Az Európai Unió az egyenlőség tere szeretne lenni, és kihasznál minden alkalmat, hogy szembeszálljon az idegengyűlölet és a faji megkülönböztetés bármely formájával. Ez a törekvés egy felvilágosult és humanista indíttatásból ered.
A szöveg eredetileg a Libertatea.ro oldalon jelent meg. (Kiemelések tőlünk - a szerk.)
Az emberi jogok gyakorlati kifejeződése semmiképpen nem ellentétes a keresztény tanítással, amely kétezer éve az egyetemes testvériséget, a felebaráti szeretet kötelességét, az idegenek elfogadását és a jótékony cselekedetek spirituális értékét hirdeti. Mégis, főként a posztkommunista Keleten, ahol a keresztény hagyomány újrafelfedezése elválaszthatatlanul összefonódott a nemzeti identitás megerősítésével, az Európai Bizottság által népszerűsített diszkriminációellenes politikákat sokszor gyanakvással – ha nem euroszkeptikus irritációval – figyelik.
Vegyük szemügyre a dolgokat sine ira et studio (harag és részrehajlás nélkül, lat.). Az Európai Unió projektje, genézisénél fogva, kereszténydemokrata eredetű. Válaszként született a háború utáni Európa nácizmustól való mentesítésének és az alapvető szabadságjogok megőrzésének szükségletére egy olyan világban, amelyet egyre inkább fenyegetett a szovjet kommunizmus terjeszkedése. Az Európai Bizottságot a tagállamok többféle ideológiai irányultságot valló képviselői alkotják, ezáltal demokratikus módon tükrözve az európai parlamenti választásokon megnyilvánuló egyfajta többségi akaratot. Az EU-s szerződések senkit sem köteleznek arra, hogy baloldali, centrista vagy jobboldali legyen, csak arra, hogy legyen elkötelezett a jogállam, a demokrácia, a szabad piac és a humanizmus elvei és értékei iránt, amelyeket ENSZ kartája szentesített 1945-ben. Hogyan jutottunk el az európai konzervatívok és a Bizottság antidiszkriminációs, vagyis faj- és idegengyűlölet elleni politikája közti feszültségig? Az identitás és az integráció közti betemetetlen árok miatt!
Keleten, akárcsak Nyugaton, léteznek pártok, amelyek aggódnak az illegális migráció és egyes, nehezen integrálható közösségek/kisebbségek folyamatos gyarapodása miatt. Mögöttük választók milliói állnak, akik úgy vélik, hogy
Ahelyett, hogy válaszolna ezekre a (meglehet, eltúlzott és részben irracionális) félelmekre, úgy tűnik, a Bizottság épp az ellenkező irányban indul el, de csak diszkurzív szinten, a felvállalt erény védelmében (mivel a valóságban az illegális bevándorlás elleni intézkedéseket, például a Frontex megerősítése révén, már elfogadták, főleg a szír menekültválság után).
A Bizottság érti, hogy a társadalmi béke és az európai identitás védelme a 27 tagállamban (amelyek amúgy is különböznek nyelvi és gazdasági szempontból) egymást külcsönösen feltételezi, mégis az Egyesült Államokból importált progresszív vízió fogalmaiban nyilvánul meg.
Azok az európaiak, akik tartanak attól, hogy a kulturális egyensúlyt és az életmódunkat a világnak ezen a részén veszélyeztetheti az illegális bevándorlás, kénytelenek olyan hivatalos közleményeket olvasni, amelyek tele vannak önváddal az állítólagos „rendszerszintű rasszizmus” miatt. Az a feszültség, amelyre utalok,
Megtudtam egy interjúból, amit Michaela Moua asszony, az EU rasszizmusellenes harcért felelős különmegbízottja adott az Euractiv portálnak, hogy az ő feladata adatokat gyűjteni a rasszista/idegenellenes megnyilvánulásokról, és azokról jelentést készíteni az Európai Bizottságnak. Ebben a folyamatban különböző jogi eszközöket használnak: a „kötelezettségszegési eljárás” klasszikus mechanizmusát, az „antirasszista akciótervet”, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (Digital Services Act), amit 2020 decemberében hoztak, és amely kötelezi a digitális felületeket az elhajlások kiszűrésére, az online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexet, új szabályokat, amelyek azt kívánják megelőzni, hogy a mesterséges intelligenciával történő arcfelismerés ne vezessen diszkriminációhoz (2021. április 21-én fogadták el).
Ezekhez társulnak még olyan időszakos tevékenységek, amelyek a rasszizmus/idegengyűlölet és Európa gyarmati korszaka, illetve a nácizmus, a holokauszt közti kapcsolatot hivatottak pedagógiai céllal tudatosítani (itt említhetjük a rabszolgaság eltörlésének nemzetközi emléknapját, amelyet 2020 júliusában vezetett be az Európai Parlament, vagy az Európai Tanács ajánlását, hogy az iskolai tantervbe iktassanak be egy fejezetet a roma közösségek történelméről).
Végül két, ugyanazon nevelési célokat szolgáló program kapott költségvetési támogatást: a Kreatív Európa és az Állampolgárság, egyenlőség, jogok és értékek elnevezésű program. Ez mind szép és jó, azzal a megjegyzéssel, hogy a jelzett időszakban
Hogyan értelmezzük ezt a mulasztást, amellyel mintha szándékosan zárnák ki azon intézményes partnereket, amelyeknek állandó hivatása a béke, a testvériség, a befogadás és az egyenlő emberi méltóság védelme?
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Amíg az RMDSZ kormányon lesz, Orbán Viktort nem nyilvánítják persona non gratának Romániában – szögezte le a Krónika kérdésére Kelemen Hunor hétfőn este a SZÁT ülését követően.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
Marosvásárhelyen az egyetemi bentlakások környékén a rendőrség a hallgatókkal közösen kereste kedden éjjel azt a fekete símaszkos férfit, akiről bejelentés érkezett.
Néhány nap alatt hat, vezető beosztásban dolgozó alkalmazott mondott fel a székelyudvarhelyi kórházban, és alacsonyabb beosztásban dolgozók is hasonlóan tettek. Szakács-Paál István polgármester válsággyűlést hívott össze a helyzet rendezéséért.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.