Higgadt elemzés arról a bizonyos kétszínű választási térképről. Lehet, hogy nem is olyan kék Erdély?
Az elnökválasztás első fordulóján leadott voksok statisztikai elemzése azt mutatja, hogy a látszat néha csal, de olyan valóságokra is fényt derít, melyeket még nem sikerült megfelelően megérteni.
A választás statisztikai eredményeiről készült néhány gyorselemzés, melyek kiemelték az első fordulóban leadott szavazatok pár jellemzőjét. Nevezetesen, kimutatták, hogy
mint ahogy azt a választás leegyszerűsített térképe mutatja, és hogy a két jelölt közötti különbség sok megyében kisebb, mind az egyik, mind a másik irányban (Dumitru Sandu). Más szociológusok határozottan támadták egy civilizációs törésvonal meglétét az erdélyiek és regátiak, illetve a diaszpórában és az itthon élők között (Vasile Dâncu). Egy másik elemzés a nemzedékek, illetve a falusi és urbánus környezet közötti rendkívül jól kirajzolódó különbségre világít rá. Ennek megfelelően a november 2-i választás egyik fontos jellegzetessége, a regionális szavazáson túlmenően, hogy a fiatalok és a városiak főleg Klaus Johannisra, míg a 40 év felettiek és a falun élők inkább Victor Pontára voksoltak (ld. Barbu Mateescu).
Valóban szükség van mindezekre az árnyalásokra, ami nem jelenti azt, hogy el kellene hallgatnunk a különbségeket. Igazából nem önmagában a különbség a gond, hanem az, ahogy azt magyarázzák és kihasználják, e téren pedig sok pártos visszaélés történhet. Az biztos, hogy a különbségeknek nem kellene okot vagy ürügyet adniuk a különféle szövetkezésekre, mint például az erdélyiek a regátiak ellen, a fiatalok az idősek ellen, vagy az egyetemi végzettségűek a hiányos képzettségűek ellen. Az ilyenfajta, Romániában rendszeresen megtörténő, polemikus kampányoktól félő Vasile Dâncu újabb pontosításoknak érzi szükségét: „Ezen kívül a leggyűlöltebb választói réteg maradt otthon a legnagyobb arányban, nem jött masszívan a baloldalra szavazni, ahogy azt egyes elemzőknél láttam. A 10 osztályt és szakiskolát végzetteknek csak 34 százaléka vett részt a választáson, és a 65 évnél idősebbnek csak 44 százaléka. A felsőbbrendűnek tartott többi kategória 50 százalékot meghaladó mozgósítási arányt mutatott, a felsőfokú végzettségűeknél még 71 százalékot is meghaladót.” A szociológus ügyel arra, hogy rámutasson, bár százalékosan nyert Erdélyben,
(1.700.000-t az 1.200.000-rel szemben).
A statisztika, tehát, a legszilárdabb elképzeléseinket is szertefoszlathatja. Máskor megerősíti azokat, holott önmagában képtelen megmagyarázni őket. Például azt, hogy 1996 óta a „jobboldal”-ra kisebb vagy nagyobb mértékben a fiatalok, a magasabb képzettségűek és a városiak szavaztak. A „baloldal”-t pedig inkább az idősek, a kevesebb osztállyal rendelkezők és falun élők választották. Ez az állandóan újraigazolt tény jórészt a doktrínai zavarokat is magyarázza, hiszen úgy tűnt, hogy az igazi törésvonal az ország modernizálásának diffúz óhaja és a szintén eklektikus tehetetlenségi erők, vagy konzervatív tendenciák között húzódott.
Nem véletlen, hogy a „jobboldal” legpenetránsabb informális szlogenje az utóbbi 10 évben állandóan az „Olyan országot akarunk, mint kint!” A „baloldal” legfrissebb szlogenje pedig a „Büszkék vagyunk a románságunkra!” És ugyanebből fakad a külföldi voksolással kapcsolatos példátlan izgatottság.
Valójában, ahogy arra Dumitru Sandu szociológus nagyon jól rámutatott, létezik egy egységes viselkedési modell, mely egyesíti a felsőfokú végzettségű városi fiatalokat és a külföldön élőket, végzettségüktől függetlenül. Ami őket összeköti, az nem a bizonyos közpolitikák (adók, segélyek, privatizációk, energetikai vagy környezetvédelmi politikák) melletti egyértelmű döntés, hanem a fentebbi szlogen által leírt eklektikus óhaj.
bár egyáltalán nem tartja elhanyagolhatónak a számtani értéküket –, hanem inkább az általuk megtestesített óhaj maximális mozgósításában. Vagy más szavakkal, ezekben a napokban a „jobboldal” központi üzenete: „Szavazzatok úgy, mint kint!”
A kérdés az, hogy ez a törésvonal valóban képes-e a román társadalom fejlődésének motorjává válni. Mindig megfeledkeznek arról, hogy a „kinti” országoknak megvan a maguk jobb- és baloldala, melyek nem nagyon hasonlítanak romániai megfelelőikre, és hogy társadalmaikat a befektetések hatékonysága és a szociális védelem szükségessége, az agresszív iparágak és a környezet megóvásának igénye, vagy a társadalmi haladáspártiság és konzervativizmus, stb. közötti saját feszültségeik mozgatják. A baloldal kommentátorai (pl. Costi Rogozanu) jogosan mutattak rá arra, hogy ez a választási kampány nem vitatott meg számos jelentős témát, elrejtve mind a valódi antagonizmusokat, mind a véleményazonosságokat is.
Bátorkodunk azt mondani, hogy ez a román választásokat meghatározó törésvonal nem igazán szerencsés körülmény. Ha a román társadalom komoly előrelépéseket szeretne tenni és valóban olyan akar lenni, mint „kint”, akkor végre fel kellene fedeznie, hogy mit jelent a bal- és a jobboldal, ki kellene lépnie a jelenlegi szinkretizmusból és ennek megfelelő politikákat kellene létrehoznia. Különben a figyelmeztetések ellenére az a veszély fenyegeti, hogy olyan természetellenes konfliktusokba zuhan, mint amilyen a gyermekek és szülők közötti.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.