// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Kicsoda Ön, Herr Hell?

// HIRDETÉS

Múlt héten még a román kutya se tudta, ki az ördög az a Stefan W. Hell. NA, azóta kiderült. Hát román, bakker!

Mircea Cărtărescu, sajnos, idén sem kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Bár a fogadóirodáknál nagyobb esélyt adtak neki, mint az előző években, ami vérmes reményeket keltett a bukaresti sajtóban. Mely sajtó, az előző évekkel szemben, idén már nem követte el azt a hibát, hogy a Vakvilág című könyv szerzőjének a hőn óhajtott díjra történt jelöléséről beszéljen.

Ugyanis időközben román újságírói körökben is kiderült, hogy a Nobel-díjra nem történnek jelölések.

Nem tudom, hogy a nagy regényíró azért nem kapta-e meg a neves díjat, mert – ahogy azt Alina Mungiu-Pippidi a De ce nu iau românii premiul Nobel (Miért nem kapnak Nobel-díjat a románok – a szerk.) (Polirom Kiadó, Iaşi, 2012) című antológiában közölt cikkében írta: „Egy tisztán esztétikai célból írt irodalom

nem érdekli a Nobel-díjat odaítélő bizottságot,

mely főleg egy különleges tapasztalat irodalommá alakított eredetiségét keresi.” Ennek bizonyítéka, írta Mungiu asszony, hogy „Ceauşescu abortuszaival megvolt Cannes, a szekusaival pedig megvolt a Nobel”, ami Cristian Mungiu filmjére és Herta Müller regényeire tett nem túl nehezen megfejthető célzás. Némi igazság lehet a heves moldvai nő szavaiban, tekintettel arra, hogy a díjat idén a francia Patrick Modiano kapta. Aki azért nem teljesen ismeretlen, ahogy az egyesek kapkodva leírták (a neves The Guardian a nevét is helytelenül, Mondianonak írta). Modiano kb. 25 regény és több tucat filmforgatókönyv szerzője, melyek fő témája a megszállás alatti személyes tapasztalat. Önfikciók, ahogy azt nevezni szokták. Kettős jelentése van annak, hogy a díjat Patrick Modianonak ítélték oda. Két előítéletet semmisít meg. Az egyik az, hogy egy ország hosszú várakozásra van ítélve, miután egyik képviselője megkapta a Nobelt (emlékeztetek arra, hogy Le Cléziot 2008-ban tüntették ki), és hogy a francia irodalom, ahogy az egész francia kultúra is, kiveszőben lenne. Modianot a román kiadók nem kényeztették el, nálunk csak négy-öt könyve jelent meg, de nem kételkedem abban, hogy ezt gyorsan, talán bőségesen is pótolni fogják.

Egy nappal azelőtt, hogy kiderült, Mircea Cărtărescu megint lecsúszik az irodalmi Nobelről, a jó nemzeti hagyománynak megfelelően hazafiasan felindultunk, amikor megtudtuk, hogy

egy román származású német kutató,

Stefan W. Hell tagja a vegytani Nobel-díjjal kitüntetett győztes csapatnak.

Dr. Hell az egyszerű polgár számára egészen az elmúlt napokig tökéletesen ismeretlen volt. Míg Herta Müllerről, a 2009-es irodalmi díj győzteséről az egyszerű román is hallott ezt-azt, vagy a Szabad Európából, vagy a könyvesboltok kevésbé kézenfekvő polcain pillantva meg románra lefordított könyveit, Hell úrról senki sem hallott a mioritikus tájakon. Bár a német professzor a Román Akadémia tiszteletbeli tagja, megkapta szűkebb pátriája, Arad egyik egyetemének doctor honoris causa címét, és mint minden komoly és jóérzésű német, nem feledkezett meg a származásáról, a románt sem felejtette el, mint ahogy az egyik legjobb temesvári gimnáziumban végzett tanulmányait sem.

A román sajtó tipikusan reagált. Gyorsan megkereste az újdonsült kitüntetettet, aki tisztelettudóan és decens módon

dicsérő szavakkal illette szülőhazáját.

És iskoláját. Ugyanazt – a Nikolaus Lenau Gimnázium –, ahova Herta Müller is járt. Híres és nagy hagyományú iskoláról van szó, melyet még 1870-ben alapítottak, de melyről alig egy hónappal ezelőtt azt tudtuk meg, hogy nem egészen felkészülten várja az új tanévet, mert pénzhiány miatt nem tudta befejezni a felújítási munkálatokat. Lehet, hogy Temesvár polgármestere, az amúgy egyetemi tanár és a Műegyetem volt rektora, Nicolae Robu úr e második nemzetközi siker után talán megadja az említett középiskolának a megérdemelt figyelmet és nem fog Müller asszony vagy Hell úr adományaira várni.

Megtalálták a jó sok éve Németországba áttelepült kutató román nyelvtanárát is. Aki, mint várható volt, dicséretekkel halmozta el volt tanítványát. A különféle tévéadók elemzői bírálták Hell úr

erőltetett, visszamenőleges „románosítását”,

politikailag helyes „európai szemszögbe” helyezkedve. Megpróbálták elérni, hogy a német káposzta is megmaradjon (hisz tudjuk, hogy a németek szeretik a káposztát) és a román kecske is jóllakjon, azt mondva, hogy manapság eltűntek a tudomány határai, így erre való tekintettel Hell úr egy „európai vegyész”.

Senki sem tette fel a kérdést: Stefan W. Hell szülei miért döntöttek jó 30 évvel ezelőtt úgy, hogy távoznak Romániából? Arról sem kérdezősködött senki, hogy kivándorlási álmuk teljesüléséhez nekik vagy a rokonaiknak váltságdíjat kellett-e fizetniük a romániai kommunista hatóságoknak. Mely művelettel kapcsolatosan amúgy máig is gyanús talányok vannak. Senki sem tette fel a kérdést, hogy mi történt volna, ha Hell úr Romániában marad. Még akkor is, ha 1989 után kapott volna egy tanári állást valamelyik romániai csúcsegyetemen. Csúcs-, de alulfinanszírozott, gyengén felszerelt egyetemen, mely tantestületét kétszeres, meg nem fizetett oktatási normára és egy rakás papír kitöltögetésére kényszeríti.

Senki sem tette fel a kérdést, hogy hány Hell úrhoz hasonlóan intelligens és tehetséges fiatal

hagyta el 1990 vagy 2000 után Romániát,

a távlatok hiánya, az előrejutási lehetőségek megrekedése által kényszerítve, vagy elriasztva, vagy a hatóságok lenéző biztatásainak „serkentésére”, melyek élén az a magát az „Állam fejé”-nek szívesen nevező személy áll.

Mint ahogy a pillanat szülte hazafias felháborodások közepette senki sem tette fel azt a kérdést sem, vajon hány rendkívül tehetséges fiatal fog külföldre távozni, ha – Isten őrizz! – a plagizáló Victor Viorel Ponta lesz Románia elnöke. Ugyanaz a Victor Viorel Ponta, aki kormányfőként néhány nappal ezelőtt tovább csökkentette az oktatás és kutatás költségvetését. Ez akkor is igaz, ha Remus Pricopie az ellenkezőjét állítja a Facebook-on.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS