// 2024. október 22., kedd // Elod
Üres a kassza

Hogyan cserélte le a PSD a politikai elitjét. A kiskirályok hatalma

Valljuk be őszintén: Adrian Năstase idején azért a Pártnak volt arca, formátuma, nívója. Aztán a disznófejű kisurak lassan átvették a hatalmat.

Jelen szöveg az Europa Liberă oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség (is) adta.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu által a vezetőségen belüli változtatásokra vonatkozó legutóbbi bejelentések teljesen a PSD-s kiskirályok felé irányítják a döntési hatalmat. Ezáltal egy olyan folyamat szilárdul meg, amely öt évvel ezelőtt, a Dragnea-korszakban kezdődött el és amely eltér attól a párton belüli vezetőtoborzási és -előléptetési rendszertől, amely Ion Iliescutól Victor Pontáig működött.

A helyi szervezetek hatalma

A szintén a helyi vezetők közül származó Marcel Ciolacu azt mondja, hogy a tavalyi választásokon jó eredményeket elért szervezetek vezetőit fogják előtérbe helyezni. A legvalószínűbb módon az ország déli részén lévő, például a giurgiu-i és teleormani szervezetek vezetőiről van szó és kevésbé az erdélyi és moldvai vezetőkről, akik gyenge eredményeket értek el 2019-ben, ahogy az Vaslui és Vrancea megyékben történt. A négy helyi vezető a régiókat képviselő alelnökökhöz csatlakozik az Állandó Büróban, ezzel Olténia és Munténia felé tolódik a hangsúly a párton belül.

A jelenlegi ideiglenes vezetőség megszüntette az ügyvezető elnöki tisztséget és ha ez a döntés a néhány hét múlva tartott kongresszus után is érvényben marad, akkor elmondható, hogy

a PSD-ben változások történnek a politikai menedzsment szintjén.

Ez a tisztség különféle történelmi szakaszokban már létezett és eltérő jelentései voltak: hol a belső versengés hatásait tompította, hol a politikai ellenőrzést kalibrálta újra a kormányzás alatt.

* 1993–1997, Adrian Năstase volt az ügyvezető elnök egy kétfejű vezetőségben, Oliviu Ghermannal együtt, kormányzati időszakban

* 2003–2005, Octav Cozmâncă, a de facto elnök Adrian Năstase másodhegedűse kormányzati időszakban

* 2005, Adrian Năstase, néhány hónapig, Mircea Geoană mandátuma alatt

* 2013–2015, Liviu Dragnea, Victor Ponta elnöksége alatt, kormányzati időszakban

* őt Valeriu Zgonea, Niculae Bădălău, Viorica Dăncilă követte (2018), 2019-ben pedig Paul Stănescu és Eugen Teodorovici.

A PSD-t jelenleg ideiglenes csapat vezeti, melyben mind a 18 ügyvezető tisztséget kizárólag területi vezető tölti be. Ionuţ Vulpescu, az Országos Tanács elnöke, Ion Iliescu tanítványa az egyetlen kivétel, akit a PSD tiszteletbeli elnökével meglévő kapcsolatának köszönhetően helyeznek minisztériumi vagy parlamenti tisztségekbe. Vulpescu Marcel Ciolacutól vette át a tisztséget, miután ez utóbbit a szociáldemokraták élére emelték, holott hivatalosan megvádolták doktori disszertációja plagizálásával.

Marcel Ciolacu háttere megfelel a PSD-s vezetőségen belüli kollégái nagy többségének hátterének. 1990 óta tagja a PSD-nek (azaz az elődpártjainak is, mert a szervezet több névcserén is átesett azóta – a szerk.), ám ismertsége nem lépte át Buzău megye határát, egészen 2012-ig, amikor parlamenti képviselő lett.

Az alapoktól induló emberek kategóriájába tartozik,

több mint 20 évet töltött el a PSD ezen területi szervezete vezetőinek (Vasile Ion és Constantin Boşcodeală) árnyékában. Karrierje 2017-ben lendült be, amikor tagja lett a PSD-t hivatalosan vezető triumvirátusnak, Liviu Dragneával és Mihai Tudoséval együtt és jó barátja lett a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) jelenlegi vezetőjének, Mihai Vlasénak.

A vezetőségben Paul Stănescu a társa, aki 2000 után érkezett a pártba és aki az Olt megyei szervezete választási eredményei alapján került be az országos politikába a Dragnea-korszakban.

Liviu Dragnea volt az, aki a döntő lépést megtette:

kizárólag a helyi kiskirályok kezébe adta a hatalmat a párton belül.

Ő maga a 90-es években került a politikába: először a volt Demokrata Pártba (PD), ahonnan 2000 után átlépett a PSD-be. Teleorman sok szociáldemokrata számára vált példaképpé. Dragnea a megye vezetőjeként szilárdította meg a hatalmát, csillagászati eredményeket ért el a választásokon és népszavazásokon és felhívta magára a központi vezetők figyelmét. Mircea Geoană a főtitkári tisztségbe emelte, Victor Ponta pedig alaposan megjutalmazta az érdemeiért: kormányfő-helyettes, miniszter, ügyvezető elnök és a pártelnök helyettesítője lett.

Amíg vezető volt, Liviu Dragnea a személye és a PSD helyi vezetői iránti hűség alapján nevezett ki embereket magas állami tisztségekbe. A 2017 és 2019 közötti évek jelentik azt az időszakot, amikor a szakmai háttér és ismertség hiánya miatt érte bírálat a PSD-s kormányok minisztereit. Az volt a közös nevezőjük, Dragnea beleegyezésén túlmenően (amikor nem az ő javaslatai voltak), hogy az önéletrajz helyett valamelyik helyi kiskirály ajánlásával rendelkeztek. Eugen Orlando Teodorovici és Mihai Fifor voltak a kivételek, csak ők kerültek be úgy a kormányba, hogy nem álltak szoros kapcsolatban valamelyik helyi szervezettel. A Viorica Dăncilă által biztosított átmeneti időszakban mindketten a párt ritka levegőjű hierarchiájában is kaptak tisztségeket, de eltávolították őket, miután a helyi kiskirályok 2019 decemberében átvették a hatalmat.

Amikor a központból sugárzott ki a hatalom

A PSD-n belüli hatalom 2000-ig egyenlőtlenül oszlott meg a központ és – nagy ritkán – a helyi vezetők között. Az Iliescu–Năstase párosnak másfajta párton belüli előléptetési kritériumai voltak, kádernevelésen alapuló PSD-s elitet építve fel. Mircea Geoanát 2000-ben közvetlenül, alapszervezeti tevékenység nélkül, a washingtoni nagyköveti tisztségből hívták be a külügyminiszteri tisztségbe. Még Victor Pontát is, aki bukaresti ügyész és Adrian Năstase tanítványa volt egyetemi hallgatói időszakában, közvetlenül a PSD ifjúsági szervezetének élére ejtőernyőzték anélkül, hogy bármilyen kapcsolata lett volna a helyi szervezetekkel.

2000-ig másfajta profilú embereket vontak be a PSD vezetésébe.

Miron Mitrea országos szakszervezeti vezető volt azelőtt, hogy közvetlenül alelnökké, majd miniszterré vált volna, Dan Ioan Popescu, a Köztársasági Párt (PR), a Nemzeti Megmentési Front (FSN) egyik szatellitpártjának 1990-es alapítója volt egészen 1993-ig, amikor párt beolvadt a PSD-be, belőle pedig miniszter lett. Dan Mircea Popescu, a Ştefan Gheorghiu Akadémia, a vezetőképző kommunista iskola professzora volt, majd munkaügyi miniszter több PSD-s kormányban, vagy elnöki tanácsadó. Cristian Diaconescu, akit a 2000-es években közvetlenül államtitkárként és miniszterként vittek be a diplomáciába, Vasile Dâncu, aki választási felmérésekre szakosodott szociológus volt azelőtt, hogy tisztségeket kapott volna a PSD-ben és e párt kormányaiban.

A 2000-2001-es időszakban aztán olyan nevek voltak a meghatározók, mint Marian Oprişan, aki – bár 1992 óta vezette a PSD Vráncsa megyei szervezetét – országos szinten nem volt kiemelkedő figura. Csak a Năstase-kormány (2001–2004) alatti ügyeletei és a helyi sajtóval szembeni túlkapásai hívták fel rá a figyelmet. Hasonló volt a helyzet Nicolae Mischiével vagy Marian Vanghelievel.

* A PSD-t 2000 óta azzal vádolták, hogy a Liviu Dragnea által létrehozott és a sajtó által „PSD-s perselynek” nevezett Országos Helyi Fejlesztési Programon (PNDL) keresztül osztogatott közpénzekkel erősíti a helyi kiskirályai hatalmát. Korábban, 2002-ben közvetlenül is megvádolták a PSD-t, hogy az állami költségvetésből finanszírozza a párthoz tartozó polgármestereket és megyei tanácsi elnököket. Ez történt az akkori ellenzék által benyújtott és a Parlament által elutasított egyik indítvány esetében, melyben – többek között – ezt a finanszírozási módot a más pártok helyi választottainak átcsábítását szolgáló eszközként is elítélték.

Miért nem akarja a PSD a választási törvény módosítását?

Először is azért, mert a polgármesterek kétfordulós megválasztása hátrányos lenne a párt számára, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR–PLUS (Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.) erősödik a választói opciókban, a szociáldemokrata jelöltnek pedig kisebb választói bázisa lenne a második fordulóban.

Másodsorban azért sem, mert a megyei tanácsi elnökök tanácsosok általi és nem közvetlen megválasztása a jobbközép pártok – PNL, USR-PLUS, PMP, RMDSZ – szövetségéhez vezetne a PSD-s jelöltekkel szemben. Az olyan megyékben, mint Vrancea, Vasluui, Galac (Galaţi), ahol a PSD visszaesést könyvelt el a 2019-es választásokon, ezzel megváltozna a közigazgatási vezetés. E szemszögből kell nézni a PSD ellenállását az Orban-kormány azon szándékával szemben, hogy módosítsa a helyhatósági választásra vonatkozó törvényeket.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.