Van egy jó hír, meg egy rossz hír Románia számára. Egyéni fogyasztásban legyőzte a magyarokat. Na de vajon miért? A válaszban ott a rossz hír.
Románia az effektív egyéni fogyasztás alapján elérte az EU-s átlagos életszínvonal 68 százalékát, ami növekedést jelent 2016-hoz képest (akkor 63 százalék volt). Románia e mutatót tekintve megelőzi Magyarországot (63%), Horvátországot (61%) és Magyarországot (63%) (elírás az eredeti szövegben, valószínűleg az 55 százalékos Bulgáriáról van szó – a szerk.).
Ez a mutató, az effektív egyéni fogyasztás (AIC – Actual Individual Consumption) a személyek által effektív módon elfogyasztott javakat és szolgáltatásokat méri, függetlenül attól, hogy a kérdéses javakat és szolgáltatásokat háztartások, a kormány vagy nonprofit intézmények szerezték be és fizették ki. A volumen nemzetközi összehasonlításakor gyakran az egyéni fogyasztást tekintik a legmegfelelőbb módszernek, az európai szakemberek magyarázata szerint. Az ő szemszögükből nézve ezt a mutatót nem befolyásolja az, hogy országról országra jelentős mértékben különbözik az olyan, háztartások által fogyasztott fontos szolgáltatások szervezése, mint amilyenek az egészségügyi vagy az oktatási szolgáltatások. Például, ha az egyik országban a kormány fizeti a fogászati szolgáltatásokat, egy másikban pedig a háztartások, akkor eszerint az egyéni fogyasztás alapú összehasonlítás lenne a legmegfelelőbb, mindenesetre relevánsabb, mint az egy főre jutó GDP-n alapuló.
Az egy főre jutó GDP-t úgy kapjuk meg, hogy minden egyes ország GDP-jét elosztjuk lakosai számával. Az egy főre jutó GDP a pénzben kifejezhető összes tevékenységet kombinálja és nem azt, ahogy azokat felhasználják, ezért az egyéni fogyasztás világosabb képet fest az életszínvonalról.
Tehát, ha az egy főre jutó egyéni fogyasztást vesszük alapul, az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat legutóbbi adatai szerint,
Horvátország és Bulgária már a korábbi években is Románia mögött voltak, de a románok most fogyasztanak először többet, mint a magyarok. Ami nem azt jelenti, legalábbis egyelőre, hogy Romániában jobban élnek az emberek, mint Magyarországon. De az Eurostat szakértői megjegyzik, hogy Észtország, Lettország és Románia 2017-ben nagyjából 30 százalékkal kisebb egy főre eső effektív egyéni fogyasztást ért el, mint az Európai Unió átlaga. Tavaly csak tíz tagállamnak volt az európai átlag feletti fogyasztása (AIC): az első helyen Luxemburg áll, melyet Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Finnország, Belgium, Dánia, Franciaország és Svédország követ.
Az effektív egyéni fogyasztás tekintetében Románia 2017-ben elérte az Európai Unió átlagos életszínvonalának a 68 százalékát, ezzel a negyedik az Unió legkisebb egy főre eső fogyasztással rendelkező államai között. Az egy főre eső GDP-n alapuló klasszikus rangsorban Románia az európai uniós átlag 63 százalékát éri el, Magyarország (68%) mögött és Horvátország (61%), valamint Bulgária (49%) előtt.
A jó hír az, hogy az egyéni fogyasztást illetően a románok közelebb kerülnek egyes közép-európai államok standardjaihoz, vagyis évről évre jobban élnek.
sokkal inkább a közalkalmazotti bérek mesterséges megemelésével függ össze, ami egy esetleges gazdasági válsággal szembeni fokozott sebezhetőséget sugall.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.