Hogyan szabaduljon meg a román állam egy csomó zabhegyező közalkalmazottól?

Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

A minisztereknek január 15-éig kellett bemutatniuk Orban kormányfőnek a minisztériumokrek átszervezésére és működésére vonatkozó kormányrendelet-tervezeteket. A kormányfő tavaly december 30-án elutasította ezeket a kormányrendelet-tervezeteket, mert nem tartalmazták a kért létszámcsökkentéseket.

Az állami bürokráciával kapcsolatos kiadások drasztikus csökkentése az egyetlen út arra, hogy pénzt szerezzenek nyugdíjakra és fizetésekre, infrastruktúra-beruházásokra.

A megyei területi struktúráktól a regionális struktúrákig

A G4 Media információi szerint három minisztérium már felkészült a megyeieket felváltó regionális területi struktúrákra való áttérésre. A Belügyminisztériumról, a Munkaügyi Minisztériumról és az Európai Alapok Minisztériumáról van szó. Ez nem sérti az ország területét megyékre felosztó alkotmányt. A minisztériumok eldönthetik, hogy miként hatékonyabb a működésük, a megyék megmaradnak, a megyei tanácsokkal és a többi hatáskörrel együtt. Léteznek precedensek. Az adóhatóság (ANAF) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2013-ban, illetve 2019-ben áttért a régiók szerinti területi szervezetre. A Határrendőrség is régiós struktúrájú.

A 42 megye és 8 régió közötti különbség

az ügyészségek, felügyelőségek, igazgatóságok és más területi struktúrák számának drasztikus csökkenését jelenti.

A Munkaügyi Minisztériumnál állítólag a következőket érintené a regionális struktúrákra való áttérés: Munkaügyi Felügyelet, Országos Szociális Kifizetési és Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) és az Országos Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (ANOFM).

A Belügyminisztériumnál a Csendőrséget szerveznék át regionális struktúrákba, az Európai Alapok Minisztériumánál pedig a Regionális Operatív Programhoz tartozó európai pénzek kezelése történne regionális struktúrában.

Íme, három miniszter, a munkaügyi, a belügyi és az európai alapokkal foglalkozó megértette e lépés sürgősségét és jelentőségét.

Meglátjuk, mi történik a többi minisztériumnál.

A Mezőgazdasági Minisztériumnál, például, nem látom szükségesnek a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságok létezését, tekintettel arra, hogy az egész mezőgazdaság magánkézben van és van sok más intézmény, az APIA, az ADS, melyek a támogatásokkal kapcsolatos ügyekkel, az állami földek kezelésével és más hasonlókkal foglalkoznak. Mi lenne ezeknek az igazgatóságoknak a dolga? Tanácsokat adni a gazdáknak, hogy mit termesszenek? Gyanítom, hogy Orban kormányfő minden minisztertől kérni fogja, hogy kövesse az említett három miniszter példáját. Ez egyben afféle teszt is lesz, hogy miként tudja Orban kormányfő érvényesíteni akaratát a minisztereinél.

A minisztériumokban és a központi intézményekben is csökkenthető a személyzet

A minisztériumok átszervezéséről és működéséről szóló kormányhatározatok megjelenése után összehasonlítjuk majd az engedélyezett és a jelenleg meglévő létszámot. Nem másért, de az nem működik, hogy azt mondjuk, nincs pénz gyermektámogatásokra, miközben több ezer tisztviselőt fizetünk, akik zabot hegyeznek a minisztériumokban.

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium által közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezetben 800 állás szerepel, vagyis több mint amennyi a két egyesített minisztériumban, az oktatásiban és a kutatásiban most van. Az Oktatási Minisztérium 250 tisztviselővel is működött, most

16 főigazgatósága van, melyekről nem lehet tudni, hogy milyen feladatokat látnak el,

ha a román oktatás az utolsó helyen áll Európában, a PISA-felmérések szerint, 44 százalék a funkcionális analfabéták aránya, 47 százalék pedig nem ismeri a négy számtani alapműveletet. Minden eddiginél fontosabb a kiutalt pénzek elköltésének hatékonyságát figyelemmel kísérő mechanizmusok léte, mert különben a pénz nyomtalanul eltűnik, mint a víz a homokban.

Még Teodorovici miniszter is azt mondta, hogy az állami bürokrácia 20 százaléka zabot hegyez. Nincs mit csinálnia. De amikor a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetősége célba vette, visszavonta az állítását. Romániának 2004-ben 850 000 közalkalmazottja volt és nagyon jól működött. Most 1,2 millió van, holott az informatikai alkalmazások robbanásszerű növekedést mutattak, a fejlett államok pedig digitalizálással akarják hatékonnyá és egyszerűvé tenni a működésüket.

Románia a digitalizálás fejlesztésével 650 000 közalkalmazottal is működne, különösebb gondok nélkül.

A más országokkal való összehasonlítás – ahol az alkalmazottak teljes számát tekintve magasabb a közalkalmazottak aránya, mint Romániában – elbukik, ha az egy főre eső GDP-t is megnézzük. Ők megengedhetik maguknak, mi nem.

Ez a Iohannis–Orban kormányzat nagy vizsgája. Képesek csökkenteni a román állam óriási működési költségeit, vagy nem képesek? Mert csak a bürokrácia csökkentésével lehet pénzt szerezni beruházásokra, infrastruktúrára, nyugdíjakra és fizetésekre és nem adósítják el többé a következő nemzedékeket, hogy mi a közszférában dőzsöljünk.