// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Gazdagok és szegények

// HIRDETÉS

Hát ez a helyzet ma Romániában. A lóvé egyes helyeken ömlik, máshol meg csepeg. Nem igazság! De igaz!

A gazdasági mutatók egyre nagyobb regionális különbségeket mutatnak, melyek gyakorlatilag két, más-más valóságot mutató Románia megjelenéséhez vezetnek. Miközben Vaslui, Botoşani és Teleorman megyék az életben maradás szélén vergődnek, a főváros, Temes, Brassó, Konstanca és Szeben az ipar fejlődése alapján virágoznak.

A román gazdaság polarizálódása elérte csúcsát: Vaslui, Botoşani, Teleorman, Neamţ és Mehedinţi 20.000 lejnél kisebb egy főre eső GDP-t generálnak, ami a leggazdagabb megyék, Temes, Brassó, Konstanca, Szeben és Argeş által elért fele. Bukaresten és Ilfovban az egy főre jutó GDP több mint 76.000 lej.

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója nemrég rámutatott arra, hogy Románia csak azután léphet majd be az euró-övezetbe, hogy legalább egy autópálya átszeli a Kárpátokat, más térségek fejlődését is lehetővé téve, nemcsak néhány enklávéét, ahova a külföldi befektetések összpontosultak, Bukarest ugyanis kész áttérni az euróra, de lehúzza a „Las Fierbinţi”. „Amikor valaki a gazdaságot elemzi, a jövedelem termelését és eloszlását nézi. Az a tény, hogy Romániában az eloszlás többé vagy kevésbé polarizált, hogy Románia polarizáltan, néhány enklávéban fejlődik, főleg ott, ahol közvetlen külföldi befektetések vannak, Bukarestben, Konstancán, Craiovában, Piteşti-en, néhány erdélyi térségben, teljesen mással van összefüggésben, nem egy gazdasági növekedéshez kötődő aggregált mutatóval”, mondta Isărescu.

Az Adevărul készített egy átvilágítást, mely számokkal támasztja alá a BNR-kormányzó szavait. Romániának tavaly 628,6 milliárd lejes GDP-je volt, ami 3,5 százalékkal nagyobb mint 2012-ben, de ennek ötödét egyedül Bukarest generálta, egy másik ötödét pedig Temes, Constanţa, Brassó, Prahova és Kolozs. Ennek ellenpólusán Románia legszegényebb megyéi – Kovászna, Mehedinți, Tulcea, Szilágy és Vaslui – az ország GDP-jének alig 4 százalékát termelik.

Bukarest-Ilfov felkészült az euró-övezetre

Ha a Bukarest-Ilfov övezet fejlettségi fokát vennénk számításba, akkor azt mondhatnánk, hogy Románia felkészült az euró-övezetbe való belépésre. A fővárosban az egy főre jutó GDP több mint 84.000 lej, ami az országos átlag csaknem háromszorosa. A nettó átlagbér megközelíti a havi 2.400 lejt, ami 50 százalékkal több az országos átlagnál, míg a munkanélküliségi ráta kevéssel haladja meg a 2 százalékot. Ezt pedig az magyarázza, hogy a Bukarestben bejegyzett cégek generálják a romániai cégek teljes árbevételének több mint harmadát és nagyjából ugyanekkora az összes alkalmazott közül általuk foglalkoztatott személyek aránya is. A Romániában tevékenykedő legnagyobb multinacionális cégek székhelye a fővárosban van. Például a 2012-ig az ország legnagyobb cégének számító, 4 milliárd eurót meghaladó árbevételű OMV Petrom központja is Bukaresten van. Ugyanez érvényes a távközlési óriásokra, az Orange-ra, a Vodafone-ra és a Cosmotera is.

Az ipar a növekedés fő motorja

Bukarestet Temes megye követi az egy főre jutó GDP terén, amely itt 47.670 lej. A nettó átlagbér itt csaknem 1.700 lej, a munkanélküliségi ráta pedig alig 1,5 százalékos.

Temes megyében nagyjából 6.100 külföldi cég tevékenykedik, ez a megye vonzza a legtöbb külföldi befektetőt. Mindezt a határ melletti elhelyezkedés eredményezte, mert a megye nyugat felé nyitott kapunak számít. Sok külföldi az olcsó munkaerő miatt Temes megyét választotta a termelési egységei megnyitására, különösen a gépkocsi-alkatrészek terén, mint például a Continental, a Delphi Packard, vagy a TRW Automotive.

A 43.000 lejes egy főre eső GDP-vel rendelkező Brassó megye is nagyrészt a külföldiek által a gépkocsi-alkatrészeket termelő egységekbe történt befektetéseknek köszönhetően fejlődik. Az olyan cégeknek, mint a Schaeffler, a Preh vagy a Quin, egyenként több mint 400 alkalmazottjuk van. Brassó megyében több mint 20.000 cég van bejegyezve, a nettó átlagbér pedig meghaladja a havi 1.550 lejt. Románia „szívé”-ben a Selgros Cash&Carry a legnagyobb cég, több mint 4.000 alkalmazottal.

Konstancát stratégiai elhelyezkedése segíti

A 40.000 lejes egy főre eső GDP-vel rendelkező Konstanca megye a Fekete-tenger melletti stratégiai elhelyezkedése miatt került a román és külföldi befektetők célkeresztjébe. Az utóbbi években Konstanca megye vonzó befektetési övezetté vált a hajógyártás, az olaj- és gázkitermelés, a megújuló forrásokból történő energiatermelés vagy a mezőgazdaság számára. A megye legnagyobb cége, mely a rangsort nagy előnnyel vezeti, a Rompetrol Rafinare a legnagyobb és az egyetlen közvetlen fekete-tengeri kijárattal rendelkező romániai finomító. Itt a nettó átlagbér havi 1.500 lej, a munkanélküliség pedig kevéssel meghaladja a 3 százalékot.

A csaknem 38.000 lejes egy főre eső GDP-vel rendelkező Szeben megye szintén azok közé a megyék közé tartozik, melyek az utóbbi években a gépkocsi-alkatrészek iparában történt jelentős külföldi befektetéseknek köszönhetően fejlődött jelentősen. A Continental Automotive System-nek, például, a múlt év végén csaknem 2.400 alkalmazottja volt Szeben megyében, idén pedig az itteni tevékenysége bővítését jelentette be. Szeben megyében havi 1.510 lej a nettó átlagbér.

Szebent Argeș megye követi, ahol az egy főre jutó GDP kevéssel több, mint 35.000 euró, és itt tevékenykedik Románia legnagyobb cége és egyben legnagyobb exportőre – a Dacia. Az autógyártó 2013-ben lett honi szinten a legnagyobb cég, miután a 18,4 milliárd lejes (4.16 milliárd eurós) árbevételével maga mögé utasította az OMV Petrom-ot. Sok befektető azért érkezett Argeșbe, hogy alkatrészeket szállítson a mioveni-i gyárnak és közelebb legyen hozzá. A Daciának 40 beszállítója van a megyében. A megye 20 legnagyobb cégéből 12 az autóiparban vagy a gépkocsi-alkatrészeket gyártó iparban tevékenykedik és a Dacia beszállítói közé tartozik, írja a Ziarul Financiar.

Egy Piteşti és Nagyszeben között, az Olt völgyében húzódó autópálya hiánya 60 eurós többletköltséget okoz a Daciának minden egyes exportra szállított gépkocsi esetében. Argeșben a nettó átlagbér csaknem 1.650 lej, de a munkanélküliségi ráta majdnem 5,5 százalékos, meghaladva az országos átlagot.

A fejlett romániai megyék közé tartozik még Gorj, ahol az Olténia Energetikai Komplexum működik, Fehér (masszív autóalkatrész-gyártási befektetésekkel), Arad és Kolozs.

A halott megyék

Az ellentétes póluson, a csaknem teljesen gazdasági tevékenység nélküli, magas munkanélküli rátával rendelkező és elszegényedett lakosságú megyék között van Vaslui, Botoșani, Teleorman, Neamț és Mehedinți. Vasluiban, az ország legkisebb, 14.640 lejes egy főre jutó GDP-jű és legmagasabb, 10,43 százalékos munkanélküli rátával rendelkező megyében a fiatalok többsége a túlélés érdekében külföldre ment. A havi nettó átlagbér itt nem haladja meg az 1.200 lejt, a megye legnagyobb vállalkozásai pedig a mezőgazdaságban tevékenykednek.

A szegénységi pólusként ismert Botoșani kevéssel több, mint 16.000 lejes egy főre jutó GDP-t generál és főleg a Spanyolországban vagy Olaszországban dolgozó románok által hazaküldött pénzből él. Itt csak minden nyolcadik lakosnak van munkája, míg a nyugdíjasok száma 50 százalékkal magasabb mint az alkalmazottaké. A nettó átlagbér csak 1.185 lej havonta, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékos.

Ezeken kívül Románia halott gazdaságai közé tartozik még Teleorman, Neamț és Mehedinți megye, 20.000 lejnél kisebb egy főre jutó GDP-vel és az átlagot meghaladó munkanélküliségi rátával, havi 1.300 lejnél kisebb nettó átlagbérrel és nem létező iparral.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS