// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

Jobban élnek a románok, mint a magyarok?

// HIRDETÉS

Van egy jó hír, meg egy rossz hír Románia számára. Egyéni fogyasztásban legyőzte a magyarokat. Na de vajon miért? A válaszban ott a rossz hír.

Románia az effektív egyéni fogyasztás alapján elérte az EU-s átlagos életszínvonal 68 százalékát, ami növekedést jelent 2016-hoz képest (akkor 63 százalék volt). Románia e mutatót tekintve megelőzi Magyarországot (63%), Horvátországot (61%) és Magyarországot (63%) (elírás az eredeti szövegben, valószínűleg az 55 százalékos Bulgáriáról van szó – a szerk.).

Az egy főre jutó egyéni fogyasztás 2013 óta folyamatosan növekedett Romániában.

Ez a mutató, az effektív egyéni fogyasztás (AIC – Actual Individual Consumption) a személyek által effektív módon elfogyasztott javakat és szolgáltatásokat méri, függetlenül attól, hogy a kérdéses javakat és szolgáltatásokat háztartások, a kormány vagy nonprofit intézmények szerezték be és fizették ki. A volumen nemzetközi összehasonlításakor gyakran az egyéni fogyasztást tekintik a legmegfelelőbb módszernek, az európai szakemberek magyarázata szerint. Az ő szemszögükből nézve ezt a mutatót nem befolyásolja az, hogy országról országra jelentős mértékben különbözik az olyan, háztartások által fogyasztott fontos szolgáltatások szervezése, mint amilyenek az egészségügyi vagy az oktatási szolgáltatások. Például, ha az egyik országban a kormány fizeti a fogászati szolgáltatásokat, egy másikban pedig a háztartások, akkor eszerint az egyéni fogyasztás alapú összehasonlítás lenne a legmegfelelőbb, mindenesetre relevánsabb, mint az egy főre jutó GDP-n alapuló.

Az egy főre jutó GDP-t úgy kapjuk meg, hogy minden egyes ország GDP-jét elosztjuk lakosai számával. Az egy főre jutó GDP a pénzben kifejezhető összes tevékenységet kombinálja és nem azt, ahogy azokat felhasználják, ezért az egyéni fogyasztás világosabb képet fest az életszínvonalról.

Tehát, ha az egy főre jutó egyéni fogyasztást vesszük alapul, az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat legutóbbi adatai szerint,

Románia megelőzte Magyarországot, Horvátországot és Bulgáriát.

Horvátország és Bulgária már a korábbi években is Románia mögött voltak, de a románok most fogyasztanak először többet, mint a magyarok. Ami nem azt jelenti, legalábbis egyelőre, hogy Romániában jobban élnek az emberek, mint Magyarországon. De az Eurostat szakértői megjegyzik, hogy Észtország, Lettország és Románia 2017-ben nagyjából 30 százalékkal kisebb egy főre eső effektív egyéni fogyasztást ért el, mint az Európai Unió átlaga. Tavaly csak tíz tagállamnak volt az európai átlag feletti fogyasztása (AIC): az első helyen Luxemburg áll, melyet Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Finnország, Belgium, Dánia, Franciaország és Svédország követ.

Az effektív egyéni fogyasztás tekintetében Románia 2017-ben elérte az Európai Unió átlagos életszínvonalának a 68 százalékát, ezzel a negyedik az Unió legkisebb egy főre eső fogyasztással rendelkező államai között. Az egy főre eső GDP-n alapuló klasszikus rangsorban Románia az európai uniós átlag 63 százalékát éri el, Magyarország (68%) mögött és Horvátország (61%), valamint Bulgária (49%) előtt.

A jó hír az, hogy az egyéni fogyasztást illetően a románok közelebb kerülnek egyes közép-európai államok standardjaihoz, vagyis évről évre jobban élnek.

Ám a rossz hír az, hogy ennek a fogyasztásnak semmi köze sincs az ország termelékenységéhez,

sokkal inkább a közalkalmazotti bérek mesterséges megemelésével függ össze, ami egy esetleges gazdasági válsággal szembeni fokozott sebezhetőséget sugall.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS