A szerző ugyancsak bakacsinszínű képet fest a mioritikus hazáról.
Két dolgot tartok relevánsnak a Cătălin Tolontan által vezetett csapat kórházi fertőtlenítőszerekről szóló, a Gazeta Sporturilor-ban megjelent oknyomozásban.
Az első: Ez az oknyomozás szakmai szempontból messze magasra repítette Tolontan csapatát, a román újságírók többségéhez viszonyítva. Többséget mondok (és nem minden újságírót), mert más médiacégeknél is akad itt-ott egy-egy profi. (Az Adevărulnál is van néhány, mindenki tudja, kik azok!) A következő években nehéz lesz behozni ezt a lemaradást, mert a többség, az elismert „véleményvezérekkel” az élen, nem képes és nem is tudja, hogyan lépjen ki az újságírói szakma „kis dolgaiból” és kisszerűségeiből. Jól érzik magukat a zsurnalisztikai semmiségek terepén, melyekhez az olvasóközönség már hozzászokott. A Gazeta Sporturilor munkatársaiban megvan a közszolgálat tudata és a sajtófogyasztó iránti tisztelet, és ezt lehetetlenség elveszíteniük, hacsak nem üt be valamilyen kataklizma.
Az összes Cătălin Tolontan által vezetett újságírói oknyomozás még bizonyít valamit, a felvetett témákon túlmenően:
amibe a romániai sajtó (tévé, rádió, nyomtatott, online) jutott. Ezért az erkölcsi és pénzügyi katasztrófáért azok a börtönérettek, imposztorok és jellemtelenek a felelősek, akik a román sajtót finanszírozták és vezették. (Elképzelések nélküli alakok.) Nagyon sok tehetséges, elhivatott újságíró van, akik nyomorúságos erkölcsi és anyagi körülmények között dolgoztak és nem írhatták ki magukból, nem követhették elképzeléseiket és hitüket ebben a szakmában olyan tulajdonosok, úgynevezett menedzserek és más nevetséges alakok miatt, akik lerombolták a románok sajtó iránti bizalmat. Végső soron ebből lehet választani: vagy profi akarsz lenni vagy valamelyik tulajdonos vagy mentálisan terhelt politikus kiszolgálója.
A második: A fertőtlenítőszerekkel kapcsolatos oknyomozás megmutatta (vajon hanyadjára?), hogy Romániában nem érdemes élni. Romániában
a csalók, a lehúzók ügyleteibe, a hatóságok lustaságába, a politikusok felelőtlenségébe és a környezetben lévő (agymosottak) passzivitásába, akik az ablakon kinézve már néhány esőcseppből is „áradatokat” képzelegnek rettegve.
Romániában meg lehet halni, de nem érdemes élni. Mert a kórházakban az emberek hullanak, mint a legyek. És emiatt senki sem háborodik fel vagy aggódik: sem az adófizetők, sem a rendszeren belüliek, sem a hatóságok. „Ez van!” – ismételgetik bűnös passzivitással. És senki sem akarja alapjaiban megváltoztatni a rendszert és a románok életét. Az embereket teljesen semmibe veszik. Nincs szükség gulágra vagy megsemmisítő táborra. Románia egyszerű létezése elég ahhoz, hogy kínok közt, nemzettársaid által hidegvérrel legyilkolva végezd be. A román állam képtelen véget vetni ennek a genocídiumnak. Külföldi segítségre van szükségünk e gyilkosságok megakadályozásához, nem Isten könyörületére.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Előzetes letartóztatásba került az a sofőr, aki a gyanú szerint csütörtök este Csíkdánfalván, a 125-ös megyei úton halálra gázolt egy 21 éves nőt, majd elhagyta a baleset helyszínét.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Háromszor is jelölt miniszterelnököt Nicușor Dan államfő a kormányválság kirobbanása óta, de mindhiába: kormányt egyik sem tudott alakítani. Ma jöhet a negyedik jelölt, de előtte tekintsünk vissza, hogyan jutottunk ide.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.