// 2025. február 9., vasárnap // Abigél, Alex
korrupció

Bandáznak, bundáznak

// HIRDETÉS

A politikusok bandáznak a roma klánvezérekkel. Azok meg bundáznak a politikusokkal. És minden rendben van.

Egyes politikusok azt állítják, természetes dolog volt a Bercea Mondialullal való társulás, hiszen ez biztosíthatta a romák szavazatait. Traian Băsescu és Theodor Stolojan ápolták kapcsolatukat a maffiavezérrel, különféle választási gyűléseken vettek részt közösen, de karrierjük során egyetlen egy olyan javaslatuk sem volt, amely a szegény és peremre szorított romák javát szolgálta volna.

Különben nemcsak a „jobboldal” két vezetője, hanem az egész politikai világ tanúsított totális közömbösséget az üggyel szemben. Soha senki sem mutatott be egyetlen, romákat támogató programot, az elkerítő falak építésén kívül. Tehát a vezető politikusok, az elnökjelöltek miért találkozgattak Bercea Mondialullal? Természetesen szavazatokért, de olyan szavazatokért, melyeknek semmi közük sem volt a demokrácia logikájához.

Az archaikus struktúrájú társadalmakban, amilyen a romák számos közössége, a szavazási utasítások hierarchikusan terjednek, a csúcson levőktől az utasításaikat követő „vazallusaik” felé. Ha Bercea Mondialul képes volt szavazatokat hozni, akkor ezek nem szabad szavazatok, nem meggyőzéssel, hanem kényszerrel szerzett szavazatok voltak. Stolojan, Băsescu és más hozzájuk hasonlók a saját és a romák önkényes elitjének hasznára gondozták az archaikus vazallusi struktúrákat. A román politika ahelyett, hogy bármit megváltoztatott volna, megerősítette az alávetettségi kapcsolatokat.

Ugyanakkor azonban a francia, német, finn, svéd stb. miniszterek azt kérték a román hatóságoktól, hogy tegyenek valamit a kolduló és briganti romák, vagy egyszerűen a mások területét egészségtelen táborokkal elfoglaló romák exodusa ellen. Bukarest pedig soha nem tett szinte semmit. És azért nem tett, mert a politikai vezetők adósaik voltak a maffiózó klánoknak, nem azért, mert pénzt fogadtak volna el tőlük, hanem mert szavazatokat kértek és kaptak. Elsősorban a maffiózó klánok érdekeltek a status quo fenntartásában.

A romák úgynevezett vezetői egyfajta feudális urak a maguk világában, akiknek minden érdeke ahhoz fűződik, hogy a dolgok úgy maradjanak, ahogy vannak. A romák társadalmi és kulturális emancipációja, a modern társadalomba való jelentősebb integrációja lerombolná a befolyásukat és megfosztaná őket jövedelemforrásuktól. Mindenki azt kérdezgette, az adóhatóságok miért nem tesznek soha semmit azok ellen, akik tornyocskás-pagodatetős palotákban laknak, de nem fizetnek adót, a rendőrség és az igazságszolgáltatás miért nem reagál soha és miért nem született eddig meggyőző válasz.

A nyugati sajtó gyakran állította, hogy Romániában diszkriminálják a romákat és ezért veszik a nyakukba a világot, ezért vándorolnak véget nem érő sorokban nyugatra. De azoknak, akik ezt állítják, egyszerre van igazuk és nincs. A romákat nem úgy diszkriminálják, ahogy azt elképzelik, vagyis az Egyesült Államokban a múlt század első felében tapasztalt rasszizmushoz hasonlóan. A gond nem az, hogy nem engedik be őket a „fehérek” iskoláiba, hanem mert magukra hagyják őket saját archaikusságukban. Magukra hagyják őket egy különálló világban, a törvény egyfajta senkiföldjén, bizonyos törzsi típusú társadalmi struktúrák kénye-kedvére, és hogy az úgynevezett vezetőiket a társadalom olyan presztízzsel rendelkező forrásai dicsőítették, mint a tévék és a politikusok. A „romák”, vagyis a „császárok” és klánvezérek elismerésben részesültek, mindezt az alávetettségben és szegénységben felejtett romák többségének rovására.

Amikor az államfő ajándékokat fogad el Bercea Mondialultól (például a Maria Băsescunak átadott aranyláncot), akkor ez utóbbi hirtelen nagyobb hatalomra és hírnévre tesz szert. A tüntetőleg mutogatott arany és befolyás, vagy akár csak annak látszata is, ezekben a közösségekben a valódi hatalomhoz vezető eszközök. A vezető román politikusok gyakorlatilag hatalommal ruházták fel a romavezetőket, növelve a többiek alávetettségét.

Igaz, hogy időközben az igazságszolgáltatás bátrabbá vált és ott is kutakodik, ahol korábban nem volt mersze beavatkozni. Ennek ellenére nem lehet elhallgatni a politika által okozott rosszat. Bercea Mondialult és néhány másik hozzá hasonlót elítélték, de ha a román politika nem érti meg, hogy hibázott, az igazságszolgáltatás dolga továbbra is rendkívül nehéz lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Se kiköpni, se lenyelni nem tudja a politikai elit Călin Georgescut 

Sólyom István

Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.

Călin Georgescu, az influenszerek és az M-elmélet – soha nem tudtunk ilyen sokat és ilyen keveset a világról

Fall Sándor

„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

Valláselhagyás Erdélyben – megkönnyebbülés vagy kihívás?

Sánta Miriám

Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hajrá, Daniel David, menj csak neki buldózerrel az oktatási rendszernek!
Főtér

Hajrá, Daniel David, menj csak neki buldózerrel az oktatási rendszernek!

A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.

Mind a négy óriásvakond nekiment a hegynek Erdélyben
Krónika

Mind a négy óriásvakond nekiment a hegynek Erdélyben

Immár mind a négy „óriásvakond” a hegy mélyében vájja az alagutat a Brassó megyei Alsórákos térségében az egyik legnagyobb erdélyi közlekedési beruházás, a Brassó–Segesvár vasútszakasz felújítása-megépítése során.

Románia: az ország, ahol történhet bármi, az államelnök, a miniszterelnök nem akar lemondani…
Főtér

Románia: az ország, ahol történhet bármi, az államelnök, a miniszterelnök nem akar lemondani…

… közben kiderült, hogy a román hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok emberei Kongóba utazgattak kicsit zsoldoskodni (megáll az ész!)… és láss csudát: így vezet egy kolozsvári trolisofőr… lábbal.

Nem találták meg az eltűnt fiatalembert, szombaton is folytatják a keresését
Székelyhon

Nem találták meg az eltűnt fiatalembert, szombaton is folytatják a keresését

Második napja keresnek egy fiatalembert a zetelaki víztározóban, aki alatt feltehetően beszakadt a vékony jég.

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra
Krónika

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra

Egyre csökkennek a romániai gáztárolókban levő készletek a hideg időjárás miatt, ezt pedig a zsebünkön is meg fogjuk érezni.

Fotókon a víztározónál zajló keresőakció
Székelyhon

Fotókon a víztározónál zajló keresőakció

Felfüggesztették szombaton délután a keresőakciót a zetelaki víztározónál, egyelőre eredmény nélkül. Noha délelőtt még a fagy nehezítette a munkát, délutánra már kedvezett az időjárás, de így sem jártak sikerrel.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Se kiköpni, se lenyelni nem tudja a politikai elit Călin Georgescut 

Sólyom István

Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.

Călin Georgescu, az influenszerek és az M-elmélet – soha nem tudtunk ilyen sokat és ilyen keveset a világról

Fall Sándor

„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

Valláselhagyás Erdélyben – megkönnyebbülés vagy kihívás?

Sánta Miriám

Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.

// HIRDETÉS