Büntetőügyes VIP-ek, akik megússzák a „Iordache–Grindeanu” rendelettel

Több száz tisztségviselő és tisztviselő szabadulhat meg azoktól a büntetőügyektől, melyekben hivatali visszaélés miatt folyik ellenük vizsgálat, ha hatályba lépnek a büntetőtörvénykönyvek sürgősségi rendelettel végrehajtott módosításai. Néhány a nevesebbek közül: Liviu Dragnea, Gabriel Oprea, Elena Udrea, Alina Bica, Dan Şova.

A büntetőtörvénykönyveket módosító sürgősségi rendelet elsősorban a hivatallal való visszaélést célozta meg. Jelenleg csak a DNA-nál (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) 2.151 ügyben folyik vizsgálat kizárólag e bűncselekménnyel kapcsolatosan. Több tucatnyi politikus és magas rangú tisztségviselő ellen folyik per vagy vizsgálat. Ezeknek az ügyeknek a nagy részét 10 nap múlva le kell majd zárni.

Ugyanez lesz a sorsuk a már bíróság elé küldött ügyeknek is, mert az új rendelkezések a folyamatban lévő perekre is érvényesek. Az ok: ezek a rendelkezések a kedvezőbb büntetőjog szférájába tartoznak. Az utóbbi három évben 1.171 személyt és 34 jogi személyt állítottak bíróság elé hivatali visszaélés miatt, az okozott kár pedig egymilliárd euró volt.

Liviu Dragnea megszabadul az ügyétől

Elsősorban azokat a cselekményeket dekriminalizálják, melyeknél az okozott kár 200.000 lej alatt maradt. Ez a rendelkezés a következőket fogja közvetlenül érinteni: a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) elnöke, Liviu Dragnea a DGASPC Teleormannál (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság – a szerk.) történt jogtalan alkalmazások ügyében, ahol az okozott kár 108.000 lej, a volt 4. kerületi polgármester, Cristian Popescu Piedone a Colectiv-ügyben, ahol a kár 62.000 lej, Antonina Radu és George Petrică Matei volt ISU-tisztek (Rendkívüli Helyzetek Felügyelősége – a szerk.), akiket szintén a 62.000 lej károkozással járt Colectiv-ügyben állítottak bíróság elé, vagy Titus Corlăţean a diaszpórai szavazás ügyében, ahol nincs anyagi kár, de azzal vádolják, hogy szavazatszerzésben segítette Victor Pontát.

Nincs semmi köze a CCR döntéséhez

A DNA ügyészei rámutattak arra, hogy a 200.000 lejes korlátnak nincs semmi köze az Alkotmánybíróság (CCR) e bűncselekménnyel kapcsolatos döntéséhez, „annak ellenére, hogy az indokolásban ezt az aspektust említik meg”. „Önkényesen, bármiféle indoklás nélkül állapították meg ezt a korlátot, és fennáll annak a lehetősége, hogy bizonyos jól meghatározott személyeknek kedveznek vele”, állítja a DNA.

A hivatallal való visszaélés a politikusok rémálma

Egy másik lényeges módosítás explicit módon kizárja a hivatallal való visszaélés vádját a jogszabályok kibocsátása, kidolgozása és elfogadása esetén. Ebbe a kategóriába tartoznak a miniszterek, államtitkárok, állami vagy minisztériumi cégek/ügynökségek igazgatói, polgármesterek, kormánymegbízottak, helyi vagy megyei tanácsok tagjai. A legismertebb ilyen jellegű vizsgálatok: Gabriel Oprea – per folyik ellene a Limuzin-ügyben és vizsgálat folyik ellene Bogdan Gigină rendőr halála miatt, Dan Şova – per folyik ellene a Turceni–Rovinari-ügyben, a Microsoft-ügyben érintett volt miniszterek – Ecaterina Andronescu, Eugen Bejinariu, Alexandru Athanasiu, Mihai Tănăsescu, Dan Nica, Adrian Ţicău, Daniel Funeriu, Valerian Vreme vagy Şerban Mihăilescu, valamint Elena Udrea és Ion Ariton, akiket a Bute-gála ügyben állítottak bíróság elé. Ugyanezen a listán szerepelnek az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) által kifizetett kártérítésekkel kapcsolatos ügyek – ezekben érintett az intézmény volt vezetője, Crinuţa Dumitrean, a DIICOT (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság – a szerk.) volt vezetője, Alina Bica, az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) volt vezetője, Horia Georgescu, Ioan Oltean vagy Ioana Băsescu, ez utóbbi a 2009-es elnökválasztási kampány finanszírozásával kapcsolatos ügyben, valamint Laura Georgescu, a CNA (Országos Audiovizuális Tanács – a szerk.) főnöke, akit a Giga TV-ügyben állítottak bíróság elé.

A hivatallal való visszaélési vádaktól megszabaduló volt vagy jelenlegi polgármesterek között van Radu Mazăre (Konstanca/Constanţa), Marian Vanghelie (5. kerület), Tudor Pendiuc (Piteşti), George Scripcaru (Brassó), Gheorghe Nichita (Jászvásár/Iaşi), Gheorghe Ştefan (Karácsonkő/Piatra Neamţ), Iulian Bădescu (Ploieşti), Cătălin Cherecheş (Nagybánya), Andrei Chiliman (1. kerület), Sorin Oprescu (Bukarest). A volt megyei tanácsi elnökök közül Nicuşor Constantinescu (Konstanca), Constantin Nicolescu (Argyas/Argeş), Gheorghe Bunea-Stancu (Braila/Brăila), Aristotel Căncescu (Brassó). El kell mondani, hogy e választottak egy része ellen más cselekmények miatt is per vagy vizsgálat folyik, nemcsak hivatallal való visszaélés miatt.

Hiba: A cselekmények 5 éven belül elévülnek

Egy másik fontos változás a büntetések lerövidülése a hivatallal való visszaélés esetében: maximum 7 évről legfeljebb 3 évre. Következésképpen 5 évre csökken az elévülési idő is. Ennek következtében az ügyek nagy részét le fogják zárni, mert a tettek elévültek. Ezek között van a Microsoft-ügy, valamint az ANRP-vel kapcsolatos esetek, de több állami cég, például a Nemzeti Lottóvállalat, a Román Vasúttársaság (CFR) és a Román Posta közbeszerzési ügyei.

A büntetés felső határának 3 évre csökkentése nyomán az ezért a bűncselekményért ennél hosszabb időre elítélt személyek kérni fogják a bíróságoktól az ítéletek újraszámítását. Egy bíró előtt végrehajtási kifogást emelhetnek arra hivatkozva, hogy kedvezőbb törvény jött létre. Ennek alapján az új szabályozás szerint legfeljebb 3 évhez arányítva kérik majd az ítélet enyhítését.

Ebben a helyzetben van a CFR volt vezetője, a 8 év börtönre ítélt Mihai Necolaiciuc, a volt közlekedésügyi miniszter, a Transzformátor-ügyben 5 év börtönre ítélt Relu Fenechiu, a volt mezőgazdasági miniszter, a 7 év börtönre ítélt Ioan Avram Mureşan, a Román Posta volt vezetője, a 8 év 8 hónapos börtönbüntetését töltő Dan Mihai Toader, a Konstanca Megyei Tanács volt elnöke, a Területi Katonai Központ ügy miatt 5 éves börtönbüntetését töltő Nicuşor Constantinescu, vagy az Argeş Megyei Tanács volt elnöke, a 7 év 8 hónap börtönre ítélt Constantin Nicolescu, a Voineasa Erdőkerület volt vezetője, a 3 hegy visszaszolgáltatása miatt 7 év 6 hónap börtönre ítélt Gheorghe Deaconeasa, vagy az Electrica Rt. 6 és 8 év közötti börtönbüntetésüket töltő bánsági igazgatói.

