Ha a románoknak kell Moldova, a székelyek miért ne kérhetnék az autonómiát?
Sabina Fati írása helyenként billeg, de de ott rejlik benne a kérdés.
A Magyarország és Románia között a kapcsolatok sohasem voltak törésmentesek. Egyrészt azért, mert nem került sor valódi történelmi megbékélésre, másrészt pedig mindkét ország politikusai rendszeresen felhasználják a nacionalista retorikát választási célokra. A romániai magyarok bármilyen gesztusát továbbra is irredentának fogják értelmezni, amíg az Orbán Viktor által vezetett kormány az ellenséges légkört fenntartók malmára hajtja a vizet.
Magyarország kormányfője, Orbán Viktor által a Facebookon közzétett fényképek „történelmi jelképeket” ábrázolnak, állítja sajtóirodájának főnöke, miután a bukaresti Külügyminisztérium keményen válaszolt erre a gesztusra. A magyar kormányfő több fényképet is közzétett Facebook-oldalán a tusnádfürdői nyári egyetemről, arról az évente megrendezett eseményről, melyen a budapesti hivatalosságok a romániai magyar közösség képviselőivel és a nagyközönséggel találkoznak. Minden alkalommal meghívják a román vezetőket is, akik az utóbbi időben elutasítják a részvételt.
Az Orbán Viktor által kiválasztott fényképek
között olyanok is vannak, melyeken régi és új kitűzők láthatók Székelyföld, vagy akár az első világháború előtti Nagy-Magyarország térképével is.
Erdély, annak ellenére, hogy mindig is zömmel románajkúak lakták (tessék? – a szerk.), 1918-ig az Osztrák-Magyar Birodalom része volt és a budapesti hatóságok igazgatták. Ez történelmi tény, amit a trianoni szerződés (1920) változtatott meg és amire nosztalgiával gondolnak a magyar elit egyes képviselői, főleg, hogy Románia nyugati részében még mindig több mint egymillió magyar él. Erdély lakosságának több mint 15 százalékát magyarok alkotják. A budapesti kormány nem követelheti Erdélyt, ám
támogatja a székelyföldi magyarok autonómiáját,
mert a Hargita, Kovászna és Maros megyékből álló térségben összpontosul a magyarajkúak zöme. Az ellenzékben lévő Jobbikos szélsőségesek Nagy-Magyarország mellett folytatnak propagandát, fiókszervezeteik vannak Erdélyben, ám nehezen hihető, hogy képesek lennének destabilizálni ezt a történelmi tartományt.
A román Külügyminisztérium úgy véli, hogy a magyar kormányfő gesztusa, „revizionista jelképek” közzététele nem segíti a román–magyar kapcsolatok „hatékonyabbá tételét”, mert ezzel megsértette a két állam által 1996-ban aláírt kétoldalú szerződést, valamint a Románia és Magyarország közötti együttműködésről és stratégiai partnerségről szóló 2002-es nyilatkozatot.
Ez kiegyensúlyozatlan válasz, ha azt nézzük, hogy
milyen propagandát folytat Románia szinte hivatalosan
Moldova Köztársasággal szemben. Románia voltaképpen azért fogadta el, hogy a hazai magyarok szavazhassanak a magyarországi választásokon, hogy a Moldova Köztársaságban élő románok is megtehessék ugyanezt a romániai választásokon.
A Bukarestben és Budapesten elfogadhatónak tartott demokratikus „újítások” szélesre tárják a kapukat az irredenta diskurzusok és kisiklások fele mutató választási játékok előtt.
Fotó: ziare.com
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták
Jó tempóban halad az autópálya építése Maros megyében és a Lőrincfalva-Ákosfalva-Nyárádszereda szakaszon egyre több, a gépkocsiforgalmat érintő változásra lehet számítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
