Van egy jó hír, meg egy rossz hír Románia számára. Egyéni fogyasztásban legyőzte a magyarokat. Na de vajon miért? A válaszban ott a rossz hír.
Románia az effektív egyéni fogyasztás alapján elérte az EU-s átlagos életszínvonal 68 százalékát, ami növekedést jelent 2016-hoz képest (akkor 63 százalék volt). Románia e mutatót tekintve megelőzi Magyarországot (63%), Horvátországot (61%) és Magyarországot (63%) (elírás az eredeti szövegben, valószínűleg az 55 százalékos Bulgáriáról van szó – a szerk.).
Ez a mutató, az effektív egyéni fogyasztás (AIC – Actual Individual Consumption) a személyek által effektív módon elfogyasztott javakat és szolgáltatásokat méri, függetlenül attól, hogy a kérdéses javakat és szolgáltatásokat háztartások, a kormány vagy nonprofit intézmények szerezték be és fizették ki. A volumen nemzetközi összehasonlításakor gyakran az egyéni fogyasztást tekintik a legmegfelelőbb módszernek, az európai szakemberek magyarázata szerint. Az ő szemszögükből nézve ezt a mutatót nem befolyásolja az, hogy országról országra jelentős mértékben különbözik az olyan, háztartások által fogyasztott fontos szolgáltatások szervezése, mint amilyenek az egészségügyi vagy az oktatási szolgáltatások. Például, ha az egyik országban a kormány fizeti a fogászati szolgáltatásokat, egy másikban pedig a háztartások, akkor eszerint az egyéni fogyasztás alapú összehasonlítás lenne a legmegfelelőbb, mindenesetre relevánsabb, mint az egy főre jutó GDP-n alapuló.
Az egy főre jutó GDP-t úgy kapjuk meg, hogy minden egyes ország GDP-jét elosztjuk lakosai számával. Az egy főre jutó GDP a pénzben kifejezhető összes tevékenységet kombinálja és nem azt, ahogy azokat felhasználják, ezért az egyéni fogyasztás világosabb képet fest az életszínvonalról.
Tehát, ha az egy főre jutó egyéni fogyasztást vesszük alapul, az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat legutóbbi adatai szerint,
Horvátország és Bulgária már a korábbi években is Románia mögött voltak, de a románok most fogyasztanak először többet, mint a magyarok. Ami nem azt jelenti, legalábbis egyelőre, hogy Romániában jobban élnek az emberek, mint Magyarországon. De az Eurostat szakértői megjegyzik, hogy Észtország, Lettország és Románia 2017-ben nagyjából 30 százalékkal kisebb egy főre eső effektív egyéni fogyasztást ért el, mint az Európai Unió átlaga. Tavaly csak tíz tagállamnak volt az európai átlag feletti fogyasztása (AIC): az első helyen Luxemburg áll, melyet Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Finnország, Belgium, Dánia, Franciaország és Svédország követ.
Az effektív egyéni fogyasztás tekintetében Románia 2017-ben elérte az Európai Unió átlagos életszínvonalának a 68 százalékát, ezzel a negyedik az Unió legkisebb egy főre eső fogyasztással rendelkező államai között. Az egy főre eső GDP-n alapuló klasszikus rangsorban Románia az európai uniós átlag 63 százalékát éri el, Magyarország (68%) mögött és Horvátország (61%), valamint Bulgária (49%) előtt.
A jó hír az, hogy az egyéni fogyasztást illetően a románok közelebb kerülnek egyes közép-európai államok standardjaihoz, vagyis évről évre jobban élnek.
sokkal inkább a közalkalmazotti bérek mesterséges megemelésével függ össze, ami egy esetleges gazdasági válsággal szembeni fokozott sebezhetőséget sugall.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Igencsak nehéz kérdésekre kell válaszolniuk azoknak, akik szeretnének román állampolgárok lenni – erre világított rá Dominic Fritz temesvári polgármester.
Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.
Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?