// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Elena Ceauşescu

Ki mondta, hogy a történelem nem ismétli önmagát?

// HIRDETÉS

Első látásra vicces. Másodikra már kicsit ijesztő. Hátha harmadszorra már nem kell ilyesmire rálátni.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

1989 decemberében a románok, ahogy azt akkoriban a filozófus Gabriel Liiceanu helyesen megfogalmazta, többek között a pfujolásra is jogot szereztek maguknak.

Pfujolni a nekik csalódást okozó, őket megalázó, a demokratikus együttélés szabályait semmibe vevő, az ígéreteiket ismételten megszegő vagy teljesítésüket csak gyatrán mímelő vezetőket. Akik megsértik azt, amit „társadalmi szerződésnek” nevezünk.

Románia egyik 1989 utáni elnöke sem úszta meg a pfujolást.

Ahogy  ahogy uralkodása utolsó napjaiban még Nicolae Ceauşescu sem. Az intenzíven vitatott Ion Iliescutól, aki sokkal inkább a törvénysértéseivel vonult be a történelembe – a forradalom elrablása, az országra kényszerített stagnálás, a bányászjárások, de az a minősíthetetlen „te állat!” is – Emil Constantinescuig. És amikor ezeket írom, nemcsak azt az elítélendő momentumot tartom szem előtt, amikor egy felelőtlen alak egy üveg tintát vágott Románia akkori elnökéhez. Traian Băsescut is bőségesen pfujolták és Klaus Iohannis úrnak is kapott, őszintéket is, nemcsak a Szociáldemokrata Párt (PSD) pénzekből fizetetteket, amikor Táncos Florica játszotta a special guest star szerepet, mert ez a román állítólagos szociáldemokraták mai szintje.

Elég heves nyílt színi helytelenítéseket más román tisztségviselők sem úsztak meg, Petre Romantól és Emil Boctól az elképesztő Viorica Dănciláig. Aki a történelem iszonyatos tréfája révén kormányfő, PSD-elnök és újabban román elnökjelöltté is lett.

Úgy tűnik, Viorica Vasilica Dăncilă asszony nem fogja fel, hogy semmi, e tisztségek egyike sem illik rá.

Nem érti, hogy zuhatagokban elkövetett baklövései miatt minimális tiszteletben sem részesül a lakosság részéről. Azt, hogy szó sem lehet arról, hogy szeressék, imádják, feltételek nélkül megtapsolják, ahogy azt több mint biztosan szeretné, hogy mindazok a megnyilvánulások, melyek keretében sóval és kenyérrel fogadják, csak a vidéki PSD-s aktivisták által iszonyatosan rosszul megszervezett jelenetek. Amilyeneket Elena és Nicolae Ceauşescu idejében szerveztek. Szó se róla, a szóban forgó aktivisták sem nagyon törik magukat Dăncilă asszonyért. De egyelőre nála van a kenyér és a kés, a pénzek, a tisztségek, a kiváltságok. Dăncilă asszonynak pedig jó kereskedői vénája van, amit az a könnyedség is bizonyít, amellyel megvásárolta magának az örök csapatváltó Teodor Meleşcanut.

Rendkívül feldühödve azon, hogy Konstancán kifütyölték, Viorica Vasilica Dăncilă asszony bebizonyítja, hogy semmi különbség sincs közte és elődje, Liviu Nicolae Dragnea között. Ezért aztán azon gondolkodik, hogy előveszi a naftalinból az úgynevezett rágalmazási törvényt. Ezzel is azt bizonyítva, hogy

az európai parlamenti választás óta semmi sem változott a PSD-ben, továbbra is nagy becsben van a totalitárius típusú mentalitás.

Viorica Vasilica Dăncilă asszony azt hiszi, hogy meg lehet vásárolni a lakosság érzéseit, imádatát és felháborodást mutat, mert pont azon a napon kell tüntetésekkel szembesülnie, melyen – nocsak! – a még általa vezetett kormány dobott a népnek még egy koncot. Megemelte a nyugdíjukat.

A történelem iszonyatos tévedéséből, de a románok jelentés részének hibás szavazásából is kifolyólag kormányfővé lett Viorica Vasilica Dăncilă asszony 30 évvel a forradalom után úgy viselkedik, mint Elena és Nicolae Ceauşescu 1989. december 21-én a Központi Bizottság erkélyén. Választási alamizsnákkal dobálózik és csodálkozik, hogy mégis pfujolják.
Ki mondta, hogy a történelem nem ismétli önmagát?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS