Csak éppen nem eleget. És megint későn.
Az elnök végül megszakította hallgatását. Ezalatt több tízezer „tetsziket” vesztett a Facebookon és a reakciót nyilvánvalóan, túl súlyosnak, kellemetlennek és a politikai és elnöki jövőjére nézve rossz előjelűnek tartotta ahhoz, hogy ne reagáljon rá.
Ám a szombati nyilatkozata, az egyik bukaresti napilap által „félmeggondolásnak” nevezett reakciója sok kommentátor számára elégtelennek tűnt. Az egyesek szerint
nem tudta teljes mértékben helyrehozni azt az óriási politikai és erkölcsi kárt, amit Klaus Johannis úgy okozott saját magának, hogy erre semmilyen törvény nem kötelezte, jogállamisági norma nem kényszerítette, politikai helyzet nem írta elő, erkölcsi elvek nem szabták meg, vagy valamilyen felsőbb instancia nem bírta rá.
Helyesbítése okainak helyes értelmezéséhez józanul, szenvedélyek nélkül, ám szigorúan és következetesen azt kell újra elemezni, hogy miben álltak a „fekete szerdai” elnöki kisiklások, baklövések és hibák.
Klaus Johannisnak tudnia kellett volna, hogy egy jogállamban, ahol a hatalmi ágak szétválasztása működik, az igazságszolgáltatás függetlensége nemcsak sérthetetlen, de ugyanakkor – és nem utolsó sorban – szóban érinthetetlen a törvényhozó vagy végrehajtó elit részéről, és ez utóbbihoz maga az elnök is tartozik. Johannis számára világosnak kellett volna lennie, hogy ő maga a jogállamiság legfőbb szavatolója, melyet a megszűnés fenyeget abban a pillanatban, amikor megsértik a hatalmi ágak szétválasztásának elvét vagy az igazságszolgáltatás függetlenségét, azt sugallva – ahogy azt az elnök tette –, hogy
Aztán Johannisnak annak is tudatában kellett volna lennie, hogy egy elnök – munkaköréből fakadóan – meghatározó erkölcsi viszonyítási alap is. És, hogy ebből következően mindent meg kell tennie, hogy egyrészt felvilágosítsa az embereket az intézmények normális viselkedéséről egy igazi demokráciában és miért ellentétes nyilvánvalóan a jogállamiság és ebből következően általában véve a románok érdekeivel az, ha egy parlament azért rendel maga elé egy kormányfőt, hogy felelősségre vonja azért, mert az alárendeltségében működő intézmények végrehajtják a törvényt.
A CSAT (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács – a szerk.) és a román demokrácia vezetőjeként Johannisnak egyéb kötelezettségei is lettek volna. Nevezetesen tudnia kellett volna, hogy mi a sajtószabadság és miként nyilvánul meg. Amely a demokrácia és Románia függetlenségének fontos pillére. Az ezzel a témával kapcsolatos széles körű vita közepette fel kellett volna világosítania a románokat arról, hogy mikor történik meg ténylegesen e jog megsértése és mikor nem. Ezzel összefüggésben számára is világosnak kellett lennie, hogy
a törvény alkalmazása ugyanis ebben az esetben nem egy azért kiszabott büntetés, mert egy szekus-oligarcha által ellenőrzött televízió maga is éveken keresztül, nyilvánvaló módon és szisztematikusan megsértette mind az újságírás szakmai szabályait, mind az adótörvényt.
Ilyen körülmények között az elnök visszalépése üdvözlendő, amennyiben ezzel a törvény és az igazságszolgáltatási ítéletek végrehajtásának szükségessége iránti elkötelezettségét akarja kinyilvánítani. De felfogta-e vajon az elnök teljesen, hogy szerdai nyilatkozata hol és pontosan miben volt tévút? Ebből a szemszögből nézve lépése nemcsak a megfogalmazásában elégtelen, pontatlan és ködös a kifejezni kívánt sajnálatot illetően, de állításai tartalmával kapcsolatosan is. Hiszen ez így túl kevés, túl későn.
Más szóval, bár azt állítja, hogy „nagyon világosan megértettem a Facebookon keresztül ezekben a napokban kapott üzenetet”, az elnök az ellenkezőjét bizonyítja, hiszen továbbra is „a szólásszabadság jogán, a tájékozódáshoz való jogon és a sajtó szabadságán” lovagol.
Márpedig
(adóhatóság – a szerk.) vagy a bírósági ítélet, ellenkezőleg, sokkal inkább a demokráciát veszélyeztette a kormányfő ebben az ügyben történő, megfélemlítő berendelése a Călin Popescu Tăriceanu által vezetett Szenátus által, valamint az Antena 3 lázadásra, a jogállamiság elleni egyfajta új bányászjárásra tett felhívása.
Ahhoz, hogy a „fekete szerdai” megszólalását kárhoztatók számára hitelesnek tűnjön az elnöki sajnálkozás, Johannisnak túl kellett volna lépnie az Intact-tröszttől való elhatárolódáson. Kertelés és a felületesség bármilyen nyoma nélkül kellett volna felvetnie és megbélyegeznie azokat az igazi veszélyeket, melyek – e tröszt közreműködésével – beárnyékolják a jelenlegi kormány által tervezett reformokat és a román jogállamiságot.
Ugyanakkor az is hasznos lett volna, ha az elnök érezhetően javít nyilvános kommunikációján, megértve, hogy a besszarábiaiakat is magába foglaló választói érzik, az Európára jelenleg leselkedő veszélyek közepette az ország versenyt fut az idővel. Ennek a versenynek Románia megreformálása, modernizálása, megvédése és nyugati lehorgonyzása a tétje, megmentése annak veszélyétől, hogy belecsúszhasson abba a szürke övezetbe, ahol – pillanatnyilag és egyre kevesebb kilátással – a Moldovai Köztársaság vergődik.
Ilyen körülmények között az elnöktől azt várják el, hogy tanúsítson maximális empátiát és oszlassa el nemzete félelmeit, és ne erősítse azokat, azt a benyomást keltve, hogy az oligarchia pártját fogja és visszaveti az országot oda, ahonnan több mint negyed évszázada elindult.
Persze, mondjon bárki bármit,
Akik mostantól kezdve helyrehozatatlanul és alapvetően ellenségnek fogják tekinteni.
De Johannis jelentősen csökkentheti a saját magának okozott kárt. Ezt igazi kedvességgel és tettekkel alátámasztott 180 fokos politikai fordulattal tehetné meg, világosan jelezve, hogy nem Dan Voiculescu vezeti – a rácsok mögül – Romániát. Például eltávolítva egyeseket a tanácsadói csapatából. Főleg Dan Mihalachét, akinek ismételt közösködése a voiculescui Antenák műsorvezetőjével (Mihai Gâdea – a szerk.) a civil társadalom jelentős részében azt a képet rögzítette róla, hogy a liberális demokrácia és jogállamiság ellensége.
Végül a Johannis által szemmel láthatóan nem túl őszintén megbánt faux pas további gondot is felvet. A nem megfelelően helyesbített tévedései felerősíthetik a nyugati partnerek aggodalmait, akikben nemcsak az EU centrifugális tendenciái keltenek riadalmat, hanem a demokráciának a budapesti és varsói politikai elitek demokratikus szempontból helytelen lépései által megterhelt Kelet-Európában tapasztalható visszaesései is.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: portaluldestiti.ro
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.