Sabina Fati írása helyenként billeg, de de ott rejlik benne a kérdés.
A Magyarország és Románia között a kapcsolatok sohasem voltak törésmentesek. Egyrészt azért, mert nem került sor valódi történelmi megbékélésre, másrészt pedig mindkét ország politikusai rendszeresen felhasználják a nacionalista retorikát választási célokra. A romániai magyarok bármilyen gesztusát továbbra is irredentának fogják értelmezni, amíg az Orbán Viktor által vezetett kormány az ellenséges légkört fenntartók malmára hajtja a vizet.
Magyarország kormányfője, Orbán Viktor által a Facebookon közzétett fényképek „történelmi jelképeket” ábrázolnak, állítja sajtóirodájának főnöke, miután a bukaresti Külügyminisztérium keményen válaszolt erre a gesztusra. A magyar kormányfő több fényképet is közzétett Facebook-oldalán a tusnádfürdői nyári egyetemről, arról az évente megrendezett eseményről, melyen a budapesti hivatalosságok a romániai magyar közösség képviselőivel és a nagyközönséggel találkoznak. Minden alkalommal meghívják a román vezetőket is, akik az utóbbi időben elutasítják a részvételt.
között olyanok is vannak, melyeken régi és új kitűzők láthatók Székelyföld, vagy akár az első világháború előtti Nagy-Magyarország térképével is.
Erdély, annak ellenére, hogy mindig is zömmel románajkúak lakták (tessék? – a szerk.), 1918-ig az Osztrák-Magyar Birodalom része volt és a budapesti hatóságok igazgatták. Ez történelmi tény, amit a trianoni szerződés (1920) változtatott meg és amire nosztalgiával gondolnak a magyar elit egyes képviselői, főleg, hogy Románia nyugati részében még mindig több mint egymillió magyar él. Erdély lakosságának több mint 15 százalékát magyarok alkotják. A budapesti kormány nem követelheti Erdélyt, ám
mert a Hargita, Kovászna és Maros megyékből álló térségben összpontosul a magyarajkúak zöme. Az ellenzékben lévő Jobbikos szélsőségesek Nagy-Magyarország mellett folytatnak propagandát, fiókszervezeteik vannak Erdélyben, ám nehezen hihető, hogy képesek lennének destabilizálni ezt a történelmi tartományt.
A román Külügyminisztérium úgy véli, hogy a magyar kormányfő gesztusa, „revizionista jelképek” közzététele nem segíti a román–magyar kapcsolatok „hatékonyabbá tételét”, mert ezzel megsértette a két állam által 1996-ban aláírt kétoldalú szerződést, valamint a Románia és Magyarország közötti együttműködésről és stratégiai partnerségről szóló 2002-es nyilatkozatot.
Ez kiegyensúlyozatlan válasz, ha azt nézzük, hogy
Moldova Köztársasággal szemben. Románia voltaképpen azért fogadta el, hogy a hazai magyarok szavazhassanak a magyarországi választásokon, hogy a Moldova Köztársaságban élő románok is megtehessék ugyanezt a romániai választásokon.
A Bukarestben és Budapesten elfogadhatónak tartott demokratikus „újítások” szélesre tárják a kapukat az irredenta diskurzusok és kisiklások fele mutató választási játékok előtt.
Fotó: ziare.com
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.