Romániában romáznak. Zsidóznak. Bozgoroznak. Buziznak. Ejha!
Romániában a kisebbségek – roma, zsidó, magyar, de a szexuálisak is – a gyűlöletbeszéd fő célpontjai, aminek főleg újságírók, politikusok és a közhatóságok képviselői adnak hangot, derül ki egy csütörtökön ismertetett tanulmányból.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem kutatói által a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (FDSC) megrendelésére készített Gyűlöletbeszéd Romániában című tanulmány rámutat arra, hogy miközben európai szinten egyre nagyobb aggodalommal figyelik a közéletben terjedő intoleráns megnyilvánulásokat, egyre nagyobb nyilvánosságot kap a gyűlöletbeszéd.
„Az európai térségben bekövetkezett legutóbbi fejlemények a roma kisebbséget, a szexuális kisebbségeket (az LGBT-közösséget) és a bevándorlókat helyezik a gyűlöletbeszéd középpontjába. Az ezen csoportok ellen irányuló retorika mind a hagyományos és online médiában, mind a közösségi hálózatok szintjén is megtalálható. Európai szinten a gyűlöletbeszéd használói között a szélsőséges pártokat, mozgalmakat és személyeket, valamint a jelentős nyilvánossággal rendelkező politikusokat lehet megemlíteni”, áll a Bukaresten bemutatott tanulmányban.
A BBTE-t képviselő Daniela Angi megjegyezte, Romániában a gyűlöletbeszéd az etnikai (romák, zsidók, magyarok) és a szexuális (LGBT-személyek) kisebbségek ellen irányul.
Rámutatott arra, hogy számos forrás a roma kisebbséget említi a romániai gyűlöletbeszéd fő célpontjaként és tendencia, hogy továbbra is áldozata marad a rágalmazó nyelvezetnek.
A gyűlöletbeszédet alkalmazók másik célpontja a zsidó kisebbség, tekintettel arra, hogy a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) által a romániai zsidó közösség különféle NKSZ-ei által biztosított információk alapján készített egyik jelentése szerint, a Holokausztot továbbra is tagadó és antiszemita viselkedésekre uszító neonáci szervezetek megléte képezi az egyik legsürgetőbb gondot.
Ami a magyar etnikai kisebbségre vonatkozó diskurzust illeti, a tanulmány megállapítja, hogy velük szemben a gyűlöletbeszéd csökkenése tapasztalható, de ez nem jelenti a jelenség eltűnését.
A szexuális kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszédre utalva Daniela Angi rámutatott arra, hogy Romániában az tapasztalható, hogy a valóságosnál jóval kisebb mértékben jelentik az ezzel a közösséggel szembeni gyűlöletbeszédi eseteket.
„Általánosságban a gyűlöletbeszédet a napi politikai eseményekkel kapcsolatos közbeszéd agresszivitásának növekedése erősíti. (…) A gyűlöletbeszéd kérdése egy egyre virulensebb és agresszívebb közéletben válik láthatóvá, ahol közéleti személyiségek, polgárok, hivatásos médiaemberek és hivatalosságok programszerűen bátorítanak és folytatnak diszkriminatív szóbeli – és nem csak – megnyilvánulásokat bizonyos etnikai csoportok ellen, melyek gyakran a bűnbak szerepét játsszák az általános társadalmi–politikai gondok miatt. Az ezt alkalmazók közül sokan szokványos emberek, akik nem feltétlenül az ezeket a hozzáállásokat támogató szervezetekhez tartozásuk miatt válnak ilyenfajta diskurzus használóivá, hanem saját meggyőződésből, hitből és a másnak tartott csoportokkal szembeni intolerancia miatt”, áll a tanulmányban.
Az Európai Bizottság romániai képviselője, Angela Filote ezzel az aspektussal kapcsolatosan azt mondja, hogy a nyolcévnyi külföldi tartózkodása után azt tapasztalta, hogy a romániai médiában a gyűlöletbeszéd „virulenciája és vehemenciája sokkal nagyobb”.
Megjegyezte, ennek a bűnbakkeresés iránti igény lehet az egyik magyarázata, ami a nehéz, válságos időkben szokott felmerülni.
„Most arról beszélnek, hogy kezdünk kikerülni a válságból és csak remélni tudom, hogy a közbeszédben is a helyzet normalizálódásának leszünk a tanúi”, mondta még Angela Filote.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, Asztalos Csaba a tanulmány bemutatása kapcsán kijelentette, hogy a gyűlöletbeszéd az etnikai és a szexuális kisebbségeken kívül a sérült személyekre is vonatkozik, hozzátéve, hogy választási években erőszakosabbá válik a közbeszéd.
Asztalos elmondta még, hogy azt szeretné, ha a román társadalom elérné azt a fejlettségi szintet, amikor a társadalom bünteti meg azt, aki gyűlöletbeszédet alkalmaz.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.