Van egy jó hír, meg egy rossz hír Románia számára. Egyéni fogyasztásban legyőzte a magyarokat. Na de vajon miért? A válaszban ott a rossz hír.
Románia az effektív egyéni fogyasztás alapján elérte az EU-s átlagos életszínvonal 68 százalékát, ami növekedést jelent 2016-hoz képest (akkor 63 százalék volt). Románia e mutatót tekintve megelőzi Magyarországot (63%), Horvátországot (61%) és Magyarországot (63%) (elírás az eredeti szövegben, valószínűleg az 55 százalékos Bulgáriáról van szó – a szerk.).
Ez a mutató, az effektív egyéni fogyasztás (AIC – Actual Individual Consumption) a személyek által effektív módon elfogyasztott javakat és szolgáltatásokat méri, függetlenül attól, hogy a kérdéses javakat és szolgáltatásokat háztartások, a kormány vagy nonprofit intézmények szerezték be és fizették ki. A volumen nemzetközi összehasonlításakor gyakran az egyéni fogyasztást tekintik a legmegfelelőbb módszernek, az európai szakemberek magyarázata szerint. Az ő szemszögükből nézve ezt a mutatót nem befolyásolja az, hogy országról országra jelentős mértékben különbözik az olyan, háztartások által fogyasztott fontos szolgáltatások szervezése, mint amilyenek az egészségügyi vagy az oktatási szolgáltatások. Például, ha az egyik országban a kormány fizeti a fogászati szolgáltatásokat, egy másikban pedig a háztartások, akkor eszerint az egyéni fogyasztás alapú összehasonlítás lenne a legmegfelelőbb, mindenesetre relevánsabb, mint az egy főre jutó GDP-n alapuló.
Az egy főre jutó GDP-t úgy kapjuk meg, hogy minden egyes ország GDP-jét elosztjuk lakosai számával. Az egy főre jutó GDP a pénzben kifejezhető összes tevékenységet kombinálja és nem azt, ahogy azokat felhasználják, ezért az egyéni fogyasztás világosabb képet fest az életszínvonalról.
Tehát, ha az egy főre jutó egyéni fogyasztást vesszük alapul, az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat legutóbbi adatai szerint,
Horvátország és Bulgária már a korábbi években is Románia mögött voltak, de a románok most fogyasztanak először többet, mint a magyarok. Ami nem azt jelenti, legalábbis egyelőre, hogy Romániában jobban élnek az emberek, mint Magyarországon. De az Eurostat szakértői megjegyzik, hogy Észtország, Lettország és Románia 2017-ben nagyjából 30 százalékkal kisebb egy főre eső effektív egyéni fogyasztást ért el, mint az Európai Unió átlaga. Tavaly csak tíz tagállamnak volt az európai átlag feletti fogyasztása (AIC): az első helyen Luxemburg áll, melyet Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Finnország, Belgium, Dánia, Franciaország és Svédország követ.
Az effektív egyéni fogyasztás tekintetében Románia 2017-ben elérte az Európai Unió átlagos életszínvonalának a 68 százalékát, ezzel a negyedik az Unió legkisebb egy főre eső fogyasztással rendelkező államai között. Az egy főre eső GDP-n alapuló klasszikus rangsorban Románia az európai uniós átlag 63 százalékát éri el, Magyarország (68%) mögött és Horvátország (61%), valamint Bulgária (49%) előtt.
A jó hír az, hogy az egyéni fogyasztást illetően a románok közelebb kerülnek egyes közép-európai államok standardjaihoz, vagyis évről évre jobban élnek.
sokkal inkább a közalkalmazotti bérek mesterséges megemelésével függ össze, ami egy esetleges gazdasági válsággal szembeni fokozott sebezhetőséget sugall.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
További híreink: a kormány eközben már közleményben is mentegeti a „reformnak” nevezett adóemeléseit, egy autórongáló fiatal pedig a TikTokon buktatta le saját magát.
Országszerte megnyíltak hétfőn a polgármesteri hivatalok adó- és illetékosztályai, ahol a polgárok kifizethetik az ettől az évtől sok esetben a duplájára, sőt a háromszorosára emelkedett helyi adóikat.
Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.
Hétfőtől lehet befizetni a helyi adókat és illetékeket Marosvásárhelyen. Már az esztendő első nyitvatartási napján többen éltek a lehetőséggel, és törlesztették pénzügyi kötelezettségeiket, de hosszú sorok sehol nem alakultak ki hétfő reggel.
Sajátos tiltakozási módot talált egy suceavai férfi a helyi adók drasztikus megemelése ellen: csak aprópénzzel fizette be tartozását az önkormányzatnak.
Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.