// 2025. január 11., szombat // Ágota
román nyelvoktatás

A tanítónő, aki kisebbségieknek szánt román tankönyveket ír, de nincs joga oktatni

// HIRDETÉS

Irtó jó lenne, ha a miniszterek, szakpolitikusok tényleg megnéznék, mi a dolgok állása odakint, a valóságban, mielőtt hülye rendeleteket hoznának.

Az ominózus kormányrendelet visszavonását követően a tanítőnének éretelemszsrűen újra joga van oktatni – a szerk.

„A gyermekek három hétig vártak egy romántanárra, mert nekem már nincs jogom tanítani őket. De a diákjaim egyetlen órára sem maradtak tanár nélkül, mert én ott voltam és némiképp illegális módon megtartottam nekik a románórákat”, mesélte az EduPedu.ro-nak egy nagyváradi tanítónő. Három tankönyvet írt a román nyelvű kommunikálásról a magyar tannyelvű iskoláknak, a legutóbbit pedig éppen a Valentin Popa által vezetett Oktatási Minisztérium engedélyezte. Egy szintén a mandátuma alatt, a tanév kezdete előtt alig 20 nappal elfogadott rendelet azonban úgy határozott, hogy a tanítónőt románnyelvi gimnáziumi, vagy középiskolai tanárra kell cserélni. Végül a rendeletet eltörölték.

Hogyan fejtette ki hatását a gyermekek osztályaiban az a rendelet, mely egy hónapig eltiltotta a tanítónőket a román nyelv tanításától?

Valeria Zahu tanítónő elmondta nekünk, mit jelent a gyermekeknek egy törvény által okozott zűrzavar.

„A gyermekek három hete várnak egy román nyelv- és irodalomtanárra és egyetlen órát sem tartottak azzal a tanárral. Én reggeltől délutánig az osztályban ülök és a román nyelv- és irodalomtanár megjelenésére várok. Jött egy tanárnő, tartottam neki egy bemutatóleckét, megmutattam neki a tankönyveket tartalmazó honlapot, a tanrendet, hogy áttanulmányozhassa, bemutattam neki a gyermekeket, ő is bemutatkozott, de másnap már nem jött, mert benyújtotta a lemondását. Aztán jött egy másik tanárnő, de ő sem jött vissza újra, mert azt mondta, hogy nincs kinevezése az oktatáshoz”, mondta a múlt hét végén az EduPedu.ro-nak Valeria Zahu tanítónő a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolából.

A magyar tannyelvű iskoláknak szánt román nyelvi tankönyvekből háromnak társszerzője, melyek mindegyikét engedélyezte az Oktatási Minisztérium és közzétették azokat a hivatalos manuale.edu.ro honlapon. A tanárnő elmesélte, hogy ha betartotta volna az augusztus 23-i rendeletet, akkor a diákok 12 román nyelvórát veszítettek volna: „De a diákjaim egyetlen órára sem maradtak tanár nélkül, mert

én jelen voltam és némileg illegális módon megtartottam a román nyelvórákat. Ezért teljes mértékben vállalom a felelősséget”.

„Azokat a tanítókat, akik eddig román nyelvet oktattak a kisebbségieknek, külön kiképezték erre: pedagógiai középiskolát végeztünk, majd kiegészítő képzésben részesültünk, képzőkké váltunk, majd egyetemet is végeztünk, mert ilyen lett a korszak és szinte mind kijártuk a tanítóképzőt. Elsajátítottam a román nyelv kisebbségieknek való tanításának módszertanát, gyermekirodalmat tanultam, nyelvtant, tehát arra képeztem magam, hogy I-IV. osztályos kisebbségi tagozatra járó gyermekeknek oktassak. Miközben nem hiszem, hogy a tanáraimat felkészítették arra, hogy ilyen korú gyermekeknek oktassanak. Ráadásul az óvodás és kisiskolás gyermek pszichopedagógiáját is tanultuk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy előkészítő osztályban is tanítsunk”, magyarázta Valeria Zahu tanítónő.

A szülők által felvetett egyik fő gond az, hogy azoknak

a román nyelv oktatására szakosodott tanároknak a többsége, akiknek az általános iskolákban kellene tanítaniuk, nem beszélik a kisebbségek nyelvét.

„Miként kommunikál a tanár egy egész osztálynyi diákkal, akik nem tudnak románul?”, kérdezte a tanítónő, aki megjegyezte, hogy nem kiscsoportos foglalkozásról van szó, ahogy az a magán nyelviskolákban zajló kurzusok esetében történik.

Aztán hogyan lesz képes az egyik napról a másikra az előkészítőtől a IV. osztályig tartó képzésbe beállított gimnáziumi vagy középiskolai tanár megtanítani nekik az ábécét, megkülönböztetni a hangot, megmutatni nekik a nagy-, a kisbetűk formáját, felkészíteni őket egy olyan tantárgyból, amelyből majd vizsgázniuk kell anélkül, hogy bármilyen képzést kapott volna e korcsoportra vonatkozóan, folytatja a tanítónő.

