Ez az a helyzet, amikor a becsületbíróság tagjait megnézve akárki büszke lehetne arra, hogy megvonták tőle a kitüntetést. És ezt még néhány román is belátja.
„A Románia Csillaga Érdemrend Becsülettanácsa szerdán úgy döntött, hogy Románia Nemzeti Napja, december 1-e tiszteletben nem tartása miatt visszavonja ezt a kitüntetést az RMDSZ vezetőjétől, Kelemen Hunortól”.
Ez áll a hírben. Rövid, egyszerű, tömör. De politikai érdekek óceánjai és etnikailag irányított tisztességtelenség hegyei állnak mögötte. A vadrománok mindenképpen gyalázni fognak, de néhány dolgot elmondanék azoknak, akiknek van türelmük ezt végigolvasni.
ez az ember művelődési miniszter volt, amikor Emil Constantinescu volt Románia elnöke. Nem tudom, hogy jó miniszter volt-e, vagy rossz, nem emlékszem és az „archívumokban” sem akarok kotorászni. Mindnyájan látjuk, hol tart Románia kultúrája 27 évvel a forradalom után, és ha minden rendben van és elégedettek vagyunk, akkor elégedettségünkhöz Kelemen Hunor is hozzájárult. Ha nem, akkor elképzelhető, hogy ez az ember nem érdemelte meg a kitüntetést – legalábbis a mi szemszögünkből nézve.
Ha egy becsülettanács eldönti, kitől vonja vissza a kitüntetést, akkor logikusan szintén egy becsülettanács az, amelyik benyújt Románia elnökének egy listát az erre a kitüntetésre javasolt jelöltekről. Ha Emil Constantinescu kitüntette ezzel az érdemrenddel Kelemen Hunort, akkor ez azt jelenti, hogy egyes pártok, szakmai szervezetek és minisztériumok tagjai ezt így akarták. Nem tudom, hogy kik voltak 2000-ben, amikor Constantinescu osztogatott érdemrendeket és kitüntetéseket, de nem nehéz elképzelnem, ha megnézem azok listáját, akik most alkotják a Románia Csillaga érdemrendet Kelemen Hunortól visszavonó becsülettanácsot. Máris felsorolom őket: Ionel Haiduc akadémikus, Constantinescu Degeratu tábornok, Costin Georgescu, Şerban Brădişteanu, Mircea Geoană, Ecaterina Andronescu, Gabriela Firea. A „hét mesterlövész” közül csak öt szavazott a kitüntetés visszavonása mellett, Ionel Haiduc akadémikus hiányzott, egy pedig tartózkodott. Nem lehet tudni, hogy ki, mert a szavazás titkos.
Ionel Haiduc akadémikust csak hallomásból ismerem, és nem alapozok ilyenfajta információkra. Jó, hogy hiányzott. A többieket viszont eléggé ismerjük. Degeratu tábornok nem szavazhatott másképpen, védelmi miniszter volt és a katonák nem ismerik a szürkét, náluk csak fehér vagy fekete van. Costin Georgescu
aminek hazánk nemcsak egyes szomszédos idegen hatalmak részéről, hanem holmi békés tüntetők részéről is ki van téve, akik „gyanús” szlogeneket hangoztatnak a Győzelem (Victoriei) téren… Őszintén szólva, más elvárásaim lennének a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) egyik volt vezetőjétől. De Georgescu úr is megöregedett, a sasszeme már nem a régi. Ott is kémeket lát, ahol nincsenek. A többiekről mit mondjak?... Az orvos Brădişteanu Adrian Năstase szappanoperájában szerepelt és bűnpártolásért elítélték. Az „oktondi” Geoană (Ion Iliescu jellemzése – a szerk.), az „abramburica” Andronescu (a kaotikus „oktatási reformja” miatt az abrakadabra és zagyvaságot jelentő „brambura” szavakból képzett gúnynév – a szerk.), vagy a folyamatosan ereklyéket csókolgató Firea? Miféle erkölcsi garanciákkal szolgálhatnak ezek a „mesterlövészek”, amikor Románia nevében döntést hoznak Románia egyik érdemrendjének visszavonásáról?!
Nem tudom elfojtani az azzal a könnyedséggel kapcsolatos helytelenítésemet, amivel ezeket az érdemrendeket és kitüntetéseket osztogatják és visszavonják. Ez történt nemrég Tőkés László lelkésszel is. Méghozzá jogosan, mert az 1989-es forradalom egyik „hősével” szemben mindnyájunknak más elvárásaink lennének. De miért kellene annyira rendkívüli „kulturális érdemekkel” meggyanúsítani egy politikai miniszteri tisztség gyakorlásában Kelemen Hunort?! És főleg miért kellene a mennyezetig ugrani, amikor ugyanannak a politikus hangot ad a december 1-e elleni álláspontjának?! Felejtsük el, hogy magyar etnikumú? Vagy tegyünk úgy, mintha meglepődnénk Kelemen Hunor RMDSZ-vezető román állammal szembeni lojalitásának hiányán? Ez az ember mindig is ugyanolyan volt, mindig is ugyanúgy gondolkodott, most csak kimondta azt, amit gondol. Tapintatlanul, de becsületesen és őszintén – ahogy azt maga is elismeri.
Nem tudom, mit tesz majd Iohannis elnök, mert övé az utolsó szó ebben a hét mesterlövészről és egy érdemrendtől megfosztottról szóló filmben. Én sem tudom, mit tennék, nehéz ellenállni a csábításnak, hogy leckét adjon az ember lojalitásból egy magyar etnikumúnak, volt miniszternek, egy erdélyi és nemcsak erdélyi románok által annyira bírált párt jelenlegi vezetőjének. Jobban szerettem volna, ha nem jutunk idáig, sűrűbb szitát vettem volna a Becsülettanács „tiszteletreméltó” lovagjainak, amin átszűrik ezeket az érdemrendeket és kitüntetéseket…
Ami pedig azt az okot illeti, amiért visszavonják a kitüntetést Kelemen Hunor úrtól, csak megismételni tudom, amit már annyiszor leírtam: nem kérhetjük a magyaroktól, hogy szeressék 1918. december 1-ét, számukra ez egy szerencsétlen nap. Igen, kérhetünk tőlük lojalitást és tiszteletet a román állam iránt, melyben élnek és dolgoznak, de attól tartok, hogy ezek a hozzávalók már a román etnikumúak „nemzeti csorbájából” is kezd hiányozni. Ide vezettek a forradalom utáni Románia összes kormányzásának „fenséges eredményei”.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.