// 2024. november 26., kedd // Virág
ellenzék

Kétévnyi tüntetések után hova jutott Románia?

// HIRDETÉS

Nagyjából sehova. Mert lehet, hogy hősies dolog ennyi ideig protestálni, ám a mioritikus politikai valóság keményebb dió.

A Grindeanu-kormány 2017. január 31-én kiadta a 13. számú sürgősségi kormányrendeletet, melyben – többek között – a hivatallal való visszaélés büntethetőségének megszüntetése is szerepelt, amely tiltakozási hullámot váltott ki a kormány és a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellen.

Több százezer ember vonult utcákra, hogy tiltakozzon Liviu Dragnea és PSD-s szárnysegédei azon kísérlete ellen, hogy megszabaduljanak az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) által összeállított aktáktól, melyekben hivatallal való visszaéléssel vádolják őket. A Grindeanu-kormány meghátrálásra kényszerült és el kellett fogadnia a 13. sz. sürgősségi kormányrendelet összes rendelkezéseit megsemmisítő 14. sz. sürgősségi kormányrendeletet.

A tüntetők fontos csatát nyertek meg, de két év után szinte elvesztettnek tekinthető az igazságszolgáltatással kapcsolatos háború.

Hogyan történhetett ez meg?

A PSD harci taktikát váltott és lépésről lépésre sikerült uralma alá hajtania az ország szinte valamennyi intézményét, azoknak pedig, melyeket nem tud ellenőrizni – mint például az Elnöki Hivatal –, minimálisra csökkentette a jelentőségüket a döntéshozatali folyamatban. A fő harcmezőt a Parlamentbe helyezték át, ahol a Şerban–Iordache–Nicolicea hármas irányítja a játékot. A gyakorlatilag nem létező ellenzék mellett az igazságszolgáltatásról a Parlamentben elfogadott törvények átvették a 13. sz. sürgősségi kormányrendeletben szereplő témák többségét. Az igazságszolgáltatáson belüli hatalmi intézmények alárendeléséért folyó harcok szintjén a PSD – az Alkotmánybíróság (CCR) hathatós segítségével – elérte azt, amit akart: Kövesi leváltását a DNA éléről. Ugyanezt a modellt követve fogják megpecsételni Augustin Lazăr sorsát is a Főügyészség élén.

A másik oldalon a 2017. januári–februári tüntetők elhasználódásig használták az egyetlen rendelkezésükre álló fegyvert: az utcai tüntetéseket.

Jelentősen csökkent ezek amplitúdója, gyakorisága és azok, akiknek a politikai intézmények szintjén át kellett volna venniük a programjukat vagy rosszindulatúnak, vagy nem hatékonynak bizonyultak és bizonyulnak továbbra is. Iohannis és az őt elsősorban támogató párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem tudják teljes mértékben átvenni az utca független és politikailag nem alárendelt igazságszolgáltatásra vonatkozó követeléseit. A PNL esetében e szervezet büntetőügyeseinek ugyanazok az érdekeik, mint Liviu Dragneának és a PSD-nek. Ők is szájkosarat akarnak tenni az igazságszolgáltatásra, ellenőrzésük alá akarják azt vonni. A (jelenleg liberális) volt demokrata-liberálisok (PDL) olyan DNA-t akarnak, amilyen Traian Băsescu idejében volt, a régi liberálisok pedig nem tudják elfelejteni azokat az időket, amikor a nagy Szociál-Liberális Szövetség (USL) idejében Kövesi lefejezése érdekében szervezkedtek a PSD-s bajtársakkal. Ami az államfőt illeti, a dolgok egyszerűbbek:

mivel egy második mandátumot akar, szüksége van a PNL támogatására, a párt büntetőügyeseit is beleértve,

így az utca programjának átvétele azzal az igényével ütközik, hogy maga mögött tudhassa e párt kampánylogisztikáját. Ebből a csapdából nem tudott vagy nem akart kilépni (talán üdvös lett volna egy tárgyalás a támogatásáról az Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR), vagy az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártjával (PLUS)).

Az USR és Dacian Cioloş pártja azok a politikai szervezetek, melyek programjukban átveszik a 2017. januári-februári tüntetők óhajainak többségét, de nem képesek eléggé beindítani a motorjaikat, pontosabban egyaránt alternatívát kínálni a PSD-vel és a PNL-vel szemben is. Például egy olyan árnyékkormányt felállítva, mely megmutathatná a választóknak, hogy kik lesznek egy USR–PLUS kabinet jövőbeni tagjai és milyen kormányzati lépéseket fognak tenni. Több mint biztos, hogy a jelenlegi miniszterekkel való bármiféle összehasonlítás és az USR–PLUS javaslatai ez utóbbiaknak kedveznének (nemcsak a románnyelv-tudás esetében)… A két párt sajnos még a politikai kamaszkorukban vannak és még egy európai parlamenti választási szövetségről sem tudtak megállapodásra jutni, mely szövetség aztán maga köré gyűjthetné a 2017. januári-februári tüntetések nyomán kialakult ellenálló csoportosulásokat, elnökválasztási jelöltet állítva és felkészülve a 2020-as választási évre.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS