Az érettségit, sajnos, továbbra is igazságtalan korlátozásnak és akadálynak tekintik, melyet olyan fiatalok élete állítanak, akiknek nem kínálnak alternatívát.
A sajtóban nagy figyelmet kapott egy Gorj megyei középiskola esete, ahol egyetlen jelöltnek sem sikerült az érettségi vizsgája. De az ügyben az a legzaftosabb, hogy a település polgármesterének sincs érettségije és élete során talán kétszer is elbukta. Idős ember lévén, persze a tanulás mellett érvelt, arra biztatva minden diákot, hogy ne kövesse a példáját. Ez egy pikareszk, de – úgy tűnik – nem egyedüli eset.
Ugyanakkor a polgármester minden jó szándéka ellenére némiképp téved és – meglepő módon – éppen saját életpéldáját tekintve van igaza.
Az érettségi abban a pillanatban vált gonddá, amikor bevezették a vizsga szigorú megfigyelés alatt tartását, melynek következtében a kezdeti időszakban 50 százalék alá süllyedt a sikeres vizsgázók aránya. Később ez az arány folyamatosan nőtt, de nem haladta meg sokkal a 60 százalékot. Ebből aztán heves vita keletkezett. Egyesek a vizsga könnyítését követelték, vagy akár azt is, hogy érettségi nélkül is be lehessen kerülni egyetemre, azzal érvelve, hogy a fiatalok kilátástalan helyzetbe kerülnek. De miért az Egyetem lenne az egyetlen lehetőség? Miért nem látják már a fiatalok a jövőjüket a saját településükön, különféle mesterségekben és esetleg a mezőgazdaságban? Hogyan lehetséges, hogy egy olyan országban, ahol a mezőgazdaság többszörösen is a potenciálja alatt teljesít, az emberek olaszországi, spanyolországi gazdaságokba vagy németországi vágóhidakra mennek dolgozni?
Ellenvetésként fel lehetne hozni, hogy műszaki szempontból Romániának sohasem volt fejlett mezőgazdasága és hajdanán csak azért volt előkelő helyzetben, mert a technológia még nem volt túlságosan fejlett. Mint ahogy azt is fel lehet vetni, hogy a tulajdonviszonyok meghatározó jelentőségűek. Azok mennek el, akik csak a saját munkaerejükkel rendelkeznek.
Ebből következik aztán ez a nyomasztó benyomás, hogy az ember érettségi nélkül fél-rabszolgai életre van ítélve. Egyesek azt hiszik, hogy a helyzetük nyugaton mindenképpen szolidabb lenne, így aztán tömegesen távoznak, holott ott is láttunk elég sok kíméletlen kizsákmányolási esetet.
Mindenhonnan az Európán kívüli migráció témája ömlik. De ez nem jelenti azt, hogy az Európán belüli migráció ne lenne nagyon súlyos kérdés. És nem az olyan országok számára, mint Németország vagy Franciaország, holott ezeknek kellene elsősorban panaszkodniuk (szórványosan és ködösen), hanem főleg a Romániához hasonló országok számára. Az a fő gond, hogy a legtöbb ember (ezt mutatják közvetve a különféle távozási szándékra vonatkozó felmérések) már nem tartja kívánatos dolognak a saját országában, a saját családja és közössége körében való maradást, ha az nagyon szerény gazdasági feltételekkel párosul, és kevés lehetőség van a gyors előrelépésre. Ha Románai polgárai (az erre vonatkozó lehetőségük ellenére) elvből elutasítanák a távozást, elkerülhetetlenül létrejönne egy olyan társadalmi és politikai nyomás, mely némileg választ adna a források szűkösségére. De az etikai komponens lenne a lényeges, az embereknek az a szubjektív meggyőződése, hogy jó dolog az adott körülmények között felépíteniük életüket. Hiszen ha pont az ellenkezőjéről vannak meggyőződve, nevezetesen arról, hogy sohasem jó az adott körülményekre korlátozódniuk, akkor
Az európai eszme egyik úttörője, Richard von Coudenhove-Kalergi egyik régi és sok tekintetben elavult (ami nem mindig rossz dolog) könyve az etika által a társadalmak egyensúlyaiban és hatékonyságában betöltött szerepre hívta fel a figyelmet. Kalergi olyan radikális nézőpontot alkalmaz, mely elfogadhatatlannak tűnik a mai társadalomtudományok számára, de az az előnye, hogy a jelenlegi udvariaskodó elméleteknél jobban megmagyarázza azt, ami a szemünk láttára történik.
Arra a kérdésre, hogy Európa milyen eszközökkel oldhatja meg a társadalmi élet nagy gondjait, ő azzal válaszolt, hogy kettő van erre: az etika és a technika. Az első a belső szabadság elérésében és ezáltal az önkorlátozásban segíti az embert, a második a külső szabadságot és a természet uralását biztosítja számára. „Európában – írta a múlt század 20-as éveiben – csak két embertípus képes boldog lenni: a gazdagok, akik bármit megtehetnek és elérhetnek és a szentek, akik semmivel sem akarnak többet tenni és elérni, mint amennyit a sors megadott nekik.” Márpedig ebben a kontextusban, folytatja Kalergi, „az etika ideálja az, hogy szentek közösségévé változtassa Európát. A technika ideálja pedig az, hogy a gazdagok közösségévé változtassa Európát”. A könyv többi részében pedig Európa helyzetét és valós lehetőségeit tárgyalja abból a szemszögből nézve, hogy összehangolt hatásukat tekintve milyen stádiumban van korszaka etikája és technikája (Gyakorlati idealizmus, 1925).
A Kalergi által javasolt elméleti modell kitűnően ráillene az Európai Unión kívülről érkező migráció és a különösen az Afrika demográfiája által gyakorolt nyomás nagy témájára, de egyelőre maradjunk szűken a román emigráció kérdésénél. A fentebbi nézőpontból az derül ki, hogy
Vagy pontosabban mondva, az önkorlátozás etikája – mely egyáltalán nem zárja ki a gazdasági haladást (hiszen, természetesen, a szentség ideálja nem működik a radikális tisztaságában) – az ellentétévé változott. A volt kommunista rezsimekből érkezett ember, akit fél évszázadon keresztül nem önként vállalt külső korlátozásokra kényszerítettek, most korlátlanságra törekszik. A jelen szociológia fogalmaival kifejezve, a románok annak a szándékuknak adnak nagy arányban hangot, hogy külföldön keressenek maguknak munkát.
De ha az emberek már nem elégednek meg azzal, hogy a falujukban vagy a vidéki kisvárosukban éljenek, akkor az érettségi egy tőlük elzárt „vízumnak”, vagy egy nehezen átléphető drámai küszöbnek tűnhet. Márpedig az érettségi nélküli polgármester bebizonyította, hogy egy magát – a távozás elutasításával – önkorlátozó ember, paradox módon, jó és termékeny életpályára tehet szert. Most nem a pártja vagy a konkrét teljesítménye számít, hanem maga az a tény, hogy megtalálta a helyét a saját közösségén belül. Fel kellene szabadítani az érettségit az őt övező drámaiság alól, de nem a leegyszerűsítésével, hanem annak a gondolatnak a támogatásával, hogy a közösségi élet elegendő számban képes más lehetőségeket nyújtani a méltóságteljes életre.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Dobrudzsa első ránézésre zárkózott vidék. Ám ha az ember lemond a turisztikai allűrökről, sok kapu nyílik meg előtte, mindenféle népeké.
Sokan nem akarnak lemondani a saját készítésű savanyú káposztáról akkor sem, ha tömbházban élnek, hiszen az erdélyi gasztronómiának elengedhetetlen része a sok vitamint tartalmazó, rengetegféleképpen elkészíthető eledel.
Hétvégére pedig kapunk egy ciklont a nyakunkba viharokkal, felhőszakadásokkal.
Öt ember sérült meg és egy ló elpusztult szombaton este Csíkszentimre határában, ahol egy lovasszekér és egy autó ütközött össze – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Több mint harmincan megsérültek, amikor egy szír férfi felgyújtott egy lakóházat Éjszak-Rajna-Vesztfália központjában, Essenben.
Tömegverekedés tört ki pénteken egy székelyudvarhelyi szórakozóhelyen, ahol egy gólyabál utáni bulit szerveztek. Információink szerint fejszékkel, botokkal, illetve a széttört berendezés darabjaival estek egymásnak. A rendőrség nyomoz az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.