// 2024. november 25., hétfő // Katalin
népszavazás

Iohannis elnök és a népszavazás dilemmája

// HIRDETÉS

Ha Románia első kisebbségi államelnöke ilyen csigasebességgel dönti el, mi legyen, mi ne legyen, a végítélet is lejár, mire végre határozottan kimond valamit.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Románia elnöke, az amúgy annyira szűk- és megfontolt szavú Klaus Iohannis úr megdöbbenést, szórakozást, vicceket, nyílt színi ironizálásokat váltott ki, amikor az a kijelentés hagyta el a száját, hogy „majdnem” eldöntötte egy igazságügyi témákkal foglalkozó népszavazás kiírását, amelyre május 26-án, az európai parlamenti választással egyidejűleg kerülne sor.

És vajon miért ne történt volna így, amikor tudjuk, hogy

az elnök már 2017 februárja óta beszél egy ilyenfajta népszavazásról,

utolsó megoldásként a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalíció radikalizálódásával szemben? Vajon két évnyi meditálás nem volt elég egy döntéshez az elnök úrnak, annál is inkább, hogy már csaknem két hete tudja, semmilyen alkotmányos akadálya nincs két népi konzultálás egyidejű megtartásának?

Nem hiszem, hogy az elnök habozásait, kételyeit a szenátusi elnök, Călin Popescu-Tăriceanu úr vinnyogásai, üvöltözései, kiabálásai, fenyegetőzései, heves gesztikulációi okozták volna, aki egy hete folyamatosan arról tájékoztat bennünket, hogy határozottan ellenzi a népszavazásnak az európai parlamenti választással egyszerre történő megszervezését. Ezzel szemben biztos vagyok abban, hogy Iohannis úr elszalasztott egy alkalmat arra, hogy bölcsen hallgasson. Vagyis

az lett volna a normális, ha csak akkor beszél, amikor képes egy határozott döntést közölni velünk.

Ahogy azt a contributors.ro-n néhány napja közzétett egyik kommentáromban írtam, egy parlamenti választással egyidejűleg tartott, igazságszolgáltatás témájával foglalkozó népszavazás – politikai szempontból – kétirányú akció. Szinte biztos, hogy a népszavazás növelni fogja a választási részvételi arányt. A PSD határozott, hajthatatlan szimpatizánsai meg fognak jelenni az urnáknál, de a legkisebb kétségem sincs, hogy az ellenzék támogatói is, sokkal nagyobb mértékben. Ami csökkentheti majd a PSD által megszerezhető európai parlamenti mandátumok számát. És még inkább az ALDE-ét.

A népszavazás kérdése viszont gondokat okoz, mivel egy „egyetért a korrupcióellenes harc folytatásával?” típusú kérdés gyilkos semlegességű aktusnak, a konzultáció eredménye pedig újabb alkalomnak bizonyulhat a vitára.

Aztán arról a nagyon is lehetséges dologról sem szabad megfeledkezni, hogy egyesek azok közül, akik amúgy nem éreznek feltétlenül szimpátiát a pészédések iránt, szintén büntetni szeretnének bizonyos igazságszolgáltatási vagy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) tevékenységében tapasztalt kisiklásokat. Hiszen, ahogy azt már számtalan korábbi publicisztikámban leírtam, nem maradhatunk közömbösek a ploieşti-i vagy nagyváradi DNA visszaéléseivel szemben, nem igazságos úgy tennünk, mintha semmit sem tudnánk róluk és figyelmen kívül hagyjuk őket. Tehát

fennáll annak a lehetősége, hogy a népszavazás eldöntetlen marad, amit valójában Iohannis elnök vereségeként fognak értelmezni.

Másrészt, elnök úrnak sokba kerül majd a népszavazás ki nem írása. Éppen a saját táborán belül növeli a kétségek, elégedetlenségek számát. Iohannis úr támogatói sok mindent megbocsátottak neki 2017 óta. Végső soron akkor is engedékenységet tanúsítottak, amikor Iohannis úr Viorica Vasilica Dăncilă asszonyt kinevezte a kormányfői tisztségbe és lenyelték elégedetlenségüket, amiért nem harcolt, amikor Laura Codruţa Kövesi asszonyt menesztették a DNA-főügyészi tisztségből, legutóbb pedig eltűrte, hogy Iohannis úr nem tett lépéseket, melyekkel Kövesi asszony részvételét támogatná az európai főügyészi tisztségért folyó versengésben. Elválik, meddig hajlandók még elfogadni ilyenfajta kompromisszumokat.

Harmadsorban, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Klaus Iohannis úr határozottan és nem is egyszer kijelentette, hogy szeretne még egy ötéves mandátumot Cotroceni-ben. Iohannis úr számára nem Liviu Nicolae Dragnea úr jelenti a nagy veszélyt, amennyiben a szociáldemokrata elnök bejelentené indulását az elnökválasztáson. Hanem az a jelölt, amit a 2020 Szövetség jelöltje fog támogatni, vagyis a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) embere. Iohannis úrnak minden oka megvan azt hinni, hogy a népszavazás esetleges sikere a szóban forgó szövetségnek nyújt majd választási érvet.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS