// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Kik veszik át a Viktória-palotát? Az összes változat!

// HIRDETÉS

A szakértők kisakkozták nekünk. Na, vajon melyik végjáték jön be?

Victor Ponta kormányfő lemondása elindította a hatalmi harcot, de továbbra is a PSD a fő esélyes a kormányalakításra. Azonban más lehetőségek is vannak: egy részük tisztán elméleti, de szerepelnek az utca, a tüntetők követelései között, mások elképzelhetőek, de a politikusok szigorúan politikai érdekeket szolgáló kisszerű elképzelései. Az Adevărul bemutatja az összes lehetőséget, melyek elvezethetnek egy új kormány megalakításához, tekintettel arra, hogy Johannis konzultálásokra hívta a pártokat.

PSD-s kormány, más kormányfővel

Megmarad a jelenlegi kormánykoalíció, de mások állnának a kormány élén, felváltva Victor Pontát és Gabriel Opreát; a tegnapi nap után ez a változat körvonalazódik. A jelenlegi többség összes vezetője – Liviu Dragnea, Călin Popescu Tăriceanu, Daniel Constantin és Gabriel Oprea – megállapodtak egy új kormányfő támogatásában, mert ez a változat mindenkinek megfelel. A szociáldemokraták a választás küszöbén nem akarnak lemondani a pénzcsap kezeléséről, az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége) széteshet, ha ellenzékbe vonul, az UNPR-sek (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség) pontosan azt teszik, amit Dragnea kér tőlük, mert a haladáspártiaknak az a céljuk, hogy a PSD-vel közös listákon vágjanak neki a kampánynak. Különben eltűnnek a politikai színpadról.

Gabriel Oprea bejelentette, éppen azért nem lesz tagja a következő kormánynak, hogy ne okozzon imázskárokat a PSD-nek. Egyes politikai források szerint a PSD és kormányzati szatellitjei azzal a javaslattal fognak Cotroceni-be menni, hogy Vasile Dâncu legyen a kormányfő. Dâncu a Năstase-kormány egyik minisztere volt, Liviu Dragnea egyik tanácsadója, de nem tagja a pártnak. „Nagyon nehéz lesz politikust javasolnunk”, mondta Dragnea tegnap. De a PSD vezetője Dâncut technokratának nevezi.

Kisebbségi kormány

A PSD kormányon maradhat, másik kormányfővel még akkor is, ha a Parlamentben elveszti a többséget. Amennyiben az UNPR vagy az ALDE úgy döntenek, hogy nem támogatják a PSD-s javaslatot, a Dragnea által vezetett párt többség nélkül, de az ellenzék hallgatólagos támogatásával is kormányozhatna. Ennek a forgatókönyvnek van precedense Romániában: a Tăriceanu-kormány 2007 tavaszától 2008 végéig az akkoriban formálisan ellenzékben lévő PSD támogatásával működött. Ez újra lehetséges lenne, mert a liberálisoknak most nem lenne alkalmas kormányra kerülni és jövő ősszel, a parlamenti választáson megfizetni érte.

PNL-kormány

A liberálisoknak most esélyük van megszerezni a kormányzást, miután több sikertelen bizalmatlansági indítvánnyal próbálták kínkeservesen megbuktatni a Ponta-kormányt. Bár rendelkeznek egy Cătălin Predoiu által vezetett árnyékkormánnyal, a liberálisok két fő ok miatt nem tolonganak most azért, hogy hatalomra kerüljenek. Az első: jövőre be kellene tömködniük a Victor Ponta által a költségvetésen már eddig ütött lyukakat. Kettő: a riválisok azzal vádolhatnák őket, hogy egy tragédiát kihasználva kerültek hatalomra, ami nagyon könnyen újabb tiltakozási hullámokhoz vezethetne. Ezen kívül Klaus Johannis elnök sem nagyon szeretné, ha a liberálisokat kulisszák mögötti tárgyalásokkal és nem közvetlen szavazattal juttatná hatalomra, mert ezzel ő is egyfajta játékos-elnök lenne, pedig menekül ettől a modelltől.

Technokratákból álló kormány

Ahányszor egy kormány a parlamenti választások környékén megbukik, mindig felmerül egy technokrata kormány lehetősége. Amikor egy párt nem akarja vállalni a kormányzást, azonnal technokratákból álló kormányt javasol, akik népszerűtlen döntéseket is hozhatnak, mert nem kell ezért politikai árat fizetniük. Eddig csak az RMDSZ és egyes PNL-sek vették számításba ezt a lehetőséget.

Előrehozott választás

A PNL nem kormányfőre fog javaslatot tenni Cotroceni-ben, hanem hivatalosan az előrehozott választás változatát képviseli. Miért? Elsősorban politikai számításból. A liberálisok nagyon jól állnak a felmérésekben, és ha most tartanának választást, ez kényelmes többséget biztosítana nekik. Szinte egyedül is kormányozhatnának. Ezen kívül a liberálisok az utcának is megpróbálnak megfelelni. A legtöbb tüntető a Parlament feloszlatását és előrehozott választást követelt. De ez egy szinte utopisztikus forgatókönyv. A következő az egyetlen alkotmányos megoldás a Parlament elnök általi feloszlatására: a Parlamentnek el kell utasítania két Cotroceni részéről érkezett javaslatot. Ám ez nagyon kevéssé valószínű, mert a szenátorok és a képviselők pragmatikusan gondolkodnak: inkább megválasztanak egy nekik nem tetsző kormányfőt, semmint hogy elveszítsenek egy évet a mandátumukból, hiszen egy időközi választás során könnyen kieshetnek a Parlamentből. Felmerült az a lehetőség is, hogy minden parlamenti képviselő benyújtja a lemondását, de lehetetlen ilyen széles körű konszenzust elérni.

Johannis elkezdte a konzultálásokat

Klaus Johannis elnök tegnap leveleket küldött a parlamenti pártok elnökeinek, akiket csütörtökre konzultálásokra hív, hogy kijelöljenek egy személyt a miniszterelnöki tisztségre. A cotroceni-i konzultálások 15.00 órakor kezdődnek a PSD, a legerősebb politikai párt képviselőivel. Őket a PNL-sek fogják követni 17.00 órakor, az RMDSZ-esek 18.00 órakor és a kisebbségek képviselői 19.00 órakor. Johannis elnöknek nem kötelessége figyelembe venni a pártok javaslatait.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS