A román kormányfő egyforma kapcsolatokat akar a Kelettel és a Nyugattal is, hogy Romániát a nyugatiak többé ne vonhassák felelősségre az igazságszolgáltatási kisiklások miatt, de ugyanakkor a keleti partnerek révén továbbra is biztosíthasson pénzes ügyleteket a politikai klientúrája számára – írja a România liberă román országos napilap publicistája.
A Victor Ponta által a Románia jövője számára javasolt külpolitikai mérleg pártja dilemmás hagyományának része, mely éveken keresztül gyakorolta ezt a megoldást abban az időszakban, amikor az ország szürkére satírozva szerepelt a geopolitikai térképeken, egyaránt számítva a Nyugat és a Kelet perifériájának. Az Oroszország Hangja sietett megtapsolni Victor Ponta bátorságát, hogy „minden áron elkerülte”, még „egy diplomáciai incidens” kockázatával is, a közvetlen találkozást Victoria Nulanddal, az Egyesült Államok küldöttével, aki az elmúlt napokban érkezett Bukarestbe. A moszkvai kormány szócsöve úgy véli, ez annak a jele, hogy a kormány kezd „irányt váltani” és hogy Victor Ponta és a PSD-n belüli „Sârbu-csoport” amúgy is „felégettek minden hidat Washington felé”, mert az amerikaiak nem fogják megbocsátani nekik a „sértést”.
Oroszország propagandaadójának értelmezését alátámasztja az, amit a román kormányfő az Egyesült Államok küldöttének látogatása után mondott. Victor Ponta elismerte, hogy elkezdett egy „módosítást” Románia külpolitikájában és hogy Traian Băsescuval, egy „rendkívül szűk látókörű gondolkodás” hirdetőjével szemben, aki csak a Bukarest–Brüsszel–Washington tengelyben bízott, ő, aki egy „másik nemzedékből” származik, meg akarja őrizni az „Európa- és Amerika-párti kapcsolatot”, de Kína és Oroszország felé is meg akarja nyitni Romániát.
Az európai nagyhatalmaknak és az Egyesült Államoknak szintén vannak jelentős kapcsolataik Oroszországgal és Kínával és senki sem akadályozza meg Romániát abban, hogy hasonló kapcsolatokat építsen ki ezekben a térségekben. De vannak bizonyos árnyalati különbségek a megközelítésben, mert nehezen hihető, hogy Bukarest képes egyenlő partnerként beszélni Moszkvával és Pekinggel, mint például Berlin, vagy Washington. Aztán Victor Ponta rögtön azután beszélt a „váltásról” és egy keleti nyitásról, miután megtagadta a találkozót egy magas rangú nyugati hivatalossággal.
A kormányfő nem nyugatellenes, de a mögötte álló érdekek zavaros út felé tolják. A kínai kormányfő november végi romániai látogatása előtt a Bukarestre akkreditált külföldi újságíróknak, egy bizalmas beszélgetésen, a Victoria-palotában elmagyarázták, hogy Romániának szüksége van a kínaiak pénzére, mert egyre nehezebb lehívni az európai összegeket.
Az európai források elköltésének szigorú ellenőrzése nem hagy elég mozgásteret a PSD-s klienseknek, a korrupcióellenes ügyészek túlzott aktivitása pedig egyre inkább zavarja a közvetítői díjakból, vagy az állami intézmények által elősegített üzletekből élő pártfinanszírozókat. E tekintetben az orosz, vagy kínai befektetések kevesebb fejfájást okozhatnának és nagyobb profitot hozhatnának.
A kormányfő mögötti érdekcsoportok számára az igazságszolgáltatásnak a politikai monopólium alá történő visszarendelése és a pénzügyi források növelése az a két nagy cél, melyek Románia irányváltásához vezethetnének. Victor Ponta kabinetjéből már megüzenték Washingtonba, hogy az ország nem az AEÁ „gyarmata”, maga a kormányfő pedig egy hónappal ezelőtt, a „fekete kedd” után azt mondta, „nagyon jó, ha konzultálunk, de figyelmeztetni bennünket többé nem figyelmeztet sem Moszkva, sem másvalaki”. Oroszország Hangja, mindezen jelek után, szinte biztos abban, hogy a PSD „Kelet felé vette az irányt” és hogy Románia is követheti majd ezt az utat. A Statforos amerikaiak ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy „Románia biztonságának Oroszország újraszületett hatalmával szemben az Egyesült Államok az egyetlen szavatolója”, azt magyarázva, hogy ez nem jelenti azt, hogy Románia Egyesült Államok és általában véve a Nyugat iránti „elkötelezettsége” „abszolút és feltétlen” és hogy Bukarest akár „más opciókat” is számításba vehet, Oroszországot is beleértve.
Elszigetelődik-e ebben az esetben Románia, ahogy attól Traian Băsescu fél? Nem a szó szoros értelmében, de ha Bukarest továbbra is folytatja majd az igazságszolgáltatás vegzálását, akkor valóban magára hagyhatják a nyugati szövetségesei, az általuk szabadon hagyott helyet pedig gyorsan elfoglalhatja majd Moszkva, mely az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődést mutat a kelet-európai befolyása visszaszerzése iránt.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.