Klaus Johannis harcra készül. Vagy legalábbis kemény munkára.
Románia szilárd demokrácia, mely erős Európát akar, mondja a megválasztott elnök, Klaus Johannis az olasz La Repubblicának adott interjújában, melyben egységért, a politikai programja megvalósításáért száll síkra, és kihangsúlyozza, hogy
„25 év telt el (az 1989-es forradalom óta – a szerz.), voltak sikerek és kudarcok, most a jövő felé tekintünk. A kelet és nyugat közötti bonyolult helyzet közös európai cselekvést igényel. És egy egyre szélesebb körű partnerségben bízom Olaszországgal”, mondta Klaus Johannis.
Arra a kérdésre, hogy ki lehet-e alakítani normális kapcsolatot a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszországgal, Johannis a következőt válaszolta: „Jelenleg nehezebb a helyzet. Európai szinten közös cselekvésre van szükség. Az Oroszországgal meglévő kapcsolatot jelenleg az ukrajnai válság és az agresszív, a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen politikával kapcsolatos benyomások befolyásolják. Amikor túljutunk majd ezeken az akadályokon, akkor újravizsgálhatjuk kapcsolatainkat Moszkvával.”
Riporter: Az elnökválasztási győzelem után rögtön azt mondta: „Tekintsünk nyugat felé!”. Milyen álláspontra fog helyezkedni azon kihívások kontextusában, melyekkel az Európai Unió és a NATO szembesül és fél évszázadnyi diktatúra, a korrupció és a nem hatékony kormányzás miatt elvesztegetett évek után?
Klaus Johannis: Románia bebizonyította, hogy nemcsak megbízható partnere az EU-nak és a NATO-nak, hanem szilárd gyökerekkel rendelkező demokrácia is. Az Egyesült Államokkal, az EU-val és a NATO-val meglévő partnerség megszilárdítása és kibővítése a célom, és közösen a demokratikus intézmények megerősítése. Azt hiszem, túl kell lépnünk a múltbéli szokásokon. Lezártuk az átmenetet, helyet szereztünk magunknak a nyugati demokráciák között. Nézze meg a fiatalokat, akiknek döntő szerepük volt az elnökválasztáson: demokratikus elvek és értékek szerint élnek, melyekért megmozdultak.
Románia sokat tett a demokrácia, a jogállamiság, a független igazságszolgáltatás megszilárdításáért. Többek között a demokratikus kultúra és a részvételi kultúra megerősítéséért is: évekig tartott a kiépítésük. Nagy eredmény, hogy az EU és a NATO tagja lettünk, ami a pártok és a társadalom közötti konszenzusnak köszönhetően volt lehetséges. Tény, hogy vannak el nem ért célok és a reményeinknek nem megfelelő helyzetek is. Most meg kell néznünk, mi hiányzik, felmérhetjük a helyzetet, lemondhatunk arról, ami nem működik, létrehozhatunk valami újat. Ez egy új kezdet. Ezt annak a programnak a 11 pontja ihleti, mellyel az elnökválasztást megnyertem és melyek az oktatásról, az egészségügyi rendszerről, a gazdaságról, a mezőgazdaságról szólnak;
Riporter: Nicolae Ceauşescu félreállítása után 25 évvel mit üzen egy becsületes kormányzás nevében elért győzelem után?
Klaus Johannis: Történelmünk új szakaszába lépünk. Véget ért az, amit az utóbbi 25 évben el tudtunk érni, vagy sem: le kell vonnunk a tanulságokat és a jövő felé kell tekintenünk. Egy erős és virágzó Románia felépítése a célom. A legutóbbi választás megmutatta a világnak, hogy aktív polgárok nemzete vagyunk. Civil társadalomként, nemzetként a nehéz időkkel történt kemény szembesülésből és az ország céljaival kapcsolatos közös érzelmeinkből fakad az erőnk.
Riporter: De együtt kell majd élnie a volt többséggel, Victor Ponta szociáldemokratáival… Mit jelent Romániában a „jobbközép” és a „baloldal”?
Riporter: Mi a véleménye az Ukrajna és Moldova Köztársaság miatt az EU és Oroszország között kialakult feszültségekről, az euró-övezeten belüli nézetkülönbségekről?
Klaus Johannis: A gazdasági válság megterheli az európai intézmények szilárdságát, mind a föderalizálási, mind a bővítési folyamatot lelassítva. Amikor túljutunk majd a gazdasági válság kritikus pillanatán, mindkét folyamatot újra kell indítanunk és fokoznunk kell.
Erősebb, közös értékek és elvek, egy valódi partnerség által egyesített Európáról álmodozom.
Románia otthon érzi magát Európában. De mindig helye van a szorosabb, kölcsönösen előnyös partnerségeknek. Abban bízom, hogy Románia és Olaszország a jövőben minden szinten megszilárdítja majd a kapcsolatait.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Egyre hevesebb vita bontakozik ki a brassói Transilvania Egyetem körül, miután a vezetőség megerősítette: a nappali tagozatos hallgatók számára kötelező a kurzusokon való részvétel.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
Az elmúlt években Erdély turisztikai arculata látványosan átalakult. A természet közelségét, a történelmi városokat és a „fotózható” helyeket kereső turisták egyszerre fedezik fel újra a térséget. De mely helyszínek uralják ma az internetet?
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.