Elmesélte, hogy a kisebbségi gyermekek egyik jellemzője, hogy „a családban nagyon keveset beszélnek románul. A többség nem nagyon ismeri a nyelvet, inkább csak azok, akik vegyes csoportban voltak az óvodában, de ők kevesen vannak. A többiek nagyon szegény szókinccsel indulnak és így mi apró dolgokkal kezdünk: nagy hangsúlyt helyezünk a szókincs fejlesztésére, hogy a diákok képesek legyenek egyszerű kérdésekre válaszolni, hogy aztán a II. osztályra eljussunk a rövid szövegek leírásáig és elolvasásáig”.

Az Oktatási Minisztérium képviselői által a tanítók romántanárokra cserélésével kapcsolatosan felhozott érvek egyike az volt, hogy

a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok jobban tudnak angolul, mint románul, az angolt pedig szaktanár oktatja.

De „angolból nincs vizsga a VIII. osztály végén, tehát nem mondhatjuk, hogy olyan nagyon látványos eredményeink vannak idegen nyelvből, tekintettel arra, hogy azt nem teszteljük”, mondta Valeria Zahu.
A tanítónő elmondta, hogy a most VI. osztályos gyermekek nemzedékével kezdve éppen azért változott meg a kisebbségek esetében a román nyelv oktatásának tanrendje, hogy idegen nyelvként tanítsák. „De az Oktatási Minisztérium nekünk semmilyen eredményt sem közölt a II., a IV. és a VI. osztályban végzett felmérésekről. Ha azt láttuk volna, hogy az eredmények gyengébbek, mint az előző években, akkor azt mondtuk volna, hogy helyes dolog a váltás. De nem ismerjük a felmérések eredményeit”, hangsúlyozta Zahu.

Arra a kérdésre, miként kommentálja a lemondott Valentin Popa miniszter legutóbbi kijelentését, („Hargita megyében voltam az évnyitón és bementem három ötödikes és hatodikos osztályba és megpróbáltam román nyelven párbeszédet folytatni a diákokkal, de egyáltalán nem jártam sikerrel. A diákok akkor sem válaszoltak, amikor távoztam és elköszöntem, csak miután lefordították nekik és az osztályban lévő tanárnő után elismételték a köszönést” – Valentin Popa, a szerz. megj.), a tanítónő a következőket mondta: „Nem tudom, mit mondjak.

Nem nagyon hiszem, hogy ezek a gyermekek még köszönni sem tudnak.

Valóban, vannak ilyen, meg olyan térségek. Nem vitatom, hogy falun sokkal nehezebb ott, ahol a gyermek csak az iskolában, az ott erre fordított 4 órában hallja és használja a román nyelvet. Meghívom a minisztert az én órámra, a III. osztályba, hogy lássa az eredményeket”.

„Nekünk az fáj nagyon, hogy ezt a rendeletet az ebben a folyamatban érintettekkel folytatott nyilvános konzultálás nélkül fogadták el. Azokkal, akik pedagógiai középiskolában tanultunk és jártunk és komoly képzést kaptunk, minden tantárgyunk közös volt a román tannyelvű tagozattal, a román nyelvet és irodalmat is pontosan ugyanúgy tanultuk, mint a román tagozatosok. Most ez a rendelet megkérdőjelezi az oklevelünket, semmissé teszi a tanulmányainkat”, folytatta Valeria Zahu.

A kisebbségi gyermekek általános iskolai órarendje:

A 9/2018. sz. kormányrendelet kisebbségek oktatását felkavaró cikkelye:

17. Az oktatási törvényben a 263. cikk. (7) bekezdése után új, (7ˆ1) bekezdés következik, a következő tartalommal:
„(7ˆ1) Az általános iskolai oktatásban, a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató osztályokban a tantervben szereplő a román nyelv- és irodalomórákat felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tanárok oktatják.”

Háttérinformációk:

* A PSD–ALDE-s kormány 2018. augusztus 23-án fogadott el egy olyan rendeletet, melynek értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak a IV. osztályig bezárólag gimnáziumi és középiskolai tanároktól kell tanulniuk a román nyelvet, nem a tanítóktól.
* Ez a döntés a tanév kezdete előtt húsz nappal született meg, a tanárok pedagógiai képzése és vita nélkül.
* A döntés kiváltotta a szülők és a tanárok tiltakozását, a PSD-vel kötött parlamenti megállapodás RMDSZ általi felfüggesztését, végül pedig Valentin Popa miniszter lemondásához vezetett, aki megtagadta a vitatott rendelkezés visszavonását.
* Itt lehet olvasni az oktatási miniszter lemondásához vezető rendelet kulisszatitkairól és arról, hogy ki a valódi szerzője a kisebbségeknek szóló románnyelv-oktatás új szabályainak.


Az alcmeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat
Krónika

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat

A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak
Székelyhon

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak

A cégek és más jogi személyek helyi adóinak alig több mint 50 százaléka folyt be a gyergyószentmiklósi városkasszába 2024-ben. Idén őket is nagyobb kedvezmény ösztönzi őket a fizetésre. A magánszemélyek adózási hajlandósága azonban jónak mondható.

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
Krónika

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.

Holtan találtak két tinédzsert
Székelyhon

Holtan találtak két tinédzsert

Holtan találtak szerdán a város melletti mezõn két tulceai tinédzsert, egy fiút és egy lányt, akik a múlt hét végén tűntek el otthonról.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS