Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Nem túl gyakori eset, hogy a székelyföldi autonómiatörekvésekről magukat az érintetteket is megkérdezzék a román médiában. A Szabad Európa román kiadása kivételt tett: Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nagyinterjúban kapott lehetőséget arra, hogy felvázolja az általa vezetett szervezet fő célkitűzéseit és eloszlassa a román közvéleményben az autonómia fogalmával szembeni kétségeket, félreértéseket. Az interjút készítő újságíró, Ovidiu Cornea hozzáállása alapvetően korrektnek mondható, a román olvasók többé-kevésbé reális képet kaphatnak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos problémákról – még akkor is, ha a vége felé be-becsúszik néhány tendenciózusnak tűnő kérdés is, amely nem érinti szorosan a témát.
A terjedelmes beszélgetés – amelyből az általunk legfontosabbnak tartott részeket emeljük ki – kiindulópontját a székelyföldi autonómia napján, október utolsó vasárnapján fellobbanó őrtüzek képezik: ennek kapcsán Izsák Balázs elmondja, hogy bár az SZNT alapvetően parlamentáris eszközökkel szeretne küzdeni az autonómiáért (lásd a Kulcsár-Terza József által benyújtott autonómia-tervezetet, amit a bukaresti parlament rendre elutasít), de szükségesnek tartja, hogy időnként a közösség közvetlenül is kifejezze autonómiaigényét – vagyis
Az autonómia gyakorlati és politikai megoldás egyszerre, arról szól, hogy a központi hatalom nagyobb döntési jogkörrel ruházza fel egy adott régió lakosságát a saját problémáinak megoldása terén. Nincs szó az adott országtól való elszakadásról – teszi hozzá Izsák –, sőt, azáltal, hogy az SZNT törvénytervezetekkel igyekszik elérni céljait, elismeri a román hatóságok kizárólagos jogát arra, hogy rendezzék ezt az alapvetően adminisztratív kérdést.
Izsák szerint ehhez még az alkotmány módosítására sem lenne feltétlenül szükség, elég lenne, ha egy közigazgatási egységben (akár egyetlen megyében) egyesítenék a jelenleg Hargita, Kovászna és Maros megye közt megoszló székelyföldi területeket. A kérdésre, hogy a jelenlegi közigazgatási formák miért nem elegendőek a térség fejlesztéséhez, ezt válaszolja:
Állítását azzal támasztja alá, hogy Románia 2007-es EU-csatlakozása óta a Központi régió egyes megyéi, mint Szeben, Brassó vagy Fehér, gazdasági fejlődésnek indultak, míg Hargita, Kovászna és Maros stagnálnak, ami az egy főre eső nemzeti összterméket illeti. (Ezt a statisztikai intézetnek a Szabad Európa anyagában is közölt táblázatai igazolják.)
Sem az Európai Unió vezető szerveit, sem Románia kormányát és hatóságait nem érdekli, ha egy-egy fejlesztési régión belül egyenlőtlenségek alakulnak ki – erre a helyzetre
Arra az ellenvetésre, miszerint a Székelyföldet többnyire magyar, főként RMDSZ-es helyi és megyei tisztviselők vezetik, ezért inkább rajtuk kéne számon kérni a régió rossz gazdasági állapotát, Izsák azzal válaszol, hogy ők elismerik Románia szuverenitását, de ebből az is következik, hogy az ország harmonikus gazdasági fejlődéséért elsősorban a kormány a felelős, főleg egy olyan ultracentralizált ország esetében, mint Románia – ezért átfogó, országos gazdasági stratégiára van szükség a fejlődési különbségek kezelése céljából, de ilyet eddig a román kormányok nem dolgoztak ki.
A helyzetet Magyarország sem oldhatja meg: Budapest segít ugyan az identitás megőrzésében, óvodák, iskolák fenntartásában, de 100 éve ez nem a magyar, hanem a román kormány feladata lenne.
– szögezi le Izsák, aki elutasítja, hogy Magyarország és az Orbán-kormány egyes lépései ezt az interpretációt erősítenék. A magyar kormány azt teszi a határon túli magyarok viszonylatában, amit a bukaresti kormány elmulaszt az ukrajnai vagy Timok-völgyi románokkal kapcsolatban: segítséget, támogatást nyújt, befektet, ezt kéne tennie Romániának is a határain túli nemzettársai érdekében.
A beszélgetés innentől mindinkább Magyarországra terelődik: az újságíró a magyar kormány EU-val kapcsolatos politikájával, illetve Orbán Viktor tusványosi kijelentéseivel kapcsolatban igyekszik színvallásra bírni az SZNT elnökét.
Izsák Balázs elmondja: jelen volt, amikor az ominózus beszéd elhangzott, és úgy véli, az Orbán-kormány bel- és külföldi liberális, baloldali kritikusai szándékosan félreértelmezték a miniszterelnök szavait.
Az illegális migráció támogatása, az egymástól gyökeresen különböző kultúrák, tradíciók összekeverése Romániában sem túl népszerű ideológia, ellentétben egyes nyugati társadalmakkal.
Van-e etnikai összetevője a székelyföldi autonómiatörekvések? – hangzik el a kérdés, Izsák Balázs válasza pedig határozott:
Ez természetesen nem jelenthet semmiféle hierarchiát az ott élő nemzetiségek között, a megoldás pedig – természetesen – csakis a köztük lévő dialógus lehet. Székelyföld autonómiájának tehát van etnikai komponense, amennyiben a magyar kisebbség intézményes fennmaradásának záloga lehet – de az autonómia gyümölcseit az ott élő román közösség is élvezné, „a demokratikus állam modelljének mintájára”. Hiszen
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.
A romániai piacról való kivonulást fontolgatja a holland FrieslandCampina, amely Romániában a Napolact márkát birtokolja: a cég tanácsadót bízott meg az üzletág értékesítésének vizsgálatával.
És vigyázzunk: új csalási módszer terjed az interneten!
A part mellett legtöbb másfél méter a víz mélysége, ha oda esett volna be a fiatal, meg kellett volna találniuk – derül ki a zetelaki önkéntes tűzoltók vezetőjének, Sándor Dénesnek a beszámolójából.
„Gazdát” cserélt az Erdély és Havasalföld legrövidebb, de legzsúfoltabb összeköttetését tehermentesítő autópályaterv.
A rendőrség több osztályának szakemberei is segítik a nyomozást abban a szombati urziceni-i tömegverekedési ügyben, amelyben több mint huszonötön vettek részt, és két ember meghalt, további három pedig megsérült.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Romániában évtizedekig elferdítve tanították a történelmet – írja Cristian Sandache.
Romániában évtizedekig elferdítve tanították a történelmet – írja Cristian Sandache.
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.