További „trükkök”

A módosítás további „trükkjei” az előzetes feljelentés, melyet legfeljebb csak három hónappal azután lehet benyújtani, hogy a sértett tudomást szerzett a tettről. Például, a Számvevőszék, az ANAF (adóhatóság – a szerk.) vagy más ellenőrző hatáskörrel rendelkező szervek ellenőrzései, melyek egy intézmény előző évi tevékenységére vonatkoznak, már nem vezethetnek előzetes feljelentéshez. Olyan ügyekről van szó, melyek különösen az olyan állami nagyvállalatoknál végrehajtott közbeszerzésekre vonatkoznak, mint az ANRP, a Romsilva, a Nemzeti Lottóvállalat, vagy a Román Posta.

Az összes már bíróság előtt álló ügy, melynek a hivatallal való visszaélés bűncselekménye a tárgya, a sértett fél előzetes feljelentésének megfogalmazásához lesz kötve. Ha egy ilyen intézmény megtagadja majd a feljelentés megfogalmazását, akkor elrendelik a büntetőügy lezárását. Ilyen helyzet gyakran kialakulhat a korrupcióval vádolt polgármesterek és megyei tanácsi vezetők esetében.

Berbeceanu: „Gazemberség!”

A legnagyobb visszhangot kiváltó ügy, melyet hátrányosan érinthet a büntetőtörvénykönyvek módosításai, Traian Berbeceanu főfelügyelő esete, melyben két volt ügyész és egy rendőr a vádlott. A DIICOT volt gyulafehérvári vezetőjéről, Ioan Mureşanról és Alin Muntean rendőrtisztről van szó, akiket hivatallal való visszaélés miatt állítottak bíróság elé, Nicolaie Cean volt ügyészt pedig hivatali visszaélésben való bűnrészességgel vádolják. Azzal vádolják őket, hogy megpróbáltak ügyet gyártani Berbeceanu tisztnek, hogy letartóztathassák.

A Legfelsőbb Bíróság elsőfokon Mureşant 7 év, Munteant 5 év, Ceant 2 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. „A hivatallal való visszaélés megfontolás nélküli módosítása szintén… hivatali visszaélés lehet, míg az ilyenfajta tetteket elkövető személyek kegyelemben részesítése pedig még ennél is több! Gazemberség! Így érzem!”, mondta Berbeceanu a Glasul Hunedoarei helyi lapnak.

Az új szabályozással a tisztviselők túlkapásait, tisztességtelenségét, erkölcstelenségét, becstelenségét fogják bátorítani, állítja a DNA.

A bírák vezetői bírálták a Iordache által beterjesztett rendeletet

A bírák, ügyészek, ügyészségi vezetők és bírósági elnökök keményen bírálták a büntetőtörvénykönyveket módosító sürgősségi rendeletet. A legtöbb nyilatkozat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM) érkezett. A CSM-nél tartott összejövetelen nem vett részt a sürgősségi rendeletet beterjesztő igazságügy-miniszter.

„Nyilvánvaló az alkotmánysértő kisiklás és szerintem ezt könnyen észre is lehetett volna venni”, mondta Románia főügyésze, Augustin Lazăr. A magisztrátus egy hatékony korrupcióellenes harc és a korrupció visszaszorítására alkalmas törvények mellett foglalt állást. „Amikor beléptünk az EU-ba, pontosan ezzel a törvénycsomaggal léptünk be, most pedig azt látjuk, hogy fokozatosan éppen a leghatékonyabb eszközöket iktatják ki”, jegyezte meg Lazăr.

Másrészt a Legfelsőbb Bíróság vezetője, Cristina Tarcea tegnap azt magyarázta, hogy kész tények elé állították őket és a rendeletet a CSM – amúgy konzultatív – véleményezése nélkül fogadták el. „Azt hiszem, hogy nekünk, mint népnek, van egy gondunk az erkölcsi értékekkel, és azt hiszem, nagyon komolyan el kellene gondolkodnunk, hogy milyen irányba haladunk”, magyarázta a bírónő. A Legfelsőbb Bíróság vezetője szerint társadalmi helyzetétől függetlenül mindenkinek, politikusoknak, jogászoknak, egyszerű embereknek el kell gondolkodniuk, hogy milyen irányba akarunk haladni: „törvények, erkölcs által uralt jogállamiság felé vagy más irányba”.

„A bírók nem alkotják, hanem alkalmazzák a törvényeket”

A bírói testületen belül olyanok is voltak, akik szerint a CSM-nek nem kellene ebbe beavatkoznia. Gabriela Baltag bírónő, a CSM tagja levelet intézett a kollégákhoz, melyben rámutat arra, hogy „egy állam büntetőpolitikáját nem a bírók szerkesztik”. A magisztrátus azon a véleményen van, hogy a CSM-nek nem kellene beavatkoznia ezekbe a vitákba, „ne engedjék meg, hogy a Tanács politikai színpaddá váljon!”. „A bírók nem alkotják, hanem alkalmazzák a törvényeket. Van kinek megmondania, hogy jó-e egy reform, vagy sem, még ha az… büntetőjogi is (tekintettel arra, hogy ezekben a napokban explicit módon kérték tőlünk, hogy foglaljunk állást)”, mondta Baltag.

Másrészt Adina Daria Lupea a Kolozsvári Fellebbviteli Bíróságról a Facebookon bírálta a CSM döntését, hogy megkeresi az Alkotmánybíróságot. „Főleg azt tartom teljesen elhibázottnak, hogy a CSM belemenjen ilyenfajta, messziről is láthatóan és nyilvánvalóan politikai játékokba, legalábbis ami a közvéleményben kialakult benyomást illeti. Emlékeztetek arra, hogy az utóbbi évtizedben nem ez az első sürgősségi kormányrendelet, mely módosítja a két törvénykönyvet, de most teljesen, de teljesen eltérő a társadalmi-politikai kontextus, utcai tüntetésekkel és olyan ellenzékkel, mely táblákkal tüntet a Parlamentben”, kommentálta a magisztrátus.

„Címkézett rendelet”

Másrészt a nagy ügyészségek vezetői azt magyarázták, hogy a rendelet megnehezíti a vizsgálataikat. A DIICOT főügyésze, Daniel Horodniceanu azt állítja, hogy a büntetőtörvénykönyv módosítása, többek között azzal a rendelkezéssel, mely szerint a feljelentés csak a feljelentés tárgyát képező cselekmény után hat hónapig érvényes, hátrányosan érinti majd a terrorizmussal, kábítószer-csempészéssel, valamint a nagyon erőszakos cselekményekkel kapcsolatos ügyeket.

A DNA főügyésze, Laura Codruţa Kövesi azt mondta, hogy a kormány kedd esti módosításai többek között a hivatali visszaélési ügyek kivizsgálását is döntő módon befolyásolják majd és hatályba lépésükkor a már folyamatban lévő ügyekre is hatással lesznek. A DNA vezetője azt állította, hogy ez egy „címkézett” rendelet.

Példát is mondott a sürgősségi kormányrendelet következményeire: „Ha valamelyik kórházban a kórház vezetőjének 3 milliárd leje van gyógyszervásárlásra, akkor elég kisebb, 200.000 lej alatti összegekre bontani ezt, a beszerzési szerződéseket pedig bárkivel megkötheti – akár a családja tagjaival, a barátaival, bármilyen céggel, bármilyen feltételekkel, bármiféle eljárás nélküli közvetlen megbízással, akár a piacinál magasabb áron is, mert többé már nem lehet majd ellene ezért vizsgálatot indítani.”

Az alcímeket a szerkesztőség adta.