// 2024. október 22., kedd // Elod
PSD

Harminc év múlva: Ceauşescu, az alapító

A dák-római kontinuitást nem sikerült bizonyítani. A csausiszta-posztdecembrista kontinuitást nem is kell, itt van előttünk. Bármennyire ijesztő, Ceauşescu, az Alapító köztünk van.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Nicolae Ceauşescu törekvése kozmogonikus volt: hivatásos forradalmárként és megbánást nem tanúsító kommunistaként az volt az álma, hogy világra segítse a szocialista nemzetet és az otthonául szolgáló Romániát. Nicolae Ceauşescu törekvése démiurgoszi volt: az volt az álma, hogy energián és utókoron keresztül azon uralkodók mellé kerülhet, akiket – sután – meghamisított a pártképek őrült világa. Nicolae Ceauşescu törekvése alapítói volt:

az volt az álma, hogy belevésse saját szavait és délibábjait a románok szimbolikus testébe.

Márpedig a sors teljesítette ezt a – csak látszólag meggondolatlan – törekvését. A szovjet megszállás traumájából és a deji (Gheorghe Gheorghiu-Dej kommunista vezetőről van szó – a szerk.) bűnből kirügyező román kommunizmus a ceauşizmusban érte el virágzását és maximális expanzióját. Nicolae Ceauşescu – úgy, ahogy egyetlen más vezetőnek sem sikerült a legújabb kori történelmünkben – létrehozott egy államot, egy népet és egy társadalmat: a kultúrától az intézményekig és a kollektív nosztalgiáig, az általa 1989 decemberében hátrahagyott Romániából semmi sem választható el a szellemétől. Azzal az életerővel, mellyel rombolt és azzal a dühhel, mellyel épített,

Nicolae Ceauşescu valóban Alapító, Prométheusz volt, aki felszabadította az energiákat, melyekből a szocialista Románia táplálkozott.

Az azóta eltelt harminc év elnéző volt építményeivel, árnyékuk rágvetül  arra a világra, melyet ő – grandiózusan – elképzelt magának. Románia Szocialista Köztársaság városai magukon viselik keze nyomát. A mára lepukkant tömbházakkal övezett sugárutak, melyek földszintjén a zálogházak a közösség testébe fúródó elszegényedést és promiszkuitást idézik fel, ezek a közösségi emlékezetek fölé és a lerombolt szeretet emléke fölé épített sugárutak, ezek a felcserélhető és gigantikus sugárutak, ezek a sztálinista monumentalitást és észak-koreai utálatosságot egyesítő sugárutak, ezek a jövő laboratórium-gyárai felé vezető sugárutak, ezek a sugárutak maga a haza, melyben a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat elkötelezetten és tudatosan építő új ember lakott.

 

 

Ő, az új ember az a teremtmény, akit a ceauşiszta rend a jövő téglájaként hátrahagy.

Ő, az új ember, egy elvetélt modernizálás tövéből kinőtt mutáns, ő, az új ember, világok között felfüggesztve és emlékezetétől megfosztva, ő, az új ember, a társadalmi homogenizálás és a demográfiai mérnökösködés gyümölcse, ő, az új ember, aki nem ismeri a múltat és nincs más jövője, csak az imposztorság iszonyatos középszerűsége, ő az igazi alapja ennek a harminc évnek, ő népesíti be a fészénés (FSN = Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) rezsimek hatalmi szintjeit, ő adja a kommunizmus utáni társadalomnak a kliensrendszer és cinkosság destruktív mohóságát,

ő Adrian Năstase, ő Liviu Dragnea, ő Viorica Dăncilă, ő van benne mindenben és mindenkiben.

 

 

Ceauşescu, az Alapító nemcsak a jövő talaját gyarmatosította, de a nemzeti sztálinizmus óriási tematikus élményparkjává vált múlt göröngyös területét is. A ceauşizmus biztosítja a mintát, melyben minden idegengyűlölő, autarkiás és őrült áramlat magára talál majd, a „Vatra Românească”-tól és Román Nemzeti Egységpárttól (PUNR) a mai virtuális világ dákopata és putyinista társulásaiig. Minden alkalommal, mikor a kortárs demagógia könnyekkel terhes hangon a szuverenitásától megfosztott, nyugati rabságban sínylődő Románia siralmas és lábbal tiport állapotára hivatkozik, egy másik hang tör a felszínre, annak a hangja, aki géta ködbe és középkori erdőkbe kapaszkodott fel, hogy saját zsarnokságát legitimálja.

Ceauşescu, az Alapító gyökeret eresztett Románia talajába,

melyből a frusztrációk, az ellenséges érzések, a demagógia, az etnokrata őrület, az autarkiás késztetések és az intézményesített korrupció rendje táplálkozik. A nyolcvanas évek haldokló nemzeti sztálinizmusa összehozza egymással a nacionalista terjengősséget és a politikai metasztázist: a Román Kommunista Párt (PCR) és a Securitate köré szervezett kapcsolati rendszer átlépi 1989 határvonalát és eljut egészen hozzánk. A ceauşizmus a fészénizmuson és a Szociáldemokrata Párton (PSD) keresztül fennmarad és magának a poszt-kommunizmusnak válik a modelljévé: három évtized után a pészédés imposztorság tanulatlan agresszivitása azokat az időszakokat idézi fel, amikor a pártaktivisták uralkodtak a szocialista rabszolganemzet felett. Ceauşescu, az Alapító köztünk van.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.