// 2024. november 26., kedd // Virág
Európai Unió

Jó ló hátán Schengenbe?

// HIRDETÉS

Románia mindenképp jó lóra akar tenni. Aztán felülni. Aztán Schengenbe lovagolni.

Az európai győztes ideológiai irányvonalhoz történő minél szélesebb körű csatlakozással a román politika azt reméli, hogy Schengen kapui is megnyílnak előtte.

 

A Bizottság új elnökének kinevezésével kapcsolatos vitatkozások Bukarestből nézve olyan fogadásnak tűnnek, ahol mindent egyetlen tétre tettek. Traian Băsescu egyértelműen kimondta, hogy Jean-Claude Juncker jelölését támogatja, de a pártok is ugyanilyen irányba mutató lépéseket tettek. Meglepő módon, ha a kampányban tett ígéreteket vesszük alapul, a liberálisok otthagyták az ALDE-t, hogy az EPP-hez csatlakozzanak, a klubba újonnan érkezett Népi Mozgalom Párt (PMP) pedig olyan fiatalembert helyezett a listáján befutó helyre, aki EPP-tanácsadóként tevékenykedett, és aki ismeri a Junckert jelölő csoport „intim” világát.

 

A baloldalon ezúttal nincs semmilyen szembeszállás a Traian Băsescu elnök által meghatározott irányvonallal. A PSD továbbra is az európai szocialistákhoz kötődik, akik szintén az EPP-jelöltet támogatják. Bukarestben erről a témáról nem folyik vita, hogy ezt a sajtó ne tudja a kormány számára kényelmetlen módon kihasználni, de a Romániában (egy, az európai jobboldal politikáit elítélő kampány után) megválasztott PSD-s euroképviselők késznek mutatkoznak arra, hogy éppen annak a jelöltjét válasszák meg.

 

Ráadásul egyetlen olyan jelölt sem lépte át a bejutási küszöböt, aki egy erősebben vagy gyengébben euroszkeptikus állásponthoz csatlakozhatna. Az Új Köztársaság Párt, mely egyértelműbben artikulált szuverenitáspárti elképzelést fogalmazott meg, csak 15.000 szavazatot kapott és nem tudja majd támogatni a Nagy-Britannia kormányfője, David Cameron által megjelenített álláspontot. Vajon mit tett volna ez a párt, ha bejut az EP-be? Romániában szinte lehetetlenség euroszkeptikus irányvonalat képviselni, mert azt a britekkel társítják, akiket viszont leegyszerűsítő módon kizárólag a Nigel Farage hasonlatosságára megteremtett UKIP-pal azonosítanak. Romániában nem nagyon látható, hogy David Cameron és a függetlenségpártiak egymás kibékíthetetlen ellenfelei, így furcsának, ha nem éppenséggel hazafiatlannak tűnne egy olyan román párt, amelyik ahhoz a frakcióhoz tartozna, ahol a britek is jelen vannak. Így aztán a román politika, miután elhallgattatta a szuverenitáspártiság bármiféle árnyalatát, kész minden (bal- és jobboldali) szárnyával az EPP jelöltjét támogatni, azt remélve, hogy a győztes irányvonalhoz való feltételek nélküli csatlakozás Schengen kapuit is meg fogja nyitni.

 

Úgy tűnik, hogy a dolgok Európában a románok várakozásainak megfelelően alakulnak. Németország kancellárja, Angela Merkel hétfőn, a grúz kormányfővel tartott közös sajtókonferenciáján újabb nyilatkozatokban támogatta Jean-Claude Juncker jelölését. Igaz, a berlini kormány vezetője azt mondta, számára „egyáltalán nem közömbös, hogy Nagy-Britannia az EU tagja vagy sem”, másrészről viszont elhintette azt a lehetőséget, hogy a Tanácsban akár minősített többséggel is dönthetnének. Kijelentései valójában eléggé ügyesek voltak ahhoz, hogy egyaránt utaljanak a konszenzus szükségességére, illetve a többségi elv érvényesítésére is.

 

David Cameron azzal fenyegetőzött, hogy Nagy-Britannia az Unióból való távozásra kényszerülhet, ha folytatódik az integrációpárti irányvonal, de ezzel sem sikerült ténylegesen elérnie a blokkolásra képes kisebbség létrejöttét. E szabályok alkalmazásában van némi szemérmetesség, de jó, ha tudjuk: az Európa Tanácsban egy döntés megakadályozásához az EU lakossága 35 százalékának megfelelő számú szavazatra, plusz egy tanácstag voksára van szükség. Egyszerűbben mondva, a (Horvátország felvétele után) 352 szavazatból a blokkoló kisebbség 93 szavazatot jelent. Márpedig ha Nagy-Britanniát, Magyarországot, Finnországot, Svédországot és Hollandiát vesszük számításba, akkor látható, hogy ezeknek csak 71 szavazatuk van. Tehát Angela Merkel olyan többséget tudhat maga mögött, amelyre egyértelműen sohasem fog hivatkozni.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS