Szerbiában gond nélkül építik az autópályákat, gyorsforgalmi utakat, többet, mint Románia, jóval kevesebb pénzből, az Európai Unión kívül. De hogy csinálják?
Jelen szöveg a România Liberă oldalán megjelent cikk fordítása.
A volt Jugoszláviában véget ért a háború. Az etnikumok közötti konfliktusok már nincsenek napirenden. Szerbia autópályákat épít. Gyorsforgalmi utak szövete köti össze a nagy városi agglomerációkat. Románia arra nem képes, hogy összekapcsolja Erdélyt a két történelmi tartománnyal.
Szerbiában a múlt év végén 962,34 km volt használatban. Romániában csak 841 km.
A két ország közötti óriási különbségek kiemelésére elmondunk néhány példát, csak úgy, kapásból: Románia GDP-je csaknem 200 milliárd euró, míg Szerbiáé 47 milliárd. Románia területe 238.397 négyzetkilométer, míg a szomszédos országé 88.361 négyzetkilométer. Romániában 8,2 millió gépkocsi szerepel a nyilvántartásban, Szerbiában 2,2 millió. Csak a turisták száma nagyobb náluk.
Románia az utóbbi tíz évben 33 milliárd eurót kapott strukturális és kohéziós alapokból, Szerbia csak 1,5 milliárdot.
Először is hiteleket vett fel több beruházási banktól, majd megnyitotta a köz-magán társulás előtt az utat egy kínai céggel és kivetett egy 7 euró/100 km mértékű díjat. Csak tavaly csaknem 200 millió eurót hajtott be ezzel a fizetési módszerrel.
2024-ig további 560 km-t építenek meg, a belgrádi közlekedési minisztérium adatai szerint. Csaknem 5 milliárd euróra lesz szükség az egész infrastruktúrára és ebbe a gyorsvasút is benne van.
A Belgrádot Szarajevóval 314 km hosszan összekötő új Béke-autópálya teljessé teszi a Thesszalonikiig húzódó európai folyosót. A Románia nyugati részén élő románok 2024-től gyakorlatilag három órával gyorsabban eljuthatnak majd az Égei-tengerig. Aminek a Vidinen áthúzódó folyosónak kellene lennie, az nyugatabbra helyeződött át, Predejanén és Manajlén keresztül.
A szerbek motorutoknak nevezik az autópályákat.
A Béke-autópálya lesz a második legnagyobb közúti szállítási útvonal Szerbiában, mely összeköti majd a keleti és nyugati közösségeket és vállalkozásokat.
Az egész projekt csaknem 3,41 milliárd dollárba fog kerülni, Törökország pedig kész biztosítani a szükséges pénz többi részét.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) 745 millió euróval (826 millió USD) finanszírozza az út egy részét.
A törökországi Exim Bank pénzügyi támogatást nyújt néhányra a legnagyobb szerbiai projektek közül, beleértve a Miloš fejedelem-autópályát, Belgrád elkerülő útját és a Belgrád–Budapest gyorsvasutat.
Szerbia 0,3 százalékos hiánnyal számol, mely jóval elmarad a Világbank célszámától.
A SeeNews egyik friss híre szerint, Szerbia a kínai Exim Bank segítségét kívánja igénybe venni a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó szállítási infrastruktúra-beruházási terveihez, jelentette be nemrég Zorana Mihajlović infrastrukturális miniszter.
A Bosznia-Hercegovina felé haladó autópálya szerb szakaszát török cég építi, 250 millió eurós költségét pedig részben a törökországi Exim Bank hitele finanszírozza, a többit Szerbia az állami költségvetéséből és az EBB pénzéből állva.
A szerbek sokat építenek. A gazdasági fejlődés, nem pedig a Natura 2000 elvei szerint. Az ő fülüket nem cibálja meg JASPERS (az EBB-vel kapcsolatos intézmény – szerk.), a politikusok pedig nem a déliekkel szembeni gyűlöletből húznak választási hasznot.
Erdoğan a belgrádi látogatása alkalmával azt mondta, hogy az új autópálya „közelebb viszi majd Szerbiát Boszniához”.
Egyelőre nem világos, miként finanszírozzák az autópálya bosnyák szakaszát, bár Törökország azt sugallta, hogy majd ő adja a pénzt, Ankara balkáni soft-power típusú mechanizmusa révén.
Az a lényeges kérdés, hogy Törökország kedvező feltételekkel rendelkező hitelt fog nyújtani, vagy koncessziót fog kérni a török cégek számára? A Béke-autópályának vannak olyan szakaszai, melyek csak útdíj beszedésével lehetnek pénzügyileg életképesek.
A kezdeti becslések szerint, a bosnyák szakasz 3 milliárd euróba kerülhet majd.
Az autópálya sorsa sokáig holtpontra jutott, mert Bosznia két entitása, Bosznia és Hercegovina Föderációja és a Boszniai Szerb Köztársaság nem tudtak megegyezésre jutni a pontos nyomvonalról.
Az autópálya a várakozások szerint lerövidíti majd a Szarajevó és Belgrád közötti háromszáz kilométeres út megtételéhez szükséges időt, ami jelenleg nagyjából öt óra gépkocsival és sokkal több autóbusszal vagy teherautóval.
A szerb kormány, a közúti vállalat és a China Communications Construction Company múlt nyáron aláírtak egy szerződést egy autópálya megépítéséről, mely a fővárost összeköti a Milos fejedelem-autópályának nevezett, 62,5 km hosszú új E-763-as folyosóval.
A 70,5 millió USD értékű 7,9 km-es szakasz Belgrádtól a szurcsini autópályáig húzódik majd. Ezt 2021 vége előtt befejezik, jelentette be az aláíráson jelenlévő Aleksandar Vučić szerb elnök sajtóirodája.
Tavaly adták át a Szerbiát az egyik végétől a másikig összekötő A1-autópályából 554 km-nyi szakaszát és egy Olt-völgyéhez hasonló, hegyvidéki övezetben húzódó két szakaszt. Egy e területen tevékenykedő szakértő szerint, az elszámolt költségek a romániaiak felét tették ki.
A szerbek nem ütköztek sem Natura 2000-be, sem bajkeverő bogarakba. A Vučić-adminisztráció a térségek gazdasági fejlesztésre összpontosított, de környezetvédelmi hatástanulmányokra vagy hatékonysági rátára. A kínaiak az autópályához kapcsolódó bányaipari övezetekbe is befektettek.
Traian Băsescu, az egyik volt közlekedési miniszter már a 2000-es években azt jósolta, hogy Romániának nincs szüksége autópályákra, mert ehhez nincs „elegendő forgalom”. Miközben akkor kétmillió gépkocsink volt, most több mint nyolcmillió van.
Egy régi bánsági mondás szerint nem léteznek zöld lovak és okos szerbek. A szomszédok az infrastruktúra terén az ellenkezőjét bizonyítják.
A szerbek bebizonyították, hogy képesek hidakat, viaduktokat, hegyvidéki szakaszokat megépíteni anélkül, hogy több száz millió eurót adnának ki hatástanulmányokra, meg annak tanulmányozására, hogy miként párosodik az autópálya egyik oldalán élő barna medve a másik oldalon lévő nősténnyel.
Grdelica-szoros leckéje, földcsuszamlásokkal és omlásokkal, de a szerbiai építők végső győzelmével, minden érdeklődő számára elérhető.
Az autópálya már egészen Bosznia-Hercegovina határáig kész. Az erdélyiek és a bánságiak öt óra alatt eljuthatnak az Égei-tengerig. A Fekete-tengerig nyolc-kilenc óra kell. Azoké az előny, akik gyorsforgalmi utak építésével foglalkoztak és nem Brüsszellel pöröltek felesleges ügyekben.
Apropó Bechtel, az amerikai cég egy egész autópályát megépített Albániában. Nem átall együtt dolgozni egy török céggel. Miközben a Duna túloldalán végrehajtotta a nagy lenyúlást.
Nálunk a hegyvidéki autópályák egyelőre csak papíron maradnak, annak ellenére, hogy több milliárd euróhoz férhetünk hozzá.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.