Amikor a magukat demokratáknak nevezők magasról tesznek a valóságra.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nagyon érdekes figurák a (lehetőség szerint „liberális”) demokrácia lángoló hívei, akik viszont a legkisebb megértést, tiszteletet vagy türelmet sem tanúsítják a következők iránt:
a. a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusok és folyamatok;
b. a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliák;
c. a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményei.
el kellene fogadniuk a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusokat és folyamatokat.
Addig a pontig demokraták, amíg el kellene fogadniuk a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliákat.
Addig a pontig demokraták, amíg el kellene fogadniuk a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményeit.
Az a benyomás, hogy a propagandaközpont által előírt vonalat követő politikai jelenség kommentátorainak többsége, amikor „demokráciát” mond, akkor a normatív eszményük szintjén semmi mást NEM tart szem előtt, mint egy teljesen más, menedzserizmusnak nevezett rendszert (vagy annak episztokratikus-technokratikus-elitista árnyalatú formáját).
Nem ítélem el őket. Ez az ő döntésük és örömmel elemzem és értékelem azt vita keretében, velük együtt. De a vitához és egymás megértéséhez szükség van egy minimális koherenciára. Azért, hogy tudjuk, miről beszélünk.
Teljesen észbontó: lehetetlen tisztességes vitát folytatni mindaddig, amíg ők azt hazudják nekünk (vagy saját maguknak), hogy ők egy „demokráciának” nevezett valamit védelmeznek, vagy bármi közük lenne a demokrácia elveihez és értékeihez.
Miben különböznek az érveik a fasiszták vagy a kommunisták érveitől, akik a 30-as években a következők miatt bírálták a demokráciát:
a. a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusok és folyamatok;
b. a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliák;
c. a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményei.
Egyértelműen megmondtam: amennyire bármilyen doktrína artikulálható a gesztikulálásuk és grimaszaik mögött, ők Menedzseristák. De mégis: mi választja el a demokrácia és eredményei menedzserista bírálatát a demokrácia más álláspontokról történő bírálatától? Képesek vagyunk érveken alapuló vitára?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Közben Kazahsztán újraindította a kőolaj szállítását azon a terminálon, ahonnan Románia olajszükségletének nagyobbik részét kapja. És Románia kiutasított egy orosz diplomatát az utóbbi napok drónincidensei miatt.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
Az idei Tusványos talán legbarátságosabb estéjén már érezni lehetett, hogy közeleg a búcsú, de a nagyszínpad előtti hangulaton ennek nyoma sem látszott.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?