// 2026. november 7., szombat // Rezso

Jobban élnek a románok, mint a magyarok?

// HIRDETÉS

Van egy jó hír, meg egy rossz hír Románia számára. Egyéni fogyasztásban legyőzte a magyarokat. Na de vajon miért? A válaszban ott a rossz hír.

Románia az effektív egyéni fogyasztás alapján elérte az EU-s átlagos életszínvonal 68 százalékát, ami növekedést jelent 2016-hoz képest (akkor 63 százalék volt). Románia e mutatót tekintve megelőzi Magyarországot (63%), Horvátországot (61%) és Magyarországot (63%) (elírás az eredeti szövegben, valószínűleg az 55 százalékos Bulgáriáról van szó – a szerk.).

Az egy főre jutó egyéni fogyasztás 2013 óta folyamatosan növekedett Romániában.

Ez a mutató, az effektív egyéni fogyasztás (AIC – Actual Individual Consumption) a személyek által effektív módon elfogyasztott javakat és szolgáltatásokat méri, függetlenül attól, hogy a kérdéses javakat és szolgáltatásokat háztartások, a kormány vagy nonprofit intézmények szerezték be és fizették ki. A volumen nemzetközi összehasonlításakor gyakran az egyéni fogyasztást tekintik a legmegfelelőbb módszernek, az európai szakemberek magyarázata szerint. Az ő szemszögükből nézve ezt a mutatót nem befolyásolja az, hogy országról országra jelentős mértékben különbözik az olyan, háztartások által fogyasztott fontos szolgáltatások szervezése, mint amilyenek az egészségügyi vagy az oktatási szolgáltatások. Például, ha az egyik országban a kormány fizeti a fogászati szolgáltatásokat, egy másikban pedig a háztartások, akkor eszerint az egyéni fogyasztás alapú összehasonlítás lenne a legmegfelelőbb, mindenesetre relevánsabb, mint az egy főre jutó GDP-n alapuló.

Az egy főre jutó GDP-t úgy kapjuk meg, hogy minden egyes ország GDP-jét elosztjuk lakosai számával. Az egy főre jutó GDP a pénzben kifejezhető összes tevékenységet kombinálja és nem azt, ahogy azokat felhasználják, ezért az egyéni fogyasztás világosabb képet fest az életszínvonalról.

Tehát, ha az egy főre jutó egyéni fogyasztást vesszük alapul, az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat legutóbbi adatai szerint,

Románia megelőzte Magyarországot, Horvátországot és Bulgáriát.

Horvátország és Bulgária már a korábbi években is Románia mögött voltak, de a románok most fogyasztanak először többet, mint a magyarok. Ami nem azt jelenti, legalábbis egyelőre, hogy Romániában jobban élnek az emberek, mint Magyarországon. De az Eurostat szakértői megjegyzik, hogy Észtország, Lettország és Románia 2017-ben nagyjából 30 százalékkal kisebb egy főre eső effektív egyéni fogyasztást ért el, mint az Európai Unió átlaga. Tavaly csak tíz tagállamnak volt az európai átlag feletti fogyasztása (AIC): az első helyen Luxemburg áll, melyet Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Finnország, Belgium, Dánia, Franciaország és Svédország követ.

Az effektív egyéni fogyasztás tekintetében Románia 2017-ben elérte az Európai Unió átlagos életszínvonalának a 68 százalékát, ezzel a negyedik az Unió legkisebb egy főre eső fogyasztással rendelkező államai között. Az egy főre eső GDP-n alapuló klasszikus rangsorban Románia az európai uniós átlag 63 százalékát éri el, Magyarország (68%) mögött és Horvátország (61%), valamint Bulgária (49%) előtt.

A jó hír az, hogy az egyéni fogyasztást illetően a románok közelebb kerülnek egyes közép-európai államok standardjaihoz, vagyis évről évre jobban élnek.

Ám a rossz hír az, hogy ennek a fogyasztásnak semmi köze sincs az ország termelékenységéhez,

sokkal inkább a közalkalmazotti bérek mesterséges megemelésével függ össze, ami egy esetleges gazdasági válsággal szembeni fokozott sebezhetőséget sugall.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Most már biztos a nyugdíjemelés, plusz támogatás is érkezik a kisnyugdíjasoknak
Krónika

Most már biztos a nyugdíjemelés, plusz támogatás is érkezik a kisnyugdíjasoknak

Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn
Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS