// 2024. december 5., csütörtök // Vilma
Pax Europeana

Az EU mindenkivel párbeszédet folytat, kivéve az egyházakat

// HIRDETÉS

Az Európai Unió az egyenlőség tere szeretne lenni, és kihasznál minden alkalmat, hogy szembeszálljon az idegengyűlölet és a faji megkülönböztetés bármely formájával. Ez a törekvés egy felvilágosult és humanista indíttatásból ered.

A szöveg eredetileg a Libertatea.ro oldalon jelent meg. (Kiemelések tőlünk - a szerk.)

Az emberi jogok gyakorlati kifejeződése semmiképpen nem ellentétes a keresztény tanítással, amely kétezer éve az egyetemes testvériséget, a felebaráti szeretet kötelességét, az idegenek elfogadását és a jótékony cselekedetek spirituális értékét hirdeti. Mégis, főként a posztkommunista Keleten, ahol a keresztény hagyomány újrafelfedezése elválaszthatatlanul összefonódott a nemzeti identitás megerősítésével, az Európai Bizottság által népszerűsített diszkriminációellenes politikákat sokszor gyanakvással – ha nem euroszkeptikus irritációval – figyelik.

Ezeket az európai politikákat a konzervatívok egyre gyakrabban „progresszistának” minősítik – ahogyan a keresztény hagyomány iránti nyílt elkötelezettséget pedig pejoratív módon „ultrakonzervatívként” címkézik.

Vegyük szemügyre a dolgokat sine ira et studio (harag és részrehajlás nélkül, lat.). Az Európai Unió projektje, genézisénél fogva, kereszténydemokrata eredetű. Válaszként született a háború utáni Európa nácizmustól való mentesítésének és az alapvető szabadságjogok megőrzésének szükségletére egy olyan világban, amelyet egyre inkább fenyegetett a szovjet kommunizmus terjeszkedése. Az Európai Bizottságot a tagállamok többféle ideológiai irányultságot valló képviselői alkotják, ezáltal demokratikus módon tükrözve az európai parlamenti választásokon megnyilvánuló egyfajta többségi akaratot. Az EU-s szerződések senkit sem köteleznek arra, hogy baloldali, centrista vagy jobboldali legyen, csak arra, hogy legyen elkötelezett a jogállam, a demokrácia, a szabad piac és a humanizmus elvei és értékei iránt, amelyeket ENSZ kartája szentesített 1945-ben. Hogyan jutottunk el az európai konzervatívok és a Bizottság antidiszkriminációs, vagyis faj- és idegengyűlölet elleni politikája közti feszültségig? Az identitás és az integráció közti betemetetlen árok miatt!

Keleten, akárcsak Nyugaton, léteznek pártok, amelyek aggódnak az illegális migráció és egyes, nehezen integrálható közösségek/kisebbségek folyamatos gyarapodása miatt. Mögöttük választók milliói állnak, akik úgy vélik, hogy

a multikulturalizmus doktrínája megbukott a gyakorlatban, bármily nemesek is lettek volna az elméleti alapvetései.

Ahelyett, hogy válaszolna ezekre a (meglehet, eltúlzott és részben irracionális) félelmekre, úgy tűnik, a Bizottság épp az ellenkező irányban indul el, de csak diszkurzív szinten, a felvállalt erény védelmében (mivel a valóságban az illegális bevándorlás elleni intézkedéseket, például a Frontex megerősítése révén, már elfogadták, főleg a szír menekültválság után).

A Bizottság érti, hogy a társadalmi béke és az európai identitás védelme a 27 tagállamban (amelyek amúgy is különböznek nyelvi és gazdasági szempontból) egymást külcsönösen feltételezi, mégis az Egyesült Államokból importált progresszív vízió fogalmaiban nyilvánul meg.

Azok az európaiak, akik tartanak attól, hogy a kulturális egyensúlyt és az életmódunkat a világnak ezen a részén veszélyeztetheti az illegális bevándorlás, kénytelenek olyan hivatalos közleményeket olvasni, amelyek tele vannak önváddal az állítólagos „rendszerszintű rasszizmus” miatt. Az a feszültség, amelyre utalok,

az óvatos proidentitárius fellépés és a határtalan, az objektív valóságtól, de az európai közösség jelentős részének érzéseitől is elrugaszkodott idealizmus közti ellentmondásból táplálkozik.

Megtudtam egy interjúból, amit Michaela Moua asszony, az EU rasszizmusellenes harcért felelős különmegbízottja adott az Euractiv portálnak, hogy az ő feladata adatokat gyűjteni a rasszista/idegenellenes megnyilvánulásokról, és azokról jelentést készíteni az Európai Bizottságnak. Ebben a folyamatban különböző jogi eszközöket használnak: a „kötelezettségszegési eljárás” klasszikus mechanizmusát, az „antirasszista akciótervet”, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (Digital Services Act), amit 2020 decemberében hoztak, és amely kötelezi a digitális felületeket az elhajlások kiszűrésére, az online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexet, új szabályokat, amelyek azt kívánják megelőzni, hogy a mesterséges intelligenciával történő arcfelismerés ne vezessen diszkriminációhoz (2021. április 21-én fogadták el).

Ezekhez társulnak még olyan időszakos tevékenységek, amelyek a rasszizmus/idegengyűlölet és Európa gyarmati korszaka, illetve a nácizmus, a holokauszt közti kapcsolatot hivatottak pedagógiai céllal tudatosítani (itt említhetjük a rabszolgaság eltörlésének nemzetközi emléknapját, amelyet 2020 júliusában vezetett be az Európai Parlament, vagy az Európai Tanács ajánlását, hogy az iskolai tantervbe iktassanak be egy fejezetet a roma közösségek történelméről).

Végül két, ugyanazon nevelési célokat szolgáló program kapott költségvetési támogatást: a Kreatív Európa és az Állampolgárság, egyenlőség, jogok és értékek elnevezésű program. Ez mind szép és jó, azzal a megjegyzéssel, hogy a jelzett időszakban

az EU csak a tagállamok különböző nemkormányzati szervezeteivel (NGO) jelentette be együttműködési szándékát, a keresztény egyházakkal és más vallási közösségekkel nem.

Hogyan értelmezzük ezt a mulasztást, amellyel mintha szándékosan zárnák ki azon intézményes partnereket, amelyeknek állandó hivatása a béke, a testvériség, a befogadás és az egyenlő emberi méltóság védelme?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Kelemen a Krónikának: Orbán Viktor nem lesz persona non grata Romániában
Krónika

Kelemen a Krónikának: Orbán Viktor nem lesz persona non grata Romániában

Amíg az RMDSZ kormányon lesz, Orbán Viktort nem nyilvánítják persona non gratának Romániában – szögezte le a Krónika kérdésére Kelemen Hunor hétfőn este a SZÁT ülését követően.

A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt
Főtér

A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt

Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.

Rendőrök és diákok is keresték a fekete maszkos férfit
Székelyhon

Rendőrök és diákok is keresték a fekete maszkos férfit

Marosvásárhelyen az egyetemi bentlakások környékén a rendőrség a hallgatókkal közösen kereste kedden éjjel azt a fekete símaszkos férfit, akiről bejelentés érkezett.

Georgescu, a magyarbűvölő
Krónika

Georgescu, a magyarbűvölő

Ez nem most kezdődött.

Válsághelyzet alakult ki a székelyudvarhelyi kórházban
Székelyhon

Válsághelyzet alakult ki a székelyudvarhelyi kórházban

Néhány nap alatt hat, vezető beosztásban dolgozó alkalmazott mondott fel a székelyudvarhelyi kórházban, és alacsonyabb beosztásban dolgozók is hasonlóan tettek. Szakács-Paál István polgármester válsággyűlést hívott össze a helyzet rendezéséért.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS