// 2025. április 25., péntek // Márk

Bárki győz Ukrajnában, a kisebbségeknek rosszabb lesz a háború után

// HIRDETÉS

Erre figyelmeztet egy Romániába menekült csernovici román újságíró. Az általa felvázolt jövőkép cseppet sem szívderítő.

„Az igazság Ukrajnáról jóval bonyolultabb és kellemetlenebb, mint amilyennek látszik”

– írja a Libertateán megjelent cikkében a Csernovicból (Cernăuți/Csernyivci) a háború elől családostul Romániába települt román újságíró, Marin Gherman.

Egy Putyin által véres pusztítás árán elfoglalt Ukrajna ugyanis könnyen Európa Afganisztánjává válhat, felfegyverzett ellenállókkal, akik a megszálló hatalom ellen vívnak gerillaháborút.

Egy győztes Ukrajna pedig radikalizálódott társadalom lesz, amely folyamatosan európai támogatásokat követel, de cserébe nem hajlandó semmilyen EU-s elvárást teljesíteni, amely nem egyezik saját nacionalista jövőképével.

Gherman szerint

Putyin azért robbantotta ki most a háborút, mert tudta, hogy minden nap késlekedéssel egyre inkább el fogja veszíteni Ukrajnát,

amely lassan, de biztosan közeledett a Nyugathoz. Az életszínvonal javult, az emberek élvezték annak áldásait, hogy vízum nélkül utazhatnak Európában, és általában a nyugati civilizáció jótéteményeit, a Zelenszkij-kormányzat jelentős országépítő befektetései pedig éreztették hatásukat.

A közhangulat kezdett változni, még a Kijevvel szemben korábban ellenséges oroszajkú népesség körében is nőtt az ukrán állam iránti lojalitás. Mindez persze nem független attól, hogy a központi és helyi ukrán média egyoldalúan a hivatalos állami narratívát visszhangozta, amelyben Oroszország ellenséges hatalomként jelent meg – minden más álláspontot visszaszorítottak, vagy akár hatalmi eszközökkel elhallgattattak.

A kisebbségekre – különösen az oroszokra – nehezedő nyomás egyre nőtt,

az új oktatási törvény pedig lényegében eltörölte az anyanyelvi oktatást, számos kisebbségi iskola megszűnt (mint arról mi is többször beszámoltunk – szerk.).

Az ukránosítási folyamat, mentálisan legalábbis, egyre sikeresebb volt – ennek érzékeltetésére a szerző egy személyes élményét osztja meg. Két évvel ezelőtt a Csernovic és Kijev közti vonatúton felfigyelt három férfira, akik vehemensen szidták az „agresszor Oroszországot”, az ukrán nyelvről úgy beszéltek, mint ami „megment bennünket a hódítóktól” – mindezt pedig ékes orosz nyelven tették. Mikor megkérdezte tőlük, hogy ha annyira fontos számukra az ukrán nyelv, miért nem azt használják, gyanakodva néztek rá, mint valami idegen ügynökre, és kifejtették, hogy „nem beszélik jól az ukrán nyelvet, de nagyon szeretik”.

Az ukrán nyelv egyfajta vágykép volt: az ország Nyugathoz való közeledésének szimbóluma.

A romániai közvélemény Ukrajna legyőzését a legrosszabb forgatókönyvnek tekinti – vannak azonban olyanok is, akik továbbgondolják ezt a forgatókönyvet. A cikk Thomas L. Friedman író, politikai kommentátor The New York Times-ban megjelent elemzését idézi:

„El vagyok borzadva. Putyin számára nincs jó kiút ebből a háborúból, és ez a legijesztőbb. (...) Egyetlen rosszabb dolog van egy Putyin vezette erős Oroszországnál: egy gyenge, megalázott és rendezetlen Oroszország, amely széteshet vagy hosszú belső vezetői válsággal küszködhet, különböző frakciók közti hatalmi harcokkal, nukleáris töltetekkel és kiberbűnözőkkel.”

Az is katasztrófával érne fel, ha az oroszok átvennék az ellenőrzést a teljes Ukrajna felett.

Nemcsak azért, mert Ukrajnát ez visszavetné a húsz évvel korábbi fejlődési állapotába, vagy a szabadságjogok eltörlése, az oroszok megtorlásai miatt (Putyin „halállistáit” érdemes komolyan venni), de a nemzeti kisebbségekre az eddiginél is mostohább sors várna. Elég megnézni, mi történt a Krím elcsatolása után, ahol aktív román kulturális közeg létezett, amelyről azóta semmit sem tudunk – hogy a tatárokkal szembeni repressziókról ne is beszéljünk.

Ukrajnában nagy történelmi hagyománya van az oroszokkal/szovjetekkel szembeni fegyveres ellenállásnak: ha Putyin hadserege elfoglalja az országot, évekig elhúzódó véres partizánháborúra lehet számítani, Európa Afganisztánjává válhat Ukrajna.

A háború nyomán az amúgy is erős ukrán nacionalizmus ismét fellángolt,

Zelenszkij elnök a londoni parlament előtt tartott lelkesítő beszédében már Nagy-Ukrajnát emlegette – a cikk szerzője szerint nem pusztán retorikai fogásként:

„Mint aki 35 éve ukrán állampolgár és 14 éve román nyelvű újságíró, Nagy-Ukrajna emlegetésében más jelentésárnyalatokat is felfedeztem. Egy elnök, akit saját bátorsága és a felgyorsított háborús PR-gépezet globális szinten elismertté tett, hangot ad a túlfeszített nemzeti büszkeségnek, aminek számtalan következménye lehet ezután.”

Ez a már-már triumfáló ukrán nacionalizmus a győzelem esetén nemhogy megoldaná a problémákat, épp ellenkezőleg. Egy háborúban győztes ukrán társadalom minden bizonnyal radikalizálódik, bosszúvágyát pedig a nemzeti kisebbségeken élheti ki, amelyek „nem álltak ki eléggé az ukrán nép mellett”. Azok a vádak, melyek szerint „a románok nem harcoltak Donbaszban”, eddig is léteztek – a kisebbségiekre még nagyobb szenvedés vár, ha nem sikerül egyfajta egyensúlyi állapotot teremteni. Arról nem beszélve, mire lehet számítani a rengeteg felfegyverzett, traumatizált ember részéről a háború után.

„Paradox módon, Ukrajna győzelme ebben a háborúban ugyanolyan kihívás lesz a Nyugat és az Európai Unió számára, mint a veresége. Természetesen a világ most a Kreml atomháborús fenyegetésének árnyékában él, és ez kell legyen az első lépés, de az út nem fog itt véget érni”

– összegzi sötét jövővízióját az ukrajnai román publicista.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

Erdély, a gyűlölet kertje

Fall Sándor

„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Az idei tavasz egyáltalán nem olyan, mint amit a mesterséges intelligencia ajánl (FOTÓK)

Szántai János

A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Több száz új radar kerül a romániai utakra – hírek hétfőn
Főtér

Több száz új radar kerül a romániai utakra – hírek hétfőn

Négynapos iskolahetet tesztelnek egy erdélyi elitiskolában. Azzal vádoltak egy férfit, hogy visszaélt a segélyhívóval, de most pert nyert.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
Krónika

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Az Athosz-hegyen talált rá Istenre a szerzetessé vált román informatikus – hírek kedden
Főtér

Az Athosz-hegyen talált rá Istenre a szerzetessé vált román informatikus – hírek kedden

Airsoft fegyverrel fenyegetett meg egy 15 éves lányt egy 20 éves férfi, majd elvette a telefonját. Hétvége? Akkor lehűlés.

Sokan keresték, és végül meg is találták a Gyergyóalfaluban eltűnt idős férfit
Székelyhon

Sokan keresték, és végül meg is találták a Gyergyóalfaluban eltűnt idős férfit

A falutól mintegy négyszáz méterre találták meg több órai keresés után azt az idős férfit, akinek eltűnését szerdán kora délután jelentették a hozzátartozói.

Hazalátogatott húsvétra egy magyarfenesi gólya, nem kértek belőle
Krónika

Hazalátogatott húsvétra egy magyarfenesi gólya, nem kértek belőle

Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.

Videóra vették, ahogy elüti a vonat a személyautót
Székelyhon

Videóra vették, ahogy elüti a vonat a személyautót

Segélykiáltásokkal és kétségbeesett jelzésekkel próbálták megállítani a vonatot a szemtanúk tegnap este Bușteni-ben, amikor a szerelvény a sínek közé szorult autó felé tartott. Az ütközést végül nem sikerült elkerülni.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

Erdély, a gyűlölet kertje

Fall Sándor

„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Az idei tavasz egyáltalán nem olyan, mint amit a mesterséges intelligencia ajánl (FOTÓK)

Szántai János

A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.

// HIRDETÉS