// 2024. november 26., kedd // Virág
Traian Băsescu

Keletiek előnyben?

// HIRDETÉS

Keletről érkezik az Európai Tanács új vezére, a lengyel Donald Tusk. Ezt nem kéne kihagyni. Halló, volt Keleti Blokk!

Bukarestben nagy tapssal fogadták Lengyelország kormányfője, Donald Tusk kinevezését az Európai Tanács élére, legalábbis első látásra. Victor Ponta miniszterelnök már a döntést megelőzően közölte, támogatja Tusk kinevezését, hiszen „Románia számára jó dolog” egy keleti kinevezése a Tanács élére. A még Brüsszelben tartózkodó Traian Băsescu elnök a következőt nyilatkozta Tusk kijelölésének megerősítése után:„Nagyon jó. Kitűnő! Végre elismerik a kelet fontosságát”.

A helyzet kicsit paradox. Victor Ponta arra hivatkozik, hogy eltérő politikai családjaik ellenére baráti kapcsolatban áll Donald Tuskkal, miközben Traian Băsescu az év elején több meglepő bírálatot fogalmazott meg Lengyelország kormányfőjével szemben. Románia elnöke kezdetben csak utalásokkal bírálta azt, ahogy Donald Tusk és külügyminisztere, Radoslaw Sikorski szerepet vállaltak a kijevi tárgyalásokban, később viszont kemény szavakkal utasította el a közös európai energiapolitikára vonatkozó lengyel javaslatokat.

Pontosabban mondva Traian Băsescu azt vetette Donald Tusk szemére, hogy nem védte meg a Nabucco tervet, melyet Bukarest az utolsó pillanatig támogatott. Ennek ellenére senki sem tévesztette szem elől, hogy Románia és Lengyelország lényegében véve azonos álláspontokon maradtak az orosz fenyegetés tekintetében, melyet az Egyesült Államokkal meglévő kapcsolatok erősítésével is kifejeztek. Ezzel összefüggésben Băsescu elnök Tusk kormányfővel szembeni bírálatait másodlagosaknak, szubjektív és figyelmen kívül hagyható árnyalatoknak tekintették.

Kérdés az, Románia mennyire tudja majd kihasználni, hogy egy keleti áll az Európai Tanács élén. Egyelőre ez halvány, a pillanatnyi benyomásból született reménynek tűnik. A lelkesedés egy kicsit eltúlzottnak tűnik, melyet valójában a választási kampány fokozott fel. Traian Băsescu elkövette azt a hibát, hogy egy éppen felemelkedő politikust bírált, míg Victor Ponta ellenkezőleg, dicsérte őt és – természetesen – igyekszik némi hasznot húzni ebből a helyzetből.

Ennek ellenére, a szimbolikus aspektuson túlmenően Donald Tusk szemlélete Romániának kedvező, hiszen a munkavállalók szabad mozgása mellett szállt síkra, bár – egyes sajtóbeszámolók szerint – egyfajta Nagy-Britanniának tett engedményként elismerte, hogy elfogadható lenne a szociális segélyekhez való hozzáférésük korlátozása. Egy lengyel jelenléte az európai politikák csúcsán nagy vonalakban garanciát képez Románia számára arra, hogy a dolgok a jövőben nem fognak teljesen kedvezőtlen fordulatot venni.

Természetesebb különbség jelentkezik azt illetően, hogy Frederica Mogherinit jelölik az EU külpolitikai főmegbízotti tisztségére. A baloldali pártokkal és főleg Matteo Renzi baloldalával közeli kapcsolatokat ápoló Ponta kormányfő szintén megelőlegezetten biztosította Frederica Mogherinit támogatásáról, amiben valószínűleg a nemzedéki szolidaritás is közrejátszott.

Az elnök azonban az olasz kinevezése előtt és után is diszkréten hallgatott, hiszen nem túl sok közös dolguk akadt egymással. Ráadásul Cotroceni-ben nem válthat ki lelkesedést egy olyan fiatal hölgy kinevezése, aki a közelmúltig túlságosan is engedékenynek tűnt Oroszországgal szemben. Bár kevés ideje áll az olasz diplomácia élén, júliusban, Moszkvában találkozott Putyin elnökkel, aki azt nyilatkozta, hogy azt szeretné, ha az Oroszország és EU közötti kapcsolat elérné az Oroszország és Olaszország közötti kapcsolat szintjét. De egyelőre senki sem tartja elképzelhetőnek, hogy Frederica Mogherini, az európai külpolitika új arca az elődjénél kiemelkedőbb szerepet fog kapni.

Bukarestben azonban semmilyen reakciót nem lehet különösebben komolyan venni, tekintettel arra, hogy nem lehet tudni, ki fogja vezetni Románia külpolitikáját, és ki fog a jövőben részt venni az Európai Tanács Donald Tusk által előkészített összejövetelein. Meglehet, hogy akik ma hangosan beszélnek, holnap már irrelevánssá válnak.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS