// 2024. október 22., kedd // Elod
Nostratfordamus

És igaza van a Stratfornak: Oroszország tényleg szétesik!

Utánajártak a Stratfordnak. És tényleg jobban jósol, mint Nostradamus. Kárpátalja hamarosan visszatér?

Sok olvasó számára túlzásnak tűnhet az amerikai Stratfor elemzőügynökség azon vélekedése, hogy Oroszország az elkövetkező 10 évben felbomlik, és Moszkva elveszíti ellenőrzését periférikus területei felett.

Először is meg kellene néznünk a Stratfor más múltbéli stratégiai előrejelzéseit, illetve azt, hogy mennyire jöttek be. A Stratfor 2010-ben azt jósolta,

hogy 2020-ra ellenőrzés alá vonják az iráni nukleáris válságot,

vagy úgy, hogy elszigetelik Iránt, vagy a jelenlegi, illetve a jövőbeni rezsimmel kötött megállapodással. A Stratfor azt állította, hogy Irán korlátozottan tud majd jelentős nukleáris hatalommá válni, mert nem áll mögötte elég erő ahhoz, hogy a közvetlen szomszédságán túlmenően fontos játékossá válhasson. 2015-ben megállapíthatjuk, hogy ez a jóslat teljesült.

A Stratfor szintén 2010-ben úgy vélte, a politikai rendszerek változatossága és a demográfiai gondok

nagy nyomás alá helyezik az Európai Unió intézményeit –

és bár ezek az intézmények túl fogják élni a válságot, nem lesznek képesek hatékonyan működni. „Az lesz a fő tendencia, hogy a multinacionális megoldásoktól elmozdulnak a széttartó gazdasági, társadalmi és kulturális erők által befolyásolt nacionalizmus erősödése felé. Az Európai Uniót felépítő elitek növekvő nyomásnak lesznek kitéve az állampolgárok részéről. Európát a gazdasági értékek és a kulturális stabilitás közötti feszültségek fogják meghatározni. Következésképpen az Európán belüli kapcsolatok egyre instabilabbá és kiszámíthatatlanabbakká válnak.” A Stratfor öt évvel ezelőtti leírása tökéletesen ráillik az Európai Unió jelenlegi képére.

És ezzel elérünk a Stratfor Oroszországra vonatkozó 2010-es előrejelzéséhez, melyben azt állította, hogy „a következő években megpróbálja majd bebiztosítani magát az őt hátrányosan érintő demográfiai hanyatlással szemben. Ezzel kapcsolatosan megpróbálja majd a nyersanyagok exportján alapuló gazdasági mechanizmusát a végtermékek kivitele felé irányítani. Oroszország ezen kívül megpróbálja majd a volt szovjet köztársaságokat egy olyan koherens entitás keretében újra ellenőrzése alá vonni, mellyel elodázhatja demográfiai gondjait, kibővítheti piacát és újra bekebelezhet bizonyos ütközőövezeteket. Oroszország akciói félelmet fognak kelteni szomszédaiban, mind nemzetbiztonsági, mind gazdasági szempontból”. A Stratfor 2010-ben azt jósolta, hogy

a közép-európai államok lesznek Oroszország célpontjai.

Öt évvel később ez a stratégiai jóslat is nagymértékben beigazolódott.

Természetesen a Stratfor öt évvel ezelőtt nem látta előre a mai ukrajnai háborút. Nem is tudta volna. Az ilyenfajta előrejelzések olyan elemzéseken alapulnak, melyek a bizonyos régiókon belüli fő tendenciákat veszik figyelembe, a különféle meglévő erők kapcsolatait és kölcsönös egymásra hatásait. A stratégiai előrejelzések azt mutatják, hogy milyen irányban haladnak az események, de nem láthatják előre a hirtelen bekövetkező ütemváltásokat, vagy a menet közben bekövetkező baleseteket.

A Stratfor a következő tíz évre azt jelzi előre, hogy elindul az a folyamat, melynek következtében csökken Moszkva hatalma az Orosz Föderációt alkotó régiók felett. Más szóval, a Stratfor elemzői nem bíznak Moszkva azon erőfeszítéseinek sikerében, melyekkel egy politikai és gazdasági multinacionális struktúrát akarnak létrehozni. Bár Oroszország az Eurázsiai Unió létrehozásával dicsekszik, a valóság továbbra is ellentmond a kamerák előtt aláírt szerződéseknek.

Moszkva Eurázsiai Uniója nem rendelkezik szilárd alappal, életképes gazdasági kapcsolatok együttesével.

Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán nem tudják megismételni az Európai Unió folyamatát – itt a struktúrák gyorsított, politikai utasításra történő létrehozásáról van szó. Meddig lesz képes Oroszország fedezni az ebből a társulásból fakadó veszteségeket? Bármennyire is igyekszik a média sebezhetetlennek bemutatni Vlagyimir Putyint, egy adott pillanatban mégis akadnak majd olyan magas rangú orosz hivatalosságok, akik hangosan is felteszik majd a kérdést, hogy miért az oroszok pénzéből kellene támogatni az egyes idegen térségek gazdasági reintegrációjára irányuló lépéseket. És még ha ezeket a hangokat erővel el is lehet hallgattatni, a valóság továbbra is ellentmond majd a politikai vágyaknak: Oroszország máris azzal szembesül, hogy jelentősen csökkent a nyersanyagok exportjából származó jövedelem.

A Stratfor előrejelzései nem tűpontosak, csak általános tendenciákat jeleznek a jelenlegi adatok alapján. Ezek az adatok pedig azt mutatják, hogy a moszkvai központi hatalom tényleg a szakadékba taszítja az Orosz Föderációt.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.