A trikolór multi
Eljött a pillanat, hogy a román nép – A Szociáldemokrata Párt vezetésével – megoldja az idegenek kérdését is.
A külföldieknek meg kell tudniuk, hol a helyük Romániában. Románoktól kell megtudniuk!
Egy kis történelem. A 90-es években a románok ikonként tekintettek bármelyik Romániába érkezett idegenre, akár vállalkozónak álcázott kalandor, üzletelésre hivatkozó CIA-ügynök vagy olasz pólókat és bugyikat áruló kereskedő volt, aki a Titan lakótelepen nyitott boltot.
A románok hajbókoltak az idegenek előtt.
Micsoda megaláztatás! Aztán, amikor annak az évtizednek a közepén megérkeztek az első multik is, elkezdtek üzletelni és a vállalkozásaikat volt szekusokkal és a Ceauşescu-rezsim külkereseivel biztosították be. Mert a szekusok értettek az ügyeskedésekhez. Az idők folyamán egy rakás román politikus azért húzogatta a szálakat, hogy a multiknál helyezzék el a rokonságukat. A multikkal érkezett idegenek nem a néppel, nem a román népért dolgoztak. És a külföldiek 27 éven keresztül kizsákmányolták a román alkalmazottakat, korporatista törvényeikkel felvevőpiaccá változtatták Romániát és aláásták a nép életét.
Visszatérve a jelenbe. Tehát
eljött a pillanat, hogy a PSD vezetői megálljt parancsoljanak.
Liviu, Codrin, Olguţa, Gabriela, Nicolicea, Şerban, tegyetek lépéseket a haza megvédése érdekében! Növeljétek a román vállalatok számát! Alkalmazzatok minél több románt a mi vállalatainkban! Növeljétek a termelékenységet! Növeljétek a munka hatékonyságát! Keressetek új felvevőpiacokat a román termékek számára! Alkalmazzatok megfelelő román igazgatókat a gazdasági egységek élére! Csökkentsétek a román áruk árát! Távolítsátok el a külföldi termékeket a szupermarketekből! És végül, ha már nem lehet bírni ezekkel az idegenekkel, államosítsatok! Az éjszaka jó tanácsadó, de tudjátok ti ezt, szóval államosítsatok! A hipszterek, a baloldali véleményvezérek, a rátok szavazó segélyezettek, a nép csórói, mind készek harcolni ezért az ügyért! Gâdea, Ciutacu és Ciuvică fokozza a harcot az idegenek romániai ügyleteinek leleplezéséért. Mert égbekiáltó dolog, hogy csak a román vállalkozókat viszik bilincsbe verve a DNA-hoz (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.). Nemzeti szégyen! Miért ne vernék bilincsbe a multik vezetőit is?
Miért védi a DNA az idegeneket?
Mert az ügyészek a nagykövetségek parancsát hajtják végre? Codrin, Şerban, Nicolicea, tegyetek lépéseket! Világos, mint a mindennapjaink, hogy a multi nem testvére a románnak. Az erdő igen. De ebben az esetben nem kell az erdőbe menekülnünk.
A román értelmiségi elit egy része (egy kisebbség!) ezt az idegenek elleni áramlatot a 20-as évekbelihez hasonlítja, amikor a Legionárius Mozgalom megkezdte fejlődését. Hülyeség! (Nem éltünk akkor és nem is érdekel minket.) Ezek az elitek menjenek csak szépen az ösztöndíjaikkal együtt külföldre, hagyják békében élni a népet és többé ne jöjjenek vissza, mert lezárjuk a határokat, szintén egyik napról a másikra, nem gond.
Eljött a pillanat, hogy a PSD trikolór, román multivá változtassa Romániát, a románokért, és idegenmentesen.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
Sólyom István
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság
Varga László Edgár
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Modern szolgasorsban Székelyföldön
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
Sólyom István
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság
Varga László Edgár
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Modern szolgasorsban Székelyföldön
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
