Ennek az ostoba, és a gondatlanság és felelőtlenség miatt gyakran gyilkos államnak a túlélése a legnagyobb veszélyt jelenti nyugati identitásunkra nézve.
Jelen szöveg a Marginalia etc. oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A Floreasca kórházban bekövetkezett tragédia, ahol a politikai pártfogás az egészségügyi rendszer alkalmatlanságával találkozott, része Románia retusálatlan fényképének, harminc évvel a kommunizmus bukása után.
azzal a mélyen gyökerező hittel, hogy teljesen értéktelen az alávetettek élete, akik felett uralkodik: csak a hatalom és a – büntethetetlenül és a törvényeket semmibe véve – meghozott döntésekhez fűződő jog létezik.
Az állam harminc év után amorf tömegként tekint a polgárokra, akiknek nem lehet más szerepük, mint megteremteni egy elit kiváltságainak költségvetési alapját. A román állam harminc év után ugyanolyan lenéző és arrogáns – az ennek az országnak az embereire lesújtó drámák sorozatának semmi jelentősége nincs a teljhatalom és a kleptokrácia színterén.
A bekövetkezett mutációkon túlmenően van valami tartós, változatlan és látszólag felszámolhatatlan: maga a román állam. A román államtól pedig – akárcsak akkor – most is idegen az emberi méltóság szavatolása saját polgárai részére. A politikai, gazdasági és kasztkiváltságok olyan kategóriákra osztották a társadalmat, melyek útja nem kereszteződhet. És a lehető legvilágosabb a kleptokrácia és a többiek közötti demarkációs vonal. A törvény előtti egyenlőséget minden egyes alkalommal felfüggesztik, amikor a vizsgált ügyek azt szükségessé teszik: Mario Iorgulescu vagy Daniel Chiţoiu vergődései a bizonyítékok erre (az előbbi a labdarúgó liga vezetőjének a fia, az utóbbi volt miniszter, az a közös bennük, hogy halálos közlekedési balesetet okoztak – szerk.) Az alkotmánynak és a bíróságoknak e kaszt óvása a feladatuk. Teljhatalmuk nem sérülhet.
Az állam oly gyakran emlegetett, de délibábnyi messzeségben lévő reformjának nincs más feladata, mint visszaállítani az emberi méltóság központi jellegét. Az állam reformja olyan politikai szervezést feltételez, ami az átláthatóság és a hatékonyság fokát növeli.
Az állam reformja annak a pangásnak az alternatívája, amibe az egész társadalom elkerülhetetlenül elmerülni tűnik.
Végül egy alkalmatlan, arrogáns és nem hatékony államnak semmiféle legitimitása nincs Románia szabad polgárai szemében. A legitimitás visszaszerzéséhez más elveken történő újraalapítására van szükség. Ennek az ostoba, és a gondatlanság és felelőtlenség miatt gyakran gyilkos államnak a túlélése a legnagyobb veszélyt jelenti nyugati identitásunkra nézve. A valódi újraalapítása kell legyen jövőnk igazi feladata.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
További híreink: valóban hantavírusos az aradi férfi, de nem az Andes variánst kapta el, George Simion pedig kormányt akar alakítani, hogy kivezesse Romániát a válságból.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.