Egyre többen vetik figyelő szemüket Erdély fővárosára. És egyre kevesebben emelik pajzsra Bukarestet.
Minap egy helyi klánok, a „Teleorman-klán” és a „Voluntari-klán” közötti összecsapásnak voltunk a tanúi. A győzelem afelé hajlott, akinek magasabb rendfokozata van. És több pénze.
A médiavuvuzelék által a „jogállamiság” építményének újraépítése kapcsán keltett mérgező ricsaj háttérbe szorította ugyan, de nem nehéz észrevennünk egy másik összecsapást. Más méretűt. (Megmozdul az ország, de nemcsak a földrengés, hanem pozitív okok miatt is.)
Nem bajnoki, hanem a közpénz elköltéséről szóló. Annyi a gond, hogy a bíró csak négyévente használhatja a sípját. És még akkor sem véglegesen. Ebben az esetben kétfajta helyi kormányzási filozófia ütközik. A baloldali és a jobboldali. A választási ciklusokon túlmutató következményekkel.
Ha eddig létezett egy megyék közötti belső együttműködés a közös tét, az EU-partnerséghez szükséges belépési díj összedobása érdekében, most egy újabb jelent meg, amely – sajnos – hasadékot nyit a Nyugat és az ország többi része között: a nyugati nagyvárosok és a délkelet elkiskirályosodott városai között. Erdélyiek (plusz a bánságiak) – vagyis Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár – összefogtak, hogy gyorsabban hozzáférjenek az európai pénzekhez. Ez a szövetség nemcsak a központnak mutat fityiszt, de az EU-tól nekünk járó pénzek lehívására alkalmatlan kormányt is megkerüli. Jó ez, vagy nem? Vagy azt a közigazgatási decentralizálást – annak tartományi szakaszát – éljük át, amelyről… évtizedek óta szórjuk a szót?!
Végül is, mindent egybevetve a román nagyvárosok ligájában kialakult egy verseny, melyet érdemes maximális figyelemmel kísérni. Ez egy régóta várt tendenciát hoz a felszínre.
Nemcsak a korrupcióellenes harcról van szó, melynek retorikája megsüketített bennünket, melyben – persze – a közpénz kezelői voltak a bűnösök, hanem hogy milyen elsődleges célokra költik a helyi költségvetést. Mert nem minden egészséges, ami törvényes! A törvényesség gyakran meddő és drága. Két polgármesteri hivatal, Bukarest és Kolozsvár filozófiájával van dolgunk. Illetve Gabriela Firea és Emil Boc polgármesterek filozófiájával.
Bukarest Megyei Jogú Város Főpolgármesteri Hivatala, Firea asszony parancsnoksága alatt, a legnagyobb költségvetés felett rendelkezik, nemcsak az ország többi városához képest, de egész eddigi történelmében is, és egy sor karitatív adománnyal tűnik ki, melyeket, bár törvényesek – tekintettel arra, hogy a Közgyűlés nem érvényteleníti azokat –, valószínűleg a baloldali szavazóknak szánják. Ezen nem kellene meglepődnünk. A bukarestiek – már akik elmentek szavazni – először bízták a pészédés (PSD, Szociáldemokrata Párt – a szerk.) baloldalra a fővárost, plusz a kerületeit. A baloldalnak, a demokratikus gyakorlatnak megfelelően,
A nyugdíjasok ingyenes külföldi vakációztatása, vagy a régi házasok díjazása nem elégséges ajándékok. A város piros betűs ünnepek alkalmával történő fantázia szülte kozmetikázása sem.
A város, egészen a központig, nemcsak piszkos, hanem egyenesen úszik a mocsokban! Erről a főpolgármester is meggyőződhetett, amikor a japán útja előtt végigment a Magheru sugárúton. Az üresen maradt bolthelyiségek kirakatai egy horrormese üregeinek tűnnek. Lehet, hogy a központ elköltözött és Firea asszony nem értesült róla. Az egyetlen nevezetesség, melyen fennakadt, egy szexbolt volt. Ami jó ürügyül szolgált a szemérmeskedésre.
Firea asszony egy „konszolidációs céget” állít szembe a katasztrofális földrengéssel, mely folyamatosan itt kopog az ajtónkon és csak egy isteni szerencse késlelteti, mely céget kliensi kezekre bíztak. És amely, valószínűleg, szintén választási tőkét fog biztosítani.
Mindketten átmentek már negatív tapasztalatokon. Az a város, ahol a trikolórt, néha csúfságból, de mindenképpen etnikumközi okokból, még a szemetesekre is kitűzték, tisztának, sőt a közép-európai fényezés példájának látszik. Egyre gyakrabban felkeresett idegenforgalmi központ. Emil Boc is új oldalát mutatja. Az, akit éveken keresztül szidtak politikai ellenfelei, mert kormányfőként puhán viselkedett a legutóbbi pénzügyi válság idején, amikor átengedte a vidám huhogó szerepet Traian Băsescunak, most rendkívüli infrastruktúra-beruházások kezdeményezője! Ezek közül az egyik túlnyúlik majd a mandátumán/mandátumain. Néhány napon belül kiírják majd a pályázatot a jövendőbeli kolozsvári metró megvalósíthatósági tanulmányára.
A földalatti közlekedés azt az útvonalat követi majd, melyet sok kolozsvári ma is bejár Szászfenes és Apahida között. Ez egy 10-15 éves projekt és nem egy hipotetikus választási kontinuitást szolgáló csalétek.
Főleg a puccs kudarca után. Az esély elszalasztása után nemcsak pártbeli ellenfele, hanem a saját polgármesteri teljesítménye is Bukarest végleges elvesztése felé tolja. Emil Boc úr politikai jövőjéről nem tudunk semmit. Polgármesteri tevékenységéből semmi sem árulkodik arról, hogy személyesen magasabb polcra vágyna. De nem zárom ki, hogy egyesek jó elnökjelöltet látnak benne. Bár a történelem dobókockái sohasem esnek egyforma módon, az utánzás az egyik megtestesülése. Vagyis egy nagyszebeni elnök után egy Brüsszelhez közelebb helyezkedő városból érkezhetne az új elnök? Csak Isten tudja!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.