Valamiféle keverék? Talán mégsem.
Azt tudjuk, hogy miféle a magyar. Azt is, hogy miféle a román. De mit jelent az, hogy romániai magyar? Egy székelyföldi magyar lánytól Bukarestben megkérdezték: otthon forinttal fizet-e. Ez a történet azt mutatja, hogy nem mindenki tudja, mifélék a romániai magyarok. Egy külföldi számára ez még ködösebb. Az alábbiakban ezt próbálja tisztázni Szabó Csaba.
Ezt a kérdést gyakran felteszik, amikor külföldön járok, néha egyetemi hallgatók, de – meglepő módon – néha értelmiségiek is. Ez, természetesen, azt jelenti, hogy fogalmuk sincs Európa történelméről, és ahelyett, hogy kicsit elmélyednének az Öreg Kontinens társadalmi és történelmi tényeiben, csak az amerikaiakra mutogatnak ujjal, mert nem ismerik történelmünket és földrajzunkat. De vajon mi ismerjük-e?
Tehát: romániai magyar. Miféle szerzet ez? Egyetlen rövid szóval is válaszolhatnám: erdélyi/transzszilván! De ez szintén nem lenne helyes. Először is azért, mert Erdély problémás fogalom. Hosszú, több mint ezer éves történelme során számos, eltérő földrajzi meghatározása volt (Itt most a társadalmi-történelmi fogalom történelméről van szó, mert a térségnek, természetesen, sokkal régebbi múltja van.) Másodsorban azért, mert a „modern” Erdélyben, vagyis a Románia területén levő teljes kárpáti medencében nemcsak magyarok élnek! A románok vannak többségben, ők adják a lakosság 80 százalékát, de vannak még jelentős számú etnikai és kulturális csoportok, mindegyik saját identitással: romák, németek – svábok és szászok –, örmények, zsidók, törökök, szerbek, horvátok, szlovákok, lengyelek, ukránok, és így tovább. Harmadsorban azért, mert Erdélyen kívül is vannak magyarok, bár jóval kevesebben, mint a 30-as években, amikor Bukarestet tartották a „második legnagyobb magyar városnak”. Tehát a helyzet bonyolultabbnak tűnik, mint amilyen valójában. De legalább próbáljuk meg.
Egy romániai magyar Románia olyan állampolgára (vagy Magyarországé, újabban kettős állampolgárságunk is lehet), akinek magyar az anyanyelve. Ezt használja otthon, a barátaival, az elemiben, a középiskolában, akár még az egyetemen is. A legtöbb esetben románul is beszél, használja az állam hivatalos nyelvét. (Egyes esetekben az idősebb nemzedékeknek gondjuk van a román nyelvvel). Ez az egyén par excellence magyarnak nevezi magát. Igen, jól értették,
Az identitás nagyon egyszerű dolog: ki vagy, minek nevezed magad kulturális emberi lényként? Erre a kérdésre egyszerűen válaszolunk: romániai magyar (vagy erdélyi, ha az ország ezen szegletéből származunk).
Számunkra az állampolgárság és a nemzetiség, a jogi irodalomban és az angolszász vagy francia kulturális hagyományban egyenlő fogalmak, teljesen különböző értelemmel rendelkeznek. Az állampolgárság egy jogi és alkotmányos státusszal rendelkező kifejezés, míg a nemzetiség sokkal inkább egy kulturális, az identitáshoz közeli fogalom. Ilyen értelemben Románia magyar nemzetiségű állampolgárai vagyunk.
Ez nem annyira furcsa és egyedi – vagy problémás –, ahogy azt sok román és egyes külföldiek hiszik. Kiterjedt és terhes történelmének következtében Európa tele van etnikai és kulturális kisebbségekkel, és nagy benne az identitások keveredése. Sok esetben saját autonóm területtel, vagy identitásukat és kulturális örökségüket védelmező különleges törvényekkel rendelkeznek. A romániai magyarok – legalábbis egy részük, a kompakt övezetben élő székelyek – még nem rendelkeznek területi autonómiával. Egy személynek, természetesen, több identitása is lehet. A szürkének nagyon sok árnyalata van.
Egy másik kérdés, amit a külföldiek fel szoktak tenni nekem: mit keresnek a magyarok Romániában? A válasz: Olvass, kérlek, egy kis történelmet.
De spóroljunk egy kicsit az idővel. A magyarok a IX. században érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol 1920-ig ők birtokolták a politikai és közigazgatási hatalmat. (Másrészt számos magyar paraszt, kézműves és – később – munkás is volt. Például, Ladó Árpád-Gellért történész szerint az 1848-as forradalom előtt „az erdélyi magyarság legnagyobb számú rétegét a vármegyék jobbágyai képezték” – lásd itt – a szerz.) Ez több mint egy évezredes jelenlétet és kulturális örökséget jelent. Ennek ellenére Erdélyben már a XVII. században kisebbségbe kerültek – a román népesség került többségbe. Nagy különbség van a diaszpórában élő kisebbségek, az újdonsült bevándorlók és a történelmi kisebbségek között. Ezt még érdemes megtanulni.
Ennek ellenére a romániai románok és magyarok közötti különbségeket a politika és a korrupt média mélyíti. Az az igazság, hogy az Erdélyben született románok jó barátok a magyarokkal. Ezerévnyi közös történelmen, hasonló énekeken, meséken és népi babonákon, ruházatban és díszítésben hasonló népművészeti elemeken osztozunk, sok szót adtunk át egymásnak és számos vegyes család létezik.
Azt szeretném, ha nemcsak a román politikusok, hanem az Erdélybe, Európa ezen csodálatos részébe látogató turisták is megértenék, hogy a fenébe lehet Romániában néha ugyanazt a nyelvet hallani, mint Budapesten!
A bevezetőt írta: Sever Ioan Miu (MaghiaRomânia). Szabó Csaba a Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.
Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
Amíg a magukat bölcsnek nevező elöljárók semmibe veszik az általuk irányított város adófizető polgárait, nem jobbak a történelem nagy ostobáinál. Esetleg kisebbek.
Nagytestű juhászkutyák támadtak rá egy férfira és nyolchónapos kutyájára a csíksomlyói domboldalban vasárnap délután.
Ötven kilométer hosszú lesz és csaknem egymilliárd euróba kerülhet a Brassó és Fogaras között tervezett új autópálya. Az A13-as Brassó megyei autópálya-szakaszán 120 kilométer/órás maximális sebességgel lehet majd haladni.
A pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia Egyesület szerint a következő tizenkét hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.