// 2025. július 30., szerda // Judit, Xénia

Ki ítél, ha a bírót is bezárják?

// HIRDETÉS

Ha ez így megy tovább, Justitia asszony nem csak vak lesz. Egyenesen fejetlen.

A Toni Greblă alkotmánybíró elleni nyomozással kapcsolatos botrány jó alkalom lehetne a bírói kinevezések egész rendszerének megváltoztatására.

A DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság) ügyészei Toni Greblă, az alkotmánybíróság kilenc „bölcse” egyikének bűnvádi nyomozás alá helyezését és bíróság elé állítását kérte. Azzal vádolják, hogy állítólag közbenjárt bizonyos magáncégek érdekében, nyomást gyakorolva egy állami energetikai cég (Olténia Energetikai Komplexum) vezetőségére.

Az ügy tipikus, csak a kivizsgálás alatt álló személy minősége újdonság. Ez az első alkalom, amikor ilyesmi egy alkotmánybíróval esik meg, de nem teljesen meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy ezeket a magas rangú magisztrátusokat – sokszor – a futottak még kategóriába tartozó politikusok, vagy saját művek és karrier nélküli, vitatott múltú jogászok közül választják ki. 2007-ben, például, a CNSAS (a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács) felfedte az Aspazia Cojocaru bírónő és a hajdani Securitate közötti kapcsolatokat.

De éppen azért, mert a bírók toborzási módja ennyire igénytelen, itt lenne az alkalom újra megnyitnunk a témát. Az Alkotmánybíróságnak a közvélemény bizalmának visszaszerzéséhez elsősorban makulátlan és magas szakmai minőségű személyekre van szüksége.

Másodsorban hiba, ha a bíró valamelyik politikai csoportosulás képviselője, ahogy az szintén nagyon gyakran megtörténik. Ennek következtében állandóan megkérdőjelezik a bíróság döntéseit. Főleg 2003 után, amióta az Alkotmánybíróság döntéseit a Parlament nem változtathatja meg, a kinevezések túlzottan átpolitizálódtak, a bíróság minősége pedig jelentősen csökkent. Drámai ellentmondásnak voltunk tanúi: ahogy nőtt az Alkotmánybíróság jelentősége, úgy csökkent az ítéletek minősége. A bíróság pontosan akkor lett gyengébb, amikor erősebbé kellett volna válnia. Ebből fakad a jelenlegi politikai rezsim láthatatlan fogyatékossága.

Meg kellene változtatni az alkotmánybírák kijelölési eljárását és kritériumait. Elég egy kicsit körülnéznünk, hogy lássuk, a bírókat csak itt választja meg a parlament a képviselőházi tagok egyszerű többségével. A bíró mindig a kormányzati többség képviselője és megválasztása olyan összecsapásokra adhat alkalmat, mint a bizalmatlansági indítványok (pl. Iulia Motoc vs Valer Dorneanu 2010-ben). Minél keményebb a parlamenti összecsapás, a bíró megválasztása annál inkább pártos üzenettől terhes. Vagy, más szóval, egy ilyenfajta összecsapás nyomán megválasztott bíró nehezen tud majd pártatlan lenni.

De, mint mondtam, megfelelő mintákat is találhatunk magunk körül. Németországban, például, a Szövetségi Alkotmánybíróság két kamarából áll, egyenként 8 taggal. A kamarák tagjainak felét a Bundestag választja meg, felét a Bundesrat, de mindkét házban legalább a szavazatok kétharmadára van szükség. Tehát nem egy egyszerű többség, mint Romániában, hanem egy minősített többség, mely képes megakadályozni a politikailag túlságosan átszíneződött jelöltek megválasztását.

Más európai országokban is találkozhatunk ugyanezzel az óvatossággal és pártatlanságra törekvéssel. Olaszországban a bíróság 15 tagú, akiket a következőképpen neveznek ki: ötöt a Parlament két házának együttes ülésén, ötöt a legmagasabb szintű bíróságok és ötöt a köztársasági elnök. A Parlamentben a megválasztáshoz a szavazatok legalább kétharmadára van szükség. Ha ez a többség az első fordulóban nincs meg, akkor további 2 kísérletet tesznek ugyanezen többség eléréséhez. Ha akkor sem sikerül valakit megválasztani, akkor egy újabb fordulót tartanak, ahol viszont a szavazatok 3/5-ére van szükség. További 5 bíró az igazságszolgáltatási rendszerből származik, az elnök pedig hagyományosan igyekszik minél jobb egyensúlyt biztosítani a különféle politikai irányzatok között.

Hasonló a helyzet Belgiumban: az Alkotmánybíróság 12 tagú, akiket a király nevez ki a képviselőház és a szenátus által felváltva elé terjesztett, két-két jelöltet tartalmazó lista alapján, de ezeket a jelenlévő parlamenti képviselőknek legalább kétharmados többséggel meg kell szavazniuk. A király általában a lista első helyén lévő személyt nevezi ki.

És tovább folytathatjuk. A legtöbb európai alkotmányos rendszer olyan eljárásokat fogadott el, melyek megakadályozzák a bizonyosfajta politikai beszűkültségen túllépni nem képes jelöltek megválasztását. Talán csak Franciaország képez kivételt, ahol nagyon gyenge a pártosság korlátozása. Mégis a szokásjognak köszönhetően az Alkotmánybíróság mindig figyelembe veszi a jelölt presztízsét. Ezen kívül a franciáknál az Alkotmánybíróság nem a bírói hatalom része, mint Németországban, hanem ugyanakkor politikai-történelmi reflexiós fórum is. A volt köztársasági elnökök, mandátumuk végén, automatikusan az Alkotmánybíróság tagjaivá válnak.

Mint láthatjuk, a francia modell nem nagyon vált a hasznunkra. A saját kulturális hagyománnyal kapcsolatos szilárd implicit kritériumok híján, Romániában az alkotmánybírók megválasztása rejtett célokkal rendelkező politikai csoportok összecsapásává vált. A jó hír az, hogy a bírók kinevezési eljárását nem az alkotmány rögzíti, így egy sarkalatos törvénnyel viszonylag könnyen módosítható.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Veszett aranysakál harapott meg egy nőt a saját kertjében – hírek szerdán
Főtér

Veszett aranysakál harapott meg egy nőt a saját kertjében – hírek szerdán

Kormányt buktatna szeptemberben az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség. Újabb nyúlfarknyival bővülhet az észak-erdélyi autópálya.

Kisvárosnyi ember kapott speciális nyugdíjat a múlt hónapban
Krónika

Kisvárosnyi ember kapott speciális nyugdíjat a múlt hónapban

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 júniusában 11 685 személynek folyósítottak különnyugdíjat.

Trikolór kormányhorror: az oktatási cenzor és a megélhetési kenőpénzes
Főtér

Trikolór kormányhorror: az oktatási cenzor és a megélhetési kenőpénzes

Van ez a reformkormány, tele hozzáértő, határozott, kitartó és (főleg!) a hazai állami szőnyegek alá sepert mocskot kiseperni akaró reformpolitikusokkal. Aztán lépésről lépésre kiderül, hogy mégsem.

Rúzsa Magdi: amikor Erdélyben koncertezek, hátraléphetnék, és az egész koncertet végigénekelné a közönség
Székelyhon

Rúzsa Magdi: amikor Erdélyben koncertezek, hátraléphetnék, és az egész koncertet végigénekelné a közönség

Nagyon hálás a sorsnak azért, amit kapott, ennek ellenére önazonos és ember tudott maradni a sokak által kedvelt Rúzsa Magdi énekesnő, aki többéves kihagyás után tért vissza Tusványos színpadára.

Jelentősen megdrágul az útadómatrica, nő a bírságok értéke is
Krónika

Jelentősen megdrágul az útadómatrica, nő a bírságok értéke is

A járművezetőknek szeptember 1-jétől többet kell fizetniük az útadómatricáért, ahogyan az útdíjat be nem fizetőkre kiszabott bírságok összege is nő.

Fényes nappal támadt a medve Homoródalmáson – kilőtték
Székelyhon

Fényes nappal támadt a medve Homoródalmáson – kilőtték

Előszőr juhokat pusztított el, majd a kiérkező hatóságokra támadt egy medve vasárnap délelőtt Homoródalmáson, ezért kénytelenek voltak kilőni a nagyvadat. Sajnos több más egyed is ólálkodik a település határában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS