Pedig eleinte úgy tűnt, pontokat szereznek. De úgy tűnik, előre ittak a medve bőrére.
Romániának sikerült meggyőznie az Európai Uniót, hogy a pálinka nem kizárólag magyar hagyományos termék, így a román gyártók is jogot kaptak a híres gyümölcsből készült szeszes ital hagyományos nevének használatára. De az, ahogy a két ország hatóságai és gyártói ezek után hozzáálltak a pálinka népszerűsítéséhez, a nyugati szomszédok győzelméhez vezetett.
Románia EU-csatlakozása győzelmet hozott a tárgyalóknak a mezőgazdaság területén: bár Magyarország néhány évvel korábban megszerezte a szinte kizárólagos jogot a pálinka nevű ital gyártására, ezt a jogot a románoknak is megadták. De ami ezután történt, az kiemeli a két ország közötti nagyon nagy különbséget.
Míg Magyarországon törvényt alkottak a pálinkáról és az állam jelentős összegeket fordított a népszerűsítésére, Romániában adóellenőrök vadásztak a pálinkagyártókra. Vasile Puşcaş, aki Románia EU-s főtárgyalója volt a 2000 és 2004 decembere között, egy 2008-as cikkben mesélte el, hogyan nyerték meg a románok a „pálinkaháború” első fordulóját, csaknem 10 évvel később pedig Casian Popa blogger magyarázza el, hogyan vesztettük el a háborút.
„Az EU-csatlakozási tárgyalások alatt a pálinkáról szóló vita felforrósította a hangulatot. Magyarország 2002-ben kizárólagosságot akart szerezni a pálinka termékre, a gyümölcsből készült híres párlatra. Ez volt az az év, amikor Magyarország a csatlakozási tárgyalások lezárására készült, míg Románia még csak akkor kezdte el ugyanazon tárgyalások érdemi részét. Magyarország, további 9 jelölttel együtt 2004-ben készült az Unió tagjává válni, míg Románia esetében még mindig voltak kétségek. Magyarországról a „szorgalmas diák” kép élt, míg Romániát eléggé fenntartásosan fogadták. Ennek ellenére Magyarország 2002-ben nem kapott kizárólagosságot a pálinkára. Magyarország EU-csatlakozási szerződése (2004) megemlíti, hogy a «gyümölcsből készült szeszes italt» csak a Magyarországon gyártott szeszes ital, illetve a következő ausztriai térségekben előállított barackpárlatok esetében lehet Pálinkának nevezni: Niederösterreich, Burgenland, Steiermark és Bécs”, írta 2008-ban Vasile Puşcaş az euractiv.ro-n megjelent egyik cikkében. Románia a „pálinkacsatát” 2004 tavaszán, a mezőgazdaságról szóló 7. fejezet lezárásakor nyerte meg, ugyanis Románia kijelenthette, hogy a pálinka összefoglaló név a tulajdonát képezi.
Puşcaş elmagyarázza a két ország eltérő megközelítési módját: „Hogyan jártak el a magyarok? Röviden, már nem erőltették annyira a politikai-nacionalista szlogeneket, hanem piaci versenybe kezdtek, jellemző italként hirdetve a pálinkát, olyan termékként, mely némiképp «magyar kultúra folyékony formában» (ld. budapestguide). A Budapest közepén lévő cukrászdákban és vendéglőkben, de más magyarországi városokban és településeken a pálinkát reklámanyagok kíséretében szolgálják fel. Szintén Budapest központjában hozták létre a «Magyar pálinka házát», melynek olyan más településeken is voltak fiókjai, ahol gyártás zajlik. Befektetések történtek a faültetvényekbe, a pálinkafőzdékbe, a hazai és nemzetközi reklámozásba. Évente több népszerűsítő fesztivált szerveznek, beleértve a «Nemzetközi Pálinkafesztivált» is.” Magyarországon 2008-at hivatalosan a „pálinka évének” nyilvánították.
„A magyar kormány nem hagyta magukra a gazdákat, a gyártókat és a forgalmazókat. Ha csak a „pálinka évének” megszervezését nézzük, rá kell mutatnunk, hogy a magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium már 2007 decemberében összehívta a pálinka termék jövőjében érdekelt összes piaci szereplőt. Elhatározták egy nemzeti pálinkastratégia kidolgozását, egy Nemzeti Pálinkabizottság pedig összehívta a parlamenti politikai szervezetek képviselőit, akik ígéretet tettek egy pálinkatörvény kezdeményezésére. A magyar kormány 2008-ban 150 millió forinttal támogatja ezt a programot. Két FIDESZ-es parlamenti képviselő kidolgozott egy törvénytervezetet a pálinka termék védelmére és népszerűsítésére. Ehhez csatlakozott két-két kezdeményező mindegyik parlamenti párt részéről (a fő kezdeményező éppenséggel a Magyarország Pálinkagyártók Egyesületeinek Nemzeti Szövetségének elnöke)”, írta Puşcaş az euractiv.ro-n.
Romániában ezzel szemben az adóhatóság „vadászott” a pálinkafőzőkre. „Mi történik Romániában? 2004 után már egy szót sem lehetett arról hallani, hogy a pálinka készülne a piaci versenynek való megfelelésre. Arról viszont igen, hogy a „pálinkásoknak” be kell tartaniuk bizonyos pénzügyi és adminisztratív kánonokat, de azt nem láttam, hogy bármilyen támogatást kapnának a piaci „csatához”. Sokkal inkább példaként szokták őket említeni, hogy miként lehet leküzdeni az adócsalást, míg az adócsaló cápák a Románia sorsát ma vezető hatóságok – persze, siránkozó – kísérőzenéje mellett tömik a számláikat. 2007-ben még az Európai Unió által a mezőgazdasági termékek népszerűsítésére biztosított összegeket sem használták fel. Mintha a román gyártók túlságosan jól állnának és képesek lennének saját maguk finanszírozni a piaci népszerűsítést. A pálinka története az utóbbi években tanítandó példája annak, hogy Románia miként nem használja ki a lehetőségeit, miközben EU-tagállamként részt vesz a belső európai piacba való integrálódás által elősegített fejlesztési folyamatokban. Az pedig, ahogy Magyarországon a pálinkát népszerűsítik, bizonyítja, hogy a belső piacra való bejutás sikerei nem jönnek automatikusan, hanem az erőfeszítések és a beruházások eredményei – nemcsak a termelők, hanem a hatóságok részéről is. És azt is látni lehet, hogy a kultúra miként képes hozzájárulni a fejlődéshez! Kulturális, viselkedési vagy érdekkülönbségek?”, szögezi le Puşcaş.
Casian Popa szeszes italokra szakosodott blogger, a „Snoblesse” alapítója azt állítja, a románoknak „jegyzetelniük” kellene arról, miként népszerűsítették Magyarországon a pálinkát. „Mi szinte semmit sem építettünk fel a 2007-es EU-csatlakozás után. A csatlakozás pillanatában megivott pohárnyi pezsgőnél maradtunk. Úgy hagytuk a dolgokat, mintha 2007 a csúcspont lett volna, ami után már semmit sem kell tenni. Ez történt a pálinka esetében, de minden más területen is. Attól kezdve figyelemre méltó dolgok csak a romániai borpiacon történtek, amely nagyon fejlődött, de most mégis vannak bizonyos gondjai”, állítja Popa.
Úgy véli, hogy a csatlakozás előnyös része az európai pénzekhez való hozzáférés volt. „A legnagyobb sikertörténetet e tekintetben a bortermelők érték el. Nagyon sok európai projektről tudok a bor területén, de nem tudok arról, hogy a pálinkások mit kezdtek az európai pénzekkel”, magyarázza a blogger. Úgy gondolja, annak, hogy a pálinkagyártók nem tették ugyanazt, amit a bortermelők, az az oka, hogy „a pálinkagyártás a gazdaság szürkeövezetében maradt. Egy szűk, családi, rokoni, ismerősi körben fogyasztott termék maradt és keveset adtak el ügyfeleknek”, állítja Popa. „Nem tudom, hogy ha a pálinkások most felébrednek és európai pénzeket akarnak lehívni, akkor létezik-e még ilyesmi. A pálinka lesre futott.”
Popa úgy véli, hogy a pálinka esetében nem létezett exportstratégia, „a fogyasztók többsége nem haladta meg a román, a balkáni szférát”. „Magyarország népszerűsítési stratégiájából megtanulhatjuk, hogy a pálinka komoly riválisa lehet a világ többi részéből származó szeszes italoknak, mint amilyen a whisky vagy a vodka. A pálinkát a globális piacon kell népszerűsíteni. Az itteni termelők azt nem értik meg, hogy a pálinkának szaga van és ez olyan szag, amihez a külföldiek nehezen szoknak hozzá. Más szeszes italokba, mint például a whiskybe mindenféle dolgokat tesznek, hogy elvegyék a szagát”, magyarázza a blogger.
Azt mondja, hogy a magyar állam nagyon sokat befektetett a termék népszerűsítésébe: „Pálinkának szentelt fesztiválok vannak, profi népszerűsítés történik. Ausztriában van egy verseny a pálinkafőzők számára és a győztesek többsége magyarországi, mert sok hozzáértő gyártó van. 20 évnyi tapasztalat áll mögöttük.” Popa úgy gondolja, hogy nálunk a „kegyetlen” adók képezik a gondot: „Nálunk nagyon kevés olyan gyártó van, aki teljesen legálisan működik. A piacra nehéz bejutni, főleg, amikor az állam túladóztatja a pálinkagyártást. Azért, mert 50 százalék feletti alkoholkoncentrációjú termékkel dolgozol, az állam gyakorlatilag alapból bűnözőnek tekint. Ha túladóztatsz, nem lehet kifehéríteni a szürkeövezetet.”
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.