk a gyanakvások őrült, felelőtlen forgatagában, végtelenül jobban tennénk, ha észrevennénk, hogy a mai középiskolások már nem nagyon tudják, hogy kicsoda volt Vitéz Mihály, Constantin Brâncoveanu, Cuza vagy I. Károly király! Vagy Gheorghiu-Dej, Petru Groza, vagy akár Nicolae Ceauşescu. Ami a román oktatás nyilvánvaló züllésének és a tantervben a történelemre szánt óraszám felelőtlen lecsökkentésének a nyilvánvaló következménye. És azt is vegyük észre, milyen siralmas állapotban vannak egyes régi román tartományok, akár Moldvában, akár Erdélyben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS