// 2025. június 14., szombat // Vazul

Csökkenteni kéne az érettségi körüli hisztériát

// HIRDETÉS

Az érettségit, sajnos, továbbra is igazságtalan korlátozásnak és akadálynak tekintik, melyet olyan fiatalok élete állítanak, akiknek nem kínálnak alternatívát.

A sajtóban nagy figyelmet kapott egy Gorj megyei középiskola esete, ahol egyetlen jelöltnek sem sikerült az érettségi vizsgája. De az ügyben az a legzaftosabb, hogy a település polgármesterének sincs érettségije és élete során talán kétszer is elbukta. Idős ember lévén, persze a tanulás mellett érvelt, arra biztatva minden diákot, hogy ne kövesse a példáját. Ez egy pikareszk, de – úgy tűnik – nem egyedüli eset.

Ugyanakkor a polgármester minden jó szándéka ellenére némiképp téved és – meglepő módon – éppen saját életpéldáját tekintve van igaza.

Valóban, érettségi nélkül is lehet érvényesülni.

Az érettségi abban a pillanatban vált gonddá, amikor bevezették a vizsga szigorú megfigyelés alatt tartását, melynek következtében a kezdeti időszakban 50 százalék alá süllyedt a sikeres vizsgázók aránya. Később ez az arány folyamatosan nőtt, de nem haladta meg sokkal a 60 százalékot. Ebből aztán heves vita keletkezett. Egyesek a vizsga könnyítését követelték, vagy akár azt is, hogy érettségi nélkül is be lehessen kerülni egyetemre, azzal érvelve, hogy a fiatalok kilátástalan helyzetbe kerülnek. De miért az Egyetem lenne az egyetlen lehetőség? Miért nem látják már a fiatalok a jövőjüket a saját településükön, különféle mesterségekben és esetleg a mezőgazdaságban? Hogyan lehetséges, hogy egy olyan országban, ahol a mezőgazdaság többszörösen is a potenciálja alatt teljesít, az emberek olaszországi, spanyolországi gazdaságokba vagy németországi vágóhidakra mennek dolgozni?

Ellenvetésként fel lehetne hozni, hogy műszaki szempontból Romániának sohasem volt fejlett mezőgazdasága és hajdanán csak azért volt előkelő helyzetben, mert a technológia még nem volt túlságosan fejlett. Mint ahogy azt is fel lehet vetni, hogy a tulajdonviszonyok meghatározó jelentőségűek. Azok mennek el, akik csak a saját munkaerejükkel rendelkeznek.

Márpedig úgy tűnik, Romániában semmi jövője sincs egy elegendően értékes tulajdonnal és végzettséggel sem rendelkező embernek.

Ebből következik aztán ez a nyomasztó benyomás, hogy az ember érettségi nélkül fél-rabszolgai életre van ítélve. Egyesek azt hiszik, hogy a helyzetük nyugaton mindenképpen szolidabb lenne, így aztán tömegesen távoznak, holott ott is láttunk elég sok kíméletlen kizsákmányolási esetet.

Mindenhonnan az Európán kívüli migráció témája ömlik. De ez nem jelenti azt, hogy az Európán belüli migráció ne lenne nagyon súlyos kérdés. És nem az olyan országok számára, mint Németország vagy Franciaország, holott ezeknek kellene elsősorban panaszkodniuk (szórványosan és ködösen), hanem főleg a Romániához hasonló országok számára. Az a fő gond, hogy a legtöbb ember (ezt mutatják közvetve a különféle távozási szándékra vonatkozó felmérések) már nem tartja kívánatos dolognak a saját országában, a saját családja és közössége körében való maradást, ha az nagyon szerény gazdasági feltételekkel párosul, és kevés lehetőség van a gyors előrelépésre. Ha Románai polgárai (az erre vonatkozó lehetőségük ellenére) elvből elutasítanák a távozást, elkerülhetetlenül létrejönne egy olyan társadalmi és politikai nyomás, mely némileg választ adna a források szűkösségére. De az etikai komponens lenne a lényeges, az embereknek az a szubjektív meggyőződése, hogy jó dolog az adott körülmények között felépíteniük életüket. Hiszen ha pont az ellenkezőjéről vannak meggyőződve, nevezetesen arról, hogy sohasem jó az adott körülményekre korlátozódniuk, akkor

pszichológiai és erkölcsi szempontból örök emigránsokká változnak.

Az európai eszme egyik úttörője, Richard von Coudenhove-Kalergi egyik régi és sok tekintetben elavult (ami nem mindig rossz dolog) könyve az etika által a társadalmak egyensúlyaiban és hatékonyságában betöltött szerepre hívta fel a figyelmet. Kalergi olyan radikális nézőpontot alkalmaz, mely elfogadhatatlannak tűnik a mai társadalomtudományok számára, de az az előnye, hogy a jelenlegi udvariaskodó elméleteknél jobban megmagyarázza azt, ami a szemünk láttára történik.

Arra a kérdésre, hogy Európa milyen eszközökkel oldhatja meg a társadalmi élet nagy gondjait, ő azzal válaszolt, hogy kettő van erre: az etika és a technika. Az első a belső szabadság elérésében és ezáltal az önkorlátozásban segíti az embert, a második a külső szabadságot és a természet uralását biztosítja számára. „Európában – írta a múlt század 20-as éveiben – csak két embertípus képes boldog lenni: a gazdagok, akik bármit megtehetnek és elérhetnek és a szentek, akik semmivel sem akarnak többet tenni és elérni, mint amennyit a sors megadott nekik.” Márpedig ebben a kontextusban, folytatja Kalergi, „az etika ideálja az, hogy szentek közösségévé változtassa Európát. A technika ideálja pedig az, hogy a gazdagok közösségévé változtassa Európát”. A könyv többi részében pedig Európa helyzetét és valós lehetőségeit tárgyalja abból a szemszögből nézve, hogy összehangolt hatásukat tekintve milyen stádiumban van korszaka etikája és technikája (Gyakorlati idealizmus, 1925).

A Kalergi által javasolt elméleti modell kitűnően ráillene az Európai Unión kívülről érkező migráció és a különösen az Afrika demográfiája által gyakorolt nyomás nagy témájára, de egyelőre maradjunk szűken a román emigráció kérdésénél. A fentebbi nézőpontból az derül ki, hogy

egy olyan társadalomnak, mint a román, kettős hiányossága van: etikai és technikai.

Vagy pontosabban mondva, az önkorlátozás etikája – mely egyáltalán nem zárja ki a gazdasági haladást (hiszen, természetesen, a szentség ideálja nem működik a radikális tisztaságában) – az ellentétévé változott. A volt kommunista rezsimekből érkezett ember, akit fél évszázadon keresztül nem önként vállalt külső korlátozásokra kényszerítettek, most korlátlanságra törekszik. A jelen szociológia fogalmaival kifejezve, a románok annak a szándékuknak adnak nagy arányban hangot, hogy külföldön keressenek maguknak munkát.

De ha az emberek már nem elégednek meg azzal, hogy a falujukban vagy a vidéki kisvárosukban éljenek, akkor az érettségi egy tőlük elzárt „vízumnak”, vagy egy nehezen átléphető drámai küszöbnek tűnhet. Márpedig az érettségi nélküli polgármester bebizonyította, hogy egy magát – a távozás elutasításával – önkorlátozó ember, paradox módon, jó és termékeny életpályára tehet szert. Most nem a pártja vagy a konkrét teljesítménye számít, hanem maga az a tény, hogy megtalálta a helyét a saját közösségén belül. Fel kellene szabadítani az érettségit az őt övező drámaiság alól, de nem a leegyszerűsítésével, hanem annak a gondolatnak a támogatásával, hogy a közösségi élet elegendő számban képes más lehetőségeket nyújtani a méltóságteljes életre.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Fall Sándor

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Miért nem akart valójában elnök lenni Simion?

Varga László Edgár

Nicușor Dan győzelme pillanatnyi megkönnyebbülést hozott ugyan, de még messze nem vagyunk túl a veszedelmen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Belgica-expedíció tagja voltam az Erdélyi Történeti Múzeumban

Sólyom István

Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.

Mennybe ment a román black metál Kolozsváron

Sánta Miriám

A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy román énekesnőben eltörött a lélek, mert Székelyföldön szerinte nem beszélnek románul…
Főtér

Egy román énekesnőben eltörött a lélek, mert Székelyföldön szerinte nem beszélnek románul…

… medvét gázoltak el az autópályán, emberéletben nem esett kár… és bezárta kapuit Călin Georgescu laza kis neolegionárius egyesülete.

„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ
Krónika

„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ

Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt.

Medve közelített meg egy sátorozó családot, a kutya riasztotta el a nagyvadat – hírmix
Főtér

Medve közelített meg egy sátorozó családot, a kutya riasztotta el a nagyvadat – hírmix

Egyre több román tér haza, de hányan maradnak itthon? Keddtől mintegy 108 ezer végzős diákra várnak az írásbeli érettségi vizsgák.

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben
Székelyhon

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben

Holtan találtak az erdőben egy eltűnt fiatalembert Maros megyében szerdán – tájékoztat a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet
Krónika

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet

Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.

Dübörgő motorokkal, gyertyafénnyel búcsúztatták a tragikus balesetben elhunyt motorost
Székelyhon

Dübörgő motorokkal, gyertyafénnyel búcsúztatták a tragikus balesetben elhunyt motorost

Százak gyújtottak gyertyát csütörtök este a hétfői balesetben elhunyt kézdiszéki motoros emlékére. Réthi Leventét, aki két gyermek édesapja, kiváló tűzoltó, és a motoros közösség megbecsült tagja volt, egy ittas autóvezető gázolta el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Fall Sándor

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Miért nem akart valójában elnök lenni Simion?

Varga László Edgár

Nicușor Dan győzelme pillanatnyi megkönnyebbülést hozott ugyan, de még messze nem vagyunk túl a veszedelmen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Belgica-expedíció tagja voltam az Erdélyi Történeti Múzeumban

Sólyom István

Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.

Mennybe ment a román black metál Kolozsváron

Sánta Miriám

A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.

// HIRDETÉS