A szerző ugyancsak bakacsinszínű képet fest a mioritikus hazáról.
Két dolgot tartok relevánsnak a Cătălin Tolontan által vezetett csapat kórházi fertőtlenítőszerekről szóló, a Gazeta Sporturilor-ban megjelent oknyomozásban.
Az első: Ez az oknyomozás szakmai szempontból messze magasra repítette Tolontan csapatát, a román újságírók többségéhez viszonyítva. Többséget mondok (és nem minden újságírót), mert más médiacégeknél is akad itt-ott egy-egy profi. (Az Adevărulnál is van néhány, mindenki tudja, kik azok!) A következő években nehéz lesz behozni ezt a lemaradást, mert a többség, az elismert „véleményvezérekkel” az élen, nem képes és nem is tudja, hogyan lépjen ki az újságírói szakma „kis dolgaiból” és kisszerűségeiből. Jól érzik magukat a zsurnalisztikai semmiségek terepén, melyekhez az olvasóközönség már hozzászokott. A Gazeta Sporturilor munkatársaiban megvan a közszolgálat tudata és a sajtófogyasztó iránti tisztelet, és ezt lehetetlenség elveszíteniük, hacsak nem üt be valamilyen kataklizma.
Az összes Cătălin Tolontan által vezetett újságírói oknyomozás még bizonyít valamit, a felvetett témákon túlmenően:
amibe a romániai sajtó (tévé, rádió, nyomtatott, online) jutott. Ezért az erkölcsi és pénzügyi katasztrófáért azok a börtönérettek, imposztorok és jellemtelenek a felelősek, akik a román sajtót finanszírozták és vezették. (Elképzelések nélküli alakok.) Nagyon sok tehetséges, elhivatott újságíró van, akik nyomorúságos erkölcsi és anyagi körülmények között dolgoztak és nem írhatták ki magukból, nem követhették elképzeléseiket és hitüket ebben a szakmában olyan tulajdonosok, úgynevezett menedzserek és más nevetséges alakok miatt, akik lerombolták a románok sajtó iránti bizalmat. Végső soron ebből lehet választani: vagy profi akarsz lenni vagy valamelyik tulajdonos vagy mentálisan terhelt politikus kiszolgálója.
A második: A fertőtlenítőszerekkel kapcsolatos oknyomozás megmutatta (vajon hanyadjára?), hogy Romániában nem érdemes élni. Romániában
a csalók, a lehúzók ügyleteibe, a hatóságok lustaságába, a politikusok felelőtlenségébe és a környezetben lévő (agymosottak) passzivitásába, akik az ablakon kinézve már néhány esőcseppből is „áradatokat” képzelegnek rettegve.
Romániában meg lehet halni, de nem érdemes élni. Mert a kórházakban az emberek hullanak, mint a legyek. És emiatt senki sem háborodik fel vagy aggódik: sem az adófizetők, sem a rendszeren belüliek, sem a hatóságok. „Ez van!” – ismételgetik bűnös passzivitással. És senki sem akarja alapjaiban megváltoztatni a rendszert és a románok életét. Az embereket teljesen semmibe veszik. Nincs szükség gulágra vagy megsemmisítő táborra. Románia egyszerű létezése elég ahhoz, hogy kínok közt, nemzettársaid által hidegvérrel legyilkolva végezd be. A román állam képtelen véget vetni ennek a genocídiumnak. Külföldi segítségre van szükségünk e gyilkosságok megakadályozásához, nem Isten könyörületére.